„A 2010 óta eltelt időszakban a szlovákiai házak 58%-át újították fel, a 2019-es felméréshez képest ez 8 százalékpontos növekedést jelent. A legtöbb házat Eperjes és Kassa megyében újították fel, nagyobb eltérés azonban nincs az egyes megyék között” – mondta el Roman Mach, az SHMÚ környezetvédelmi szakértője. A házukat felújítók több mint 80 százaléka az ablakokat és ajtókat cserélte le modernebbekre, 42 százalékuknak a ház külső szigetelésére, csaknem a harmaduknak pedig a tető szigetelésére is futotta a pénzéből. Mach elmondta, a felmérésükből az is kiderült, hogy a legtöbb háztartás az egész családi házát kifűti, a legtöbben pedig 20 és 24 Celsius-fok közötti hőmérsékletre fűtik fel a lakóhelyiségeiket. „Ezek az eredmények nagyon hasonlóak az előző felmérésünkben szereplő adatokhoz, vagyis a ház fűtésén egyelőre nem látszik, hogy a szlovákiai családok túlzottan spórolnának” – tette hozzá Mach.

Kevesebb fa fogy

A gáz- és villanyfűtés drágulása miatt korábban rengetegen álltak át az olcsóbb fafűtésre, az elmúlt időszakban azonban a fa ára is megugrott, a korábban fával fűtők egy része így más megoldást talált. Míg 2019-ben az egyéni, vagyis nem gáz- és villanyfűtéssel rendelkező szlovákiai háztartások csaknem 90%-a fűtött fával, tavalyra ez az arány 87 százalékra esett vissza, míg az alternatív tüzelőanyagok (pl. fa pellet) használata nőtt. Az átlagos tűzifafogyasztás emiatt évi 7,8-ról 7,3 tonnára esett vissza, miközben a legtöbb fát továbbra is Besztercebánya megyében égetik el. „A fát tüzelőanyagként használó háztartások aránya csökkent azokkal a háztartásokkal szemben, amelyek alternatív, alacsony kibocsátású tüzelőanyagokat, például földgázt, elektromos áramot, fa pelletet és brikettet kezdtek el használni” – mondta el Mach.

Környezeti veszélyek

„Ha az energiaszektort nézzük, ahol a legnagyobb mennyiségben keletkezik nemcsak az üvegházhatású gázok, hanem a szennyező anyagok kibocsátása is, a háztartások teljes kibocsátása közel 13%-ot tesz ki, ami nem elhanyagolható mennyiség. Ez utóbbi nagy része főként az egyéni háztartási fűtésből származó kibocsátás, amit jelenleg semmilyen jogszabály nem szabályoz” – mondta Janka Szemesová, az SHMÚ kibocsátási és bioüzemanyag osztályának a vezetője. Szerinte a fő problémát elsősorban a szálló por kibocsátása jelenti. „Ennek több mint 62%-át az egyéni fűtéssel rendelkező háztartások termelik. És nem ártana tudatosítani azt is, hogy ez veszélyes az emberi egészségre” – figyelmeztet Szemesová. Hasonló problémát jelent azonban az illékony szerves vegyületek kibocsátása is. A háztartások aránya ezeknél 37%-os, amihez főként a rossz minőségű tüzelőanyagok és a rossz fűtési módszerek járulnak hozzá. Az SHMÚ szakértője szerint a háztartások egyéni fűtése és a kibocsátások okozta légszennyezés szmoghelyzetekhez, a lakosság egészségi problémáihoz vezet, ráadásul meghiúsítja a Szlovákia által vállalt klímacélok teljesítését is.