Egy tavalyi meghívásnak tett eleget Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatója, aki akkor a koronavírus-világjárvány miatt nem tudta megtartani az előadását az Esterházy családról. A nádszegi kultúrház szervezésében, a Bencze Házban megtartott rendezvényen Strešňák Gábor beszélt arról a kötetről, amelynek a címe Az Esterházyak fraknói ifjabb ága, és amely többéves nemzetközi együttműködés révén született 2017-ben. A 23 fejezetből álló monográfiát a múzeumigazgató annak a két nemzetközi konferenciának az anyagából állította össze kollégáival, amelyet a Szenci Városi Múzeum és Szenc város szervezett 19 magyar, szlovák és orosz történésszel. A magyar és szlovák nyelven kiadott könyv előszavában arról ír a szerkesztő, hogy az utóbbi időben a szlovák történészek is több figyelmet szentelnek az Esterházy családnak.

„Mi több, egy-egy téma köré rendezett, monografikus feldolgozások is napvilágot látnak a család hatalmi szempontból jelentős egy-egy képviselője (például Esterházy Miklós nádor) környezetének hétköznapjairól, vagy éppen a nemzetség nőtagjainak szerepéről, sorsáról. A magyar történettudomány tán természetes módon is jóval nagyobb figyelmet szentelt az Esterházyaknak, ám e téren is új szemléletmódok figyelhetők meg, valamint az, hogy egyre intenzívebben használják az eddig még nem vizsgált vagy csak részben kutatott levéltári és más forrásokat”

– olvasható az előszóban.

Strešňák Gábor a nádszegi előadáson továbbá részletesen beszélt az Esterházyak fraknói ágának birtokairól a 17-18. században. Megtudhattuk tőle, hogyan osztották fel 1. Miklós fiai, Pál és Ferenc a megörökölt hatalmas családi vagyont és hogyan erősítették meg a semptei várat. A jelenlévők meglepetésére az előadó elárulta, a semptei vár valójában a szeredi kastély, amely a komáromi erődhöz hasonlóan jelentős vízi kastély volt, a végvárrendszer egyik legfontosabb része, amelynek Érsekújvár 1663-as török kézre kerülése után nőtt meg még inkább a jelentősége. Pál és Ferenc nemcsak jól gazdálkodtak a vagyonnal, de nagyon jó katonák, hivatalnokok is voltak. Egy generációval később a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején Ferenc fiai, ifjabb Ferenc, Antal és József próbálták megtartani a semptei birtokot, de hatalmas botrány lett abból, hogy Antal Rákóczi oldalára állt. Egy 1709. novemberében kiadott bécsi rendelet alapján Antalt felségárulásért elítélik, így elveszti vagyonát. Testvérei, Ferenc és József közbenjárására sikerül csak megmenteni a családot attól, hogy elvesszen a pápai, az ugodi, a devecseri, a gesztei és a semptei birtok. A kutatásokból kiderült, hogy az Esterházy család tagjai generációkon keresztül jól gazdálkodtak, nem herdálták el a vagyonukat, magas rangú tisztségeket töltöttek be. A másfél órás előadáson az érdeklődők bepillantást nyerhettek a család egyes tagjainak életébe, illetve a kutatómunka érdekességeibe is. Strešňák Gábor megosztotta azt az élményét is, amikor a levéltári kutatásai során az egyik borítékban megtalálta Esterházy Ferenc kancellár csonttá száradt magzatzsinórjának egy darabját. A előadást azzal a gondolattal zárta, hogy tudomásul kell vennünk, az Esterházy család tagjai alakították a mi sorsunkat is.