Az orosz hajók tavaly júniusban és szeptemberben hagyták el szentpétervári és kalinyingrádi bázisaikat, és a Dániához tartozó Bornholm szigete felé vették az irányt, ahol először észlelték a szivárgásokat – derült ki az Árnyékháború címet viselő sorozatból.

A négy hajó automatikus azonosítórendszer (AIS) nélkül közlekedett – tették hozzá a filmben, kiemelve, hogy a robbanás előtti hónapok során a hadihajók órákat, egy alkalommal pedig egy egész napot töltöttek a gázvezetékeknél.

A dokumentumfilmben a hajók és az orosz bázis közötti rádiós kommunikációt is idéztek, melyet a brit haditengerészeti hírszerzés fogott el.

„A rendelkezésre álló információk vízalatti műveletekre utalnak” – jelentette ki a dokumentumfilmben Jens Wenzel, a Koppenhágai Egyetem katonai elemzője.

A dán fegyveres erők a Reuters hírügynökségnek mindeközben megerősítették azt az állítást, mely szerint egy járőrhajó 26 fényképet készített a vezetékeknél egy orosz, SS-750 tengeralattjáróról, alig néhány nappal a robbanás előtt.

A dán, a svéd és a német hatóságok már korábban bejelentették, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő vezetékek ellen szándékos támadás történt, a nyomozás eredményeit azonban mind ez idáig nem tették közzé.

Az egyik hajót, egy vontatóhajót, amelyről mini tengeralattjárót is lehet indítani, szeptember 21-én és 22-én észlelték a vezetékek közelében.

A Kreml kedden tagadta, hogy orosz hajóknak bármiféle köze lett volna a szabotázsakcióhoz és ismét felszólította az érintett hatóságokat, hozzák nyilvánosságra az eddigi vizsgálati eredményeiket.

Moszkva korábban „nyugatiakat” okolt az incidensért, jóllehet bizonyítékokkal nem szolgált. Az Egyesült Államok és Ukrajna is tagadta, hogy köze lett volna a robbanásokhoz.