Štefan Šutaj neve valószínűleg jól ismert a magyar olvasók körében is, hiszen az elmúlt évtizedekben több munkája megjelent magyarul is. A szlovák történész – egyebek mellett – számos fontos könyvet írt a jogfosztottság éveiről. Legáltalánosabban szólva a 20. századi csehszlovák külpolitika magyar vonatkozásaival foglalkozik.

A Magyar Történelmi Társulat a visegrádi múzeumban az Anjou-házról tartott konferencia kezdetén nyújtotta át az elismerést a kutatónak. A történészt és pályáját Csukovits Enikő méltatta. Egyebek mellett arról beszélt, a történetírásnak a magyar és a szlovák oldalon is kevés olyan művelője akad, aki kutatásainak tengelyébe a két nemzet, az általuk lakott régiók és városok, illetve a nemzetállamaink párhuzamos és konfliktusos történetét állítaná.

„Štefan Šutaj történészi pályafutásának magyar szempontból kiemelten fontos része, hogy nemzeteink és államaink 20. századi történetének legkritikusabb éveinek súlyos konfliktusairól, mint pl. a szlovákiai magyarok csehországi deportálásáról, a reszlovakizáció, valamint a lakosságcsere keretében tervezett teljes felszámolásáról, a párizsi békekonferencián a világ nyilvánossága előtt lezajlott csehszlovák-magyar diplomáciai konfliktus történetéről eddig kilenc monográfiát, s további három tanulmánykötetet jelentetett meg. Ezekben a kérdéskör kritikai elemzésében sokszor jutott el olyan megállapításokra, kutatási tény-megállapításokra, amelyek gyakran közelebb álltak a magyar kutatók eredményeihez, mint a korabeli szlovák, cseh értelmezésekhez és narratívákhoz. Ezeket a cseh és szlovák historiográfiában hosszú évtizedeken át különvéleménynek számító szakmai megállapításait hazai és nemzetközi rendezvényeken egyaránt következetesen képviselte. Ezzel is jelezte, hogy

a bilaterális kapcsolatok és a két ország magyar és szlovák kisebbségeinek történetében sem vezet sehova a nemzeti kizárólagosság és a tényleges történeti összefüggések, nacionalista elfogultságok, súlyos történeti bűnök és sérelmek elkendőzése“

– fejtette ki Csukovits Enikő.

A oklevél átvétele után Štefan Šutaj is szólt röviden a konferencia résztvevőihez. Megemlítette, hogy a kezdetek, vagyis 1993 óta tagja – ill. egy időben társelnöke volt – a Magyar-Szlovák Történész Vegyesbizottságnak. Úgy fogalmazott, reméli, hogy bizottság működésének ideje alatt sikerült előtérbe hozni a toleranciát és az empátiát, ill. azt, hogy ebben a szellemben tudjak továbbra is együttműködni.

A szakemberrel hosszabb interjút készítettünk a kutatásairól és a szlovák-magyar viszony történeti alakulásáról, amelyet majd május második felében olvashatnak a Szalon c. mellékletünkben.