Az elmúlt évszázadok vallásos jellegű művészetének a festett fakazetták az egyik legszebb példái. Nem minden templomban maradtak fenn, ám szerencsére sok esetben átvészelték a megpróbáltatásokat. A Zichy-palotában 19 magyarországi templomból láthatunk egy-egy példát arra, hogy miként is néznek ki ezek a megkapó díszítőelemek, amelyeket ráadásul az egykori komáromi mesterek keze munkáját dicsérik. Javarészt a 18. században keletkeztek.

A hivatalos megnyitó Kulin Pasztorek Cynthia, a komáromi Művészeti Alapiskola tanárának énekével kezdődött, aki egy kalotaszegi népdalt adott elő. Csütörtöky József múzeumigazgató elmondta, a tárlat a magyarországi Iharos Népművészeti Egyesülettel 2021 őszén aláírt együttműködési megállapodás eredménye. Az eseményen jelen volt Kemecsi Lajos, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója is, aki hangsúlyozta, a kiállítás szorosan kapcsolódik a festő asztalosmesterek esetenként 400 évre is visszanyúló működéséhez. Emléküket néhány fennmaradt feljegyzés mellett elsősorban alkotásaik tartották fent. Emlékeztetett, a tárlat legfontosabb „eredője” Ament Éva – többek között az Iharos egyesület elnöke és a kiállítás kurátora – három évtizedes munkássága. Ő maga is jelen volt a megnyitón, s arról beszélt, hogy a mai nap számára egy igazi ünnep, hiszen „önző módon” egy saját régi álma vált válóra: „Ahogy a bútorfestéssel foglalkoztam, a munkáim során megkerülhetetlen volt a komáromi iskola – csupa nagybetűvel. A nagyon míves templomfestészet a 18. században élte csúcskorszakát. Bárki körbenéz – s nem kell, hogy szakember legyen – látja, hogy ezek a templomkazetták nagyon magas és komoly szaktudásról tesznek tanúbizonyságot”.

A most látható fakazetták nem eredeti alkotások, hanem hű és pontos másolatok, amelyeket 2022-ben egy komáromi nyári alkotótábor során festett meg egy alkotócsapat. A megtekinthető tárgyak mellett röviden az adott községre és templomra vonatkozó leírásokat is elolvashatjuk. A legrégebbi fakazetta a szentsimoni templomból való, amit még 1650-ban festett két komáromi mester. Ament Éva elmondta egy-egy templom jellemző vagy legkarateresebb kazettáit próbálták kiválogatni, ötről pedig eddig még sehol sem született publikáció, ezeket most láthatja először a nagyközönség.

Sipos Anna, a DMM etnográfusa beszélt a komáromi bútorfestészet múltjáról. Elmondta, jelenlegi tudásunk szerint több mint 20, eredetileg középkori eredetű templom belterét díszítették ki megrendelésre a városi mesterek. Ennél valószínűleg több munkájuk volt, ám például a tűzvészek vagy a háborúk sokukat megsemmisítették, esetleg más díszítőelemekre cserélték le az alkotásaikat, s így kallódtak el. Főként református templomokban láthatjuk a növényi és antropomorf motívumokat is ábrázoló munkáik eredményét, de azok előfordulnak római katolikus vagy evangélikus környezetben is.

Az időszaki kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg Komáromban, ezt követően pedig több magyarországi múzeumban is látható lesz.