A Vatican News hírportálnak adott interjújában Parolin kiemelte, hogy bár a pápa látogatását már korábban előirányozták, így elsősorban nem a jelenlegi helyzet motiválja, az ukrajnai háború iránt érzett aggodalom a béke iránti elkötelezettség hangsúlyozására indítja a pápát.

„Biztos vagyok benne, hogy a látogatás során egyetlen helyzetet sem hagynak ki, melyben lehetőség kínálkozik a béke hirdetésére” – fogalmazott.

Pietro Parolin méltatta „Magyarország élő hitét”, kiemelve több magyar egyházi személyt, köztük Mindszenty József bíborost.

„Ahogy Ferenc pápa emlékeztetett rá, nem csupán változó időkben élünk; korszakváltásnak vagyunk tanúi” – fogalmazott az államtitkár, kiemelve, hogy az új idők új kihívásai a klérust is érintik.

Figyelmeztetett arra, hogy „a kommunizmus veszélyei után” a hívőket – különösen a fiatalokat – újabb, „látszólag ártalmatlan” kihívások fenyegetik, példaként pedig a fogyasztói társadalmat és a materializmust említette.

Elmondta továbbá, hogy látogatásával Ferenc pápa egyúttal teljesíti a 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tett ígéretét, mely szerint ismét fel fogja keresni a magyar fővárost.

Mint mondta, a katolikus egyházfő csak Budapestet keresi fel, mégpedig azért, hogy az idén egyébként fennállása 150. évfordulóját ünneplő városban a lehető legtöbb találkozót meg tudja tartani a további utazásokra fordított idő nélkül.

Az Ukrajnából menekülőkre kitérve kiemelte, hogy bár a menekültek közül csak körülbelül 35 ezren maradtak Magyarországon, a Magyar Katolikus Egyház – elsősorban a Katolikus Karitász humanitárius szervezeten keresztül és a kormány segítségével – a tőle telhető legtöbbet tette a menekültekért, beleértve a nők és gyermekek védelmét is.

Aláhúzta: már több mint nyolcmillió ukrán menekült lépett az Európai Unió területére, így Európa a második világháború óta nem látott menekültválsággal néz szembe.

Mindazonáltal leszögezte: a Vatikánt aggasztja a balkáni útvonalon érkezők helyzete is, és azt mondta, hogy bár sokan, akik a szerb-magyar határnál várakoznak, „nem menekültek”, többségüknek védelemre van szüksége, „és mindannyiukat megillet az emberi bánásmód”. „Ez a probléma azonban nem csupán Magyarország sajátja, hanem a térség összes állama küzd vele, elsősorban az Európai Unió határországai” – tette hozzá.

Úgy vélte, Európának felelősséget kell vállalnia azokért, akik a jobb élet reményében igyekeznek a kontinensre, ám ebbe beletartozik az is, hogy igyekezni kell a migránsokat saját országaikban segíteni, „s így nem lesznek kénytelenek a békét, a biztonságot és a megélhetést külföldön keresni”.