1. Hasznosság: A konyhánk és a bendőnk is hálás lesz a friss fűszerekért. A boltban kapható friss vagy szárított fűszer ára pedig bizony elég magas.

2. Esztétika: A fűszernövények általában látványként mutatósak és az általuk kibocsátott illatok sem elhanyagolhatók.

3. Haszonnövényeink védelme: Sokan nem tudják, hogy a fűszernövények illóolajai elrettentenek bizonyos kártevőket, ellenben odavonzzák a beporzást végző hasznos rovarokat.

Hármas tehát a haszon, miért is ne termesztenénk tehát fűszernövényt?! Bátran vágjunk bele!

Mielőtt belefognánk

Legelőször érdemes a talaj savasságának-lúgosságának mértékét meghatározni. Ennek az a módja: egy rész száraz talajhoz három rész desztillált vizet adunk, az oldatot lakmuszpapírral mérjük le. A méréssel kapcsolatban két határértéket érdemes megjegyezni: az 5,5 pH-értéktől a 6,5 pH-értékig alkalmas igazán a talaj növénytermesztésre, mert 5 pH alatt lúgos, 7 pH felett pedig savas, ilyen esetekben már csak adalékanyagok használatával érhetők el jó eredmények a kertészkedésben. Ha ezt a pH-értéket megtudjuk, eszerint válogathatunk megfelelő haszon- és fűszernövényeket a kertünkbe.

A fűszernövények egy része egynyári, más része évelő vagy többnyári. Ezt a tulajdonságukat azért kell figyelembe venni, hogy az évelőknek tartós helyet biztosítsunk, ne kelljen évente átültetni őket, mert azt megsínylik. A fűszerkert lehet szigetszerű, sávos, azaz elválasztó, de lehet fűszernövény-társulásokat magaságyásban vagy ágyásban különállóan is termeszteni. A talaj kémhatása mellett a vízáteresztő képességre és a napfényigényre is figyeljünk. Lehetőleg napos, jó vízellátású helyre telepítsük a fűszernövényeket. Ha mindezeket szem előtt tartva kezdünk neki a termesztésének, a rájuk áldozott munka sikeres lesz, nyáron már saját zöldfűszerrel ízesíthetjük ételeinket, ha jó az év, akár szárításra is jut majd a termésből.

Ami fűszernövény, az általában gyógynövény is egyben.

Mit érdemes termeszteni?

Ez ízlésműfaj, de azt gondolom, a bazsalikom, a kapor, a rozmaring, a kakukkfű, a borsikafű, a menta, a citromfű, a szurokfű vagy más nevén oregánó, a majoránna, a turbolya, a kömény, a fűszerpetrezselyem, a bodros zeller, a metélőhagyma vagy más néven snidling, az igényes és drága sáfrány, a szerény kis zsázsa vagy az ismert levendula mindenki által kedvelt ízeket és illatokat adnak. Az ételek fűszerezéséhez gyakran használjuk ezeket. Akár mindegyikből érdemes egy kicsit ültetni. Ha azt szeretnénk, hogy folyamatosan friss fűszerünk legyen, akár három- vagy négyhetes eltérésekkel egész augusztusig folyamatosan vethetjük a fűszernövények magjait. Hogy a fűszernövény termesztése nem ördöngösség, erre az is bizonyíték, hogy már a középkori kolostorokban fennmaradt régi herbáriumokban is ott vannak. S az is igaz, hogy ami fűszernövény, ami illóolajokat tartalmaz, az általában egyben gyógynövény is. A fűszernövények hatóanyagai javarészt emésztést segítő, serkentő, gyulladást csökkentő, vizelet- és vértisztító hatásúak, tinktúrát, gyógyteát, olajos kivonatot lehet belőlük készíteni. Próbálják ki! Majd meglátják, milyen kellemes nyári estén a virító fűszernövények illata, az általuk odacsábított méhek zúgása, s milyen finom lesz az otthon termesztett zöldbabból készített könnyű leves egy saját termesztésű bazsalikomcsokorral ízesítve! Megéri, biztosan megéri a fáradságot most tavasszal egy fűszerkert kialakítása!

***

A teljes írás a Vasárnap magazin 2023/13. számában jelent meg