„A faji egyenlőségre vonatkozó uniós szabályok szigorúan tiltják az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést az élet kulcsfontosságú területein, így az oktatásban is. Szlovákiában azonban a roma gyermekeket gyakran az enyhe értelmi fogyatékossággal élő tanulók számára fenntartott speciális iskolákban helyezik el. Sok roma gyermeket, aki klasszikus oktatásban vesz részt, szintén elkülönített osztályokban vagy iskolákban tartanak” – áll a tájékoztatásban. A közleményben emlékeztetnek, a Bizottság 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen, és 2019-ben indoklással ellátott állásfoglalást küldött, melyben leszögezték: „két hónap áll Szlovákia rendelkezésére, hogy válaszoljon és megtegye a megfelelő lépéseket; ellenkező esetben a Bizottság úgy dönthet, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.”

„Nem elég”

Szlovákia két hónapnál jóval több haladékot kapott, s bár az uniós szerv képviselői megjegyzik, az utolsó figyelmeztetés óta egy sor jogalkotási reformot hajtott végre, illetve több stratégiát és cselekvési tervet fogadott el a romák oktatásba való integrációjának előmozdítása érdekében, az előrelépés még mindig nem tekinthető elégségesnek. „Ezen intézkedések alapos értékelése és a terepszemle után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eddig végrehajtott reformok nem elégségesek” – olvasható az EB közleményében. A tájékoztatásban hangsúlyozták, Szlovákiában továbbra is fennáll a roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése az oktatásban, amit az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kutatása is megerősített. „Szlovákiában a 6 és 15 év közötti roma tanulók 65%-a olyan iskolába jár, ahol az összes vagy a tanulók többsége roma, ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezzel Szlovákia az EU azon tagállama, ahol legmagasabb a roma szegregáció aránya az oktatásban” – indokolják a döntést, mely szerint Szlovákiának az Európai Unió Bírósága elé kell járulnia, amiért nem hozta meg a szükséges intézkedéseket a roma gyermekek iskolai hátrányos megkülönböztetésének felszámolása érdekében.

Keresik a bűnbakot

Eduard Heger (Demokraták) ügyvezető miniszterelnök a szerdai kormányülés után azt mondta, ez a probléma az önálló Szlovákia megalakulása óta fennáll, s eddig egy kormánynak sem sikerült megbirkóznia a feladattal. A perrel kapcsolatban megjegyezte: „Ez annak a következménye, hogy évekig semmi nem történt a kérdésben”. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság értékeli a kormány lépéseit, s tudatosítja, hogy hosszú távú megoldásra van szükség. „Tisztában vannak vele, hogy nem lehet azonnal megoldani, ahogy azzal is, hogy a megoldás intenzitásába beleszólt a világjárvány és az energiaválság is, amellyel szembe kellett néznünk. A helyzetre való tekintettel értem, hogy kritikusnak kell lenniük” – magyarázta az ügyvezető miniszterelnök, aki szerint prioritásként kell kezelni az ügyet.

Heger egykori pártkollégái a korábbi kormányok mellett a jelenlegi tárcavezetőt is éles kritikával illették. „Ahogy a többiek, úgy Branislav Gröhling és Ján Horecký sem tettek semmit az ügyben – annak ellenére, hogy a kormányprogramban pontos útmutatót kaptak” – reagált a Bizottság döntésére Peter Pollák (OĽaNO) európai parlamenti képviselő, aki nyilatkozatában felszólította az oktatási minisztert, ne hagyja, hogy büntetést kapjon Szlovákia a roma gyerekek oktatása terén történt mulasztások miatt. „Azzal kezdeném, hogy legalább hároméves kortól bevezetném a kötelező óvodalátogatást az olyan családból származó gyermekek számára, melyek nem tudják felkészíteni őket az iskolába lépésre” – jelentette ki Pollák, aki felszólította az oktatási minisztert, vegye a bátorságot, és teljesítse a kormányprogramban vállaltakat.

Ifj. Peter Pollák (OĽaNO) parlamenti képviselő szintén kritikával illette az egykori és jelenlegi tárcavezetőt, majd hozzátette, nemcsak pénzbírság fenyegeti Szlovákiát, hanem a roma közösség problémáinak elmélyülése is.

Politikai akarat

Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos szerint nem meglepő a Bizottság döntése, az EU ugyanis már több alkalommal jelezte, nem megfelelő az a fajta bánásmód, amelyben a roma gyerekek részesülnek a szlovák iskolaügyben. „Azt gondolom, hogy sajnálatos a helyzet, de lehet, hogy segíteni fog a jövőben a szegregáció elleni fellépésben, s épp ez fogja megadni a politikai akaratot, ami eddig hiányzott” – nyilatkozta lapunknak Ravasz, aki 2016 és 2020 között töltötte be a kormánybiztosi funkciót. Megjegyezte, nem véletlen, hogy eddig nem perelték Szlovákiát, a Bizottsággal szorosan közreműködve több fontos intézkedést sikerült átültetni – példaként említette a nulladik osztályok megszüntetését és a kötelező óvodalátogatást 5 éves kortól. Hozzátette, az oktatási minisztérium tudomása szerint készül pozitív változtatásokkal, ezeket azonban már régen el kellett volna fogadni. „Az oktatási törvényben még a szegregáció definíciója sincs benne” – mondta azzal kiegészítve, továbbra sem ellenőrzik különösebben azokat az iskolákat, ahol köztudottan szegregált oktatás folyik.

Kérdésünkre, miért nem tesz Szlovákia többet a roma gyerekek szegregációjának megszüntetéséért, illetve az inkluzív oktatásért, azt válaszolta, népszerűtlen téma révén nagyon kevés politikus és miniszter van, aki ezzel foglalkozna. Ravasz Pollák nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, a képviselő szegregált óvodáztatást javasol, ami egyáltalán nem a helyes irányba tett lépés. „Pont azért volt fontos, hogy 2019-ben mindenki számára azonos kötelező óvodalátogatást vezessünk be, hogy végre áttörjük azt, hogy a roma gyerekek más rezsimben tanulnak, mint a többiek” – mondta azzal kiegészítve, ha a 3 éves roma gyerekeknek kötelezően óvodába kellene járniuk, amikor a kortársaikra nem vonatkozik ugyanez a kötelesség, az még inkább a szegregáció irányába mutatna.