Néhány adattal, emlékkel megkísérlem összefoglalni a 40 év alatt történteket. 1983-ban járunk – a zsidó naptár szerint 5743-ban. Leonyid Iljics Brezsnyev halála után Andropov bátyuska vezeti a Szovjetuniót, az USA-ban Ronald Reagan az elnök, és II. János Pál már 5 éve a római katolikus egyház feje. Björn Borg szögre akasztja teniszütőjét, bemutatják az István, a királyt, Václav Havel börtönbüntetését tölti, és perbe fogják Duray Miklóst. A szocializmus lazulni látszik ugyan, de 1989-ről még senki nem is álmodhatott. A 15 milliós Csehszlovákiának Gustáv Husák az elnöke, és a Csehszlovák Kommunista Pártnak 1,5 millió tagja van. Egy USA-dollár 5,50 Kčs-ba kerül, de nincs. Minek is volna, hiszen utazni nem igazán lehet. Van helyette bonink, amiért Szlovákiában 3-4 üzletben lehet nyugati cuccokat vásárolni. Például riflét, a fiatalabbak kedvéért: farmert. A hidegháborút csúcsra járatták, de ehhez a 2600 kürti lakosnak vajmi kevés köze volt, ahogy a mostani 1900 lakosnak sincs a világ történéseihez. Šimšík Béla akkoriban az örökös MNV-, Mankovicky a JRD-elnök. A mi szempontunkból azonban sokkal fontosabb a Kürti Kiskertészek elnöke, aki ebben az időben Kasnyík Mária volt. A kiskertészek a „népművelés” zászlaja alatt előadásokat, tanulmányi kirándulásokat szerveztek főleg a morva vidékekre, Petrov, Strážnice pincefalvaiba, Szakolca/Skalica „búdy”-jaiba, ahol a fiatal agronómust, szőlészt, Korpás Andrást nagy becsben tartották. Főleg neki köszönhetően vált egyértelművé, hogy valamit tenni kéne a kürti szőlőhegy és borok érdekében is.

1983-ban 20-25 borosgazda részvételével meghirdették az első kürti borversenyt. Nyílt, barátságos hangulatban, hiúságukat félretéve értékelték és pontozták a borokat. Az első borverseny hangulatának hatása, főleg a kiélezett versenyszellem háttérbe szorítása évek múltával is érzékelhető. A verseny alapfeltétele, hogy csak kürti szőlőből készült borokat lehet nevezni, és egy nyíltsisakos véleményezésnek kell alávetnie magát a borásznak. Ez annyit jelent, hogy a zsűri együtt kóstolja a borokat a mintegy 100-150 érdeklődővel, és a pontszám azonnal megjelenik a kivetítőn. A kürti borverseny szlovákiai viszonylatban egyedülálló, mert csak a versengésről szól. Talán úgy lehetne érzékeltetni leginkább, ahogy a hangversenyben sem versenyeznek a hangok, inkább az összhangot és összecsengést keresik. A végső összecsengés eredménye a kürti bor.

Álljunk meg egy szóra, tekintsük át, mi történt ez alatt a 40 év alatt a szőlészet és borászat terén Kürtön. 1972-ben egyesült a fűri földműves-szövetkezet 15 ha szőlőterülettel, és a kürti 40 hektár szőlővel. Korpás András 1972-ben került a közös szövetkezetbe. 1978-ban telepítették a Góré szőlőt, 1980-ban az Újhegyet és a 80-as években a Farkasfogót, a Kálváriát és a Tagszőlőt. Egységesítették a kis ún. maszek földeket, hogy nagy területű szőlőültetvényeket hozzanak létre. Itt azonban megjelent egy fontos tényező. A rendezési elv az volt, hogy azok a területek kerüljenek szövetkezetesítésre, amelyeken a legkevesebb kis családi építmény, pince volt. Szőlőkivágások, csereföldek, viták és konfliktusok árán alakították ki ezeket az egységes parcellákat, amelyek nélkül már elképzelhetetlen volt a szőlőtermesztés további fejlődése. A még fontosabb hozadéka ennek a princípiumnak, hogy közben megmaradt 150 hektárnyi, családi kis pincékből álló, mára 210 kisebb-nagyobb, ilyen-olyan stílusú építményekkel tarkított szőlőhegyünk. Mára már eltűntek a maringotkák, vétrészkák, barkaszok, különféle tákolmányok és búdék. A tulajdonosi szerkezet is átalakulóban van, lassan létrejönnek 5–10 hektáros kis birtokok, 10 regisztrált borászt számlálunk, mintegy 20 kisebb gazda működik a hegyen, de saját fogyasztásra szinte minden család készít bort a faluban. Sajnos, községünknek nincs építkezési koncepciója a szőlőheggyel kapcsolatban, így azt tapasztaljuk, hogy a keszekusza stílusú építkezések miatt az fokozatosan veszti el hangulatát.

