Februárban az infláció elérte a 15,4 százalékot, a reálbérek csökkennek, a fogyasztók pedig úgy érzik, hogy a napi megélhetési költségeik egyre elviselhetetlenebb mértékben nőnek. Csak az élelmiszerárak több mint a negyedével emelkedtek, nem beszélve a lakhatási költségek növekedéséről. „Az árak növekedése és az eladósodottság két komoly gazdasági probléma, amelyek életünk számos területét érintik. A szövetségünk ezért a legfrissebb, MNFORCE ügynökség által elvégzett felmérésében azt vizsgálta, hogyan hat az infláció a lakosságra” – mondta el Martin Musil, az ASINS elnöke.

Megélhetési gondok

A felmérés szerint az infláció emberek életére gyakorolt hatása óriási, a válaszadók 50%-a panaszkodik arra, hogy a drágulás miatt vissza kellett fognia a kiadásait. Hasonlóképpen a válaszadók fele ismerte el, hogy nincs pénzügyi tartaléka a nehezebb időkre. „Mindez a lakosság egyes csoportjait eltérően érinti. Rendkívül kritikus a helyzet az alacsony jövedelmű családok esetében, akik különösen az emelkedő élelmiszerárak hatását érzik. Aggasztó azonban, hogy a lakosság más csoportjai is kezdenek mélyebben a zsebükbe nyúlni. A szlovákiai háztartások 13 százaléka állítja azt, hogy nőtt az adóssága, ami viszonylag magas szám” – tette hozzá Musil.

Ki a felelős?

A növekvő inflációért igyekszik mindenki valaki másra hárítani a felelősséget. Az egymást egyébként élesen bíráló élelmiszertermelők és üzletláncok például egyvalamiben megegyeznek, szerintük ők biztosan nem hibáztathatók a történelmi mértékű drágulásért. „Az utóbbi időben többször is találkozhattunk a médiában azzal az információval, hogy a szlovákiai inflációt az élelmiszertermelők okozzák. Ez azonban nem igaz. Példaként a csirkehúst említhetjük. Az elmúlt év eleje óta a csirketenyésztéssel kapcsolatos költségek 37%-kal emelkedtek, a baromfifeldolgozók a hűtött csirke árát ezzel szemben csak 25%-kal növelték. Nem a feldolgozók hibája, hogy a hűtött csirke átlagos fogyasztói ára az üzletekben ugyanebben az időszakban több mint 42%-kal emelkedett” – mondta el Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfiipari Szövetség (ÚHS) igazgatója, aki egyben a Szlovák Élelmiszeripari Szövetség (ÚPS) elnöke is.

Hasonló hangnemben nyilatkoztak a z üzletláncok képviselői is. „Mindenekelőtt el kell mondani, hogy az infláció Szlovákián kívül tényezőkkel, elsősorban az energiaárak és a nyersanyagárak emelkedésével magyarázható, ami részben az ukrajnai orosz agresszió számlájára írható” – mondta el a TASR hírügynökségnek Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke. Szerinte az üzletláncok alapvetően „a szlovákiai fogyasztók javára tompítják az inflációt”, ami az üzletláncok közötti konkurenciaharccal magyarázható. „2022-ben a beszállítóink átlagosan 17,5%-kal növelték az áraikat, míg a fogyasztói áraink 16,2%-kal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők nemcsak a saját megnövekedett költségeiket nem építették be az eladási áraikba, hanem gyakran még a beszállítóik által megemelt árakat sem” – tette hozzá Krajčovič.

Felelőtlen politikusok

A látványosan növekvő inflációt Filip Kasana, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZO) alelnöke is főként Szlovákián kívüli tényezőkkel magyarázza, szerinte azonban nem szabadna megfeledkeznünk a politikusok felelősségéről sem. „Az élelmiszerárak emelkedését az energiaárak, az üzemanyagárak és a mezőgazdasági nyersanyagok tőzsdei árának az ingadozása okozta, a dráguláshoz hozzájárult azonban a szlovákiai minimálbér és a bérpótlékok növelése is” – állítja Kasana. Szerinte a szakmai szervezetükbe társult kereskedők tavaly kizárólag a beszállítók által megemelt eladási árak hatására igazították ki az alapvető élelmiszerek fogyasztói árait. „A kereskedelmi árrésünk nem nőtt, ami a kiélezett piaci versenynek is köszönhető” – tette hozzá Kasana.

Jana Venhartová, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) igazgatója szerint a dráguláshoz az is hozzájárult, hogy az állam nem érdekelt az élelmiszertermelés támogatásában. „Az élelmiszertermelők nem kapnak rendszerszintű támogatást az állami költségvetésből és az uniós helyreállítási alapból. Az ágazat cégeinek a versenyképessége emiatt elmarad a külföldi konkurenciától” – tette hozzá Venhartová. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szerint az árak hirtelen emelkedése teljes mértékben az ukrajnai háború, a háború által kiváltott piaci áringadozások és az energiaválság számlájára írható. „A kormány már a világjárvány 2020-as kitörése előtt sem mutatott túlzott érdeklődést az élelmiszergyártók problémái iránt, aminek most isszuk meg a levét” – tette hozzá Jana Holéciová, az SPPK szóvivője.

Mire számíthatunk?

Az ASINS előrejelzése szerint a háztartások anyagi problémái miatt az elkövetkező időszakban várhatóan megnő azok száma, akik képtelenek lesznek törleszteni a korábban felhalmozott adósságaikat, így megugorhat a végrehajtási eljárások és a magáncsődök száma is. „Az elmúlt években látványosan csökkent az adósságok behajthatósága, részben a jogszabályi változások miatt, de a végrehajtási eljárások rendszere is veszített a hatékonyságából a 2017- es módosítást követően. A pénzügyi problémákkal szembesülők közül egyre többen döntenek úgy, hogy nem élnek a peren kívüli egyezség nyújtotta előnyökkel, és inkább megvárják a bírósági vagy végrehajtási eljárást, ami az adósságuk további felesleges növekedését eredményezi” – figyelmeztet Pavol Jakubov, az ASINS alelnöke. Szerinte ez utóbbihoz hozzájárult az is, hogy a magáncsőddel kapcsolatos szabályokat rosszul állították be, és persze az is, hogy a lakosság egy része még mindig abban bízik, hogy egyszer majd valaki egy amnesztia keretében elengedi az adósságukat.

Jakubov szerint a pénzügyi gondokkal küszködők gyakran félnek kapcsolatba lépni a hitelezőjükkel vagy a behajtókkal, az ASINS ezért ismételten hangsúlyozza a korai kommunikáció fontosságát. „Ilyenkor általában még hatékony megoldást lehet találni, például egy törlesztési tervről szóló megállapodás formájában. A legfontosabb, hogy az adósság ne nőjön tovább, és hogy az adós elkerülje a végrehajtási eljárást vagy a magáncsődöt” – tette hozzá Jakubov.