Szőlőhegyünk és a kürti borok ismertségéhez óriási mértékben hozzájárult a Pincefesztivál, amely szlovákiai viszonylatban is párját ritkító tömegrendezvénnyé nőtte ki magát. A negatív hatásokat elkerülendő, fokozatosan kisebb rendezvénnyé – nyitott pincékké – alakult át, de a ki nem mondott cél az, hogy a szőlőhegy hangulatát a legjobb minőségben megőrizve, családok által látogatott csendesebb kirándulóhellyé alakuljon át szőlőhegyünk. Jelentős hatással volt a Biotomal által képviselt ökológiai szemlélet, ami a kürti szőlőhegyet nemzetközi konferenciák szervezésével a bioművelés egyik központjává emelte. 1996-ban alakult a Spolok vinohradníkov a vinárov, alias Hegyközség, amely a kiskertészektől lassan átvette a szervezői feladatokat. A mindenkori elnököknek mindig fontos szerepük volt: Árendás Gyula, Beta Tibor, Gulyás Péter, Jenei János, de ki kell emelni Melecski Tibort, akinek az elnöksége idején erős és aktív közösség szerveződött.

Vissza borversenyhez: 1983-ban 20-as pontrendszerben pontoztunk, a 100 pontos rendszer 2007-ben lett bevezetve Kürtön. A rosé és édesbor kategória 2010 óta létezik. Az első tíz évben kis, henger alakú kóstolópoharakból kóstoltunk, majd az OIV által elfogadott talpas kóstolópoharakat használtuk. Korpás András nem csak népművelő, szőlész, borász, de főleg szőlőnemesítő. A nemesítői munkának és az oltványiskolának köszönhetően az új nemesítésekből készült borokat a kürti borversenyeken kóstolhatta először a nagyközönség. Az évek során volt olyan borverseny, ahol a 70 bormintát 40 szőlőfajta adta ki.

A 40 év alatt változó volt a zsűri összetétele. Voltak közöttük magyar, francia elismert borászok, borírók, nemzetközileg elismert zsűritagok, de mindenképpen meg kell említeni a hazaiakat: Petrech Miroslav, Mihalek György, Bálint László, Melecski Tibor, ifj. Berta Tibor, Ifj. Korpás András, Mátyás András. Ők voltak, akik többször vállalták a nyílt sisakos véleménynyilvánítást az összes azzal járó szépségével és nehézségével. A borversenyeken változtak a borstílusok, vitákat eredményeztek, de mindig sikerült a hiúságot háttérbe szorítani és a mértékletesség útján maradni. A 40 év alatt sokféle hatás, stílus ért minket, de a különböző erősségű és irányú szemlélet sem tudta eltéríteni a mindenkori zsűrit az alapértékek szem előtt tartásától.

Ez egy állandó útkeresés, fejlődés, ami képessé tett minket arra, hogy a nemzetközi színtéren is sikereket érjünk el. A világon sincs magasabb érték, mint a hitelesség, az egyediség és az egyéniség. Tudatosítanunk kell tehát, hogy a mi embereink, hőseink nem Ronald Reaganek és Gustáv Husákok, hanem azok a kürtiek, akik bízva a szebb és jobb jövőben, elkezdték mívelni boraikat, és megalapították a kürti borverseny intézményét. Köszönjük nekik!

Szöveg Sütő Zsolt

***

A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. április 4-i számában jelent meg.