A választék azért is kaotikus, mert minden üzletlánc maga dönthetett, melyik élelmiszerek árát garantálja a következő három hónapban. Végül 400 élelmiszer került nyolc üzletlánc (Lidl, Tesco, Billa, Kaufland, Coop Jednota, Terno, CBA, Fresh) listájára, a vevők a polcokon feltüntetett logó alapján (kék mezőben egy bevásárlókosár) ismerhetik fel az ársapkás árut.

Olcsóbb gabona, drágább kenyér

Azt, hogy az üzletláncok valóban be is tartják-e, amit vállaltak, a múlt héten ellenőrizte a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség (SOI), és mindent rendben talált. A vevők számára azonban a 2,49 euró egy liter étolajért, 2,69 huszonöt deka vajért és 14 cent egyetlen kifliért még mindig nagyon sok. Főleg úgy, hogy közben a gabona és a tej ára is jelentősen csökkent, de ez valahogy nem bír megmutatkozni az élelmiszerek árában. Az infláció 13%-os, de a pékáru 20, az étolajok, sajtok 40%-kal drágultak. Ez természetesen meglátszik az éttermekben is, ahol szintén több mint 20%-os a drágulás. Ebédmenüt már sehol nem lehet kapni 8 euró alatt, és sok étterem az ebédek kiadása után be is zár. Rendszeres vacsoravendégek nincsenek, egy-két betévedőért pedig nem érdemes működtetni a konyhát. Az ismert éttermeket még a családi ünnepségek, lakodalmak tartják életben, ahol ilyenekre nincs kapacitás, ott nagy a gond.

A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint a 2023-ban várható 10,5%-os inflációt ugyancsak az élelmiszerárak növekedése határozza meg, szakemberek szerint idén ez nem is áll meg, az év utolsó hónapjaiban is legalább 5%-os növekedés várható. Olyannyira, hogy a Szlovák Nemzeti Bank elemzői szerint a törvény által meghatározott létminimum már az élelmiszer-kiadásokat sem fedi – és hol van még a rezsiköltség, a gyógyszerek, tisztítószerek és minden más, ami az élethez kell.

Gazdasági létminimum kellene

Szlovákiában a létminimum 234,42 euró, jóval kevesebb, mint az átlagbér (1302 euró). Az utóbbi tíz évben az átlagbér 60, míg a létminimum csak 20%-kal növekedett, vagyis a leginkább rászoruló réteg egyáltalán nem tud lépést tartani az áremelkedéssel.

A létminimum kritériumait 1998-ban határozták meg, ám azóta lényegesen magasabbak az emberek elvárásai az életszínvonalat illetően. A nemzeti bank szakemberei ezért egy új mutatót, a gazdasági létminimumot ajánlják, amelyet az alacsony jövedelmű egyszemélyes, valamint az alacsony jövedelmű négytagú háztartás valamennyi költségének összeadásával számolnának ki.

„Míg a létminimum 234 euró, a gazdasági létminimum a 2022-es kiadások alapján 400 euró lenne. Természetesen a kiadások régiónként változnak, Pozsonyban jóval drágább az élet, mint Nagykaposon, csökkennek a kiadások akkor is, ha a család saját ingatlanjában lakik és nem kell lakbért fizetnie. Az élelmiszer- és energiaárakban, valamint az oktatási költségekben nincs nagy különbség az ország egyes részein, esetleg a közlekedés költségei különbözhetnek”

– magyarázta a jegybank szóvivője, Peter Majer.

Hétszázezer szegény ember

Országszerte 17–20%-kal növekedtek az elmúlt évben a megélhetés költségei, és növekednek tovább, főleg az élelmiszerárak miatt. Ezért lenne fontos a pénzügyi szakemberek szerint olyan hivatkozási alapot (az említett gazdasági létminimumot) alkalmazni, amely lehetővé tenné, hogy a szociális politika sokkal hatékonyabb legyen.

Erre már csak azért is nagyon nagy a szükség, mert az utóbbi egy év alatt több mint 50 ezerrel emelkedett azoknak a száma, akik már a szegénység határán élnek. A statisztikai hivatal adatai szerint a koronavírus-járvány kitörése óta az ország minden nyolcadik lakója, több mint 700 ezer ember él a szegénységi küszöb alatt – főleg munkanélküliek, sokgyermekes családok és kisnyugdíjasok. Ez a trend 2020-ban kezdődött, és a Covid-járvány lecsengése után a háború, majd az élelmiszerárak rohamos növekedése tovább gerjesztette, miközben a létminimum, amelyhez sok szociális juttatás kötődik, változatlan maradt.

Luxus lesz a disznóhús

Mindeközben az élelmiszerárak továbbra is drámaian növekednek, vagy egyes termékek esetében csak olyan kis mértékben csökkennek, hogy az meg sem közelíti a két évvel ezelőtti árakat. A Szlovák Élelmiszeripari Kamara elemzése szerint idén számíthatunk ugyan némi stabilizálódásra, de az, hogy lesz-e az év vége felé újabb jelentős áremelés, nagyrészt az energiaárak alakulásától függ. Annak ellenére, hogy a gabona, az olajos magvak és a tej ára is csökkent a világpiacon, nálunk a pékáru, az étolaj és a tejtermékek ára szinte változatlanul magas – ennek a kamara szerint az a magyarázata, hogy a gyártók még a drágábban vásárolt alapanyagokat dolgozzák fel.

A pékek éjszakai munkájáért járó bérkiegészítések miatt nem fog már csökkenni a kenyér ára, a vajé és az étolajoké valószínűleg a mostani szinten, 2,50 körül marad, a sertés- és a marhahúsé viszont tovább emelkedhet. A borúlátóbb számítások szerint idén újra 18–20%-kal növekednek az élelmiszerárak, és az is biztos, hogy a 2021 ősze előtti értékekhez már nem térünk vissza.

Magyarország még drágább

Európai uniós viszonylatban Közép-Európában ugrottak meg leginkább az élelmiszerárak, ezen belül is Magyarországon. Bár a közmédiában mást sem hallani, mint hogy az alapvető élelmiszerekre húzott ársapka milyen nagy segítség a lakosságnak, a valóságban minden más élelmiszer sokkal drágább. Míg az élelmiszer-infláció Szlovákiában 29%, Magyarországon 44,8%. Bizonyos termékek, mint a kenyér, a tojás vagy a tej és a sajtok ára 80%-kal emelkedett déli szomszédainknál. Ami pedig olcsó, mint a kristálycukor, az étolaj vagy a csirkemell, az egyáltalán nem biztos, hogy mindenhol kapható. A falusi boltokban ilyesminek sokszor hírét sem hallani, az áruházakban időnként csak üres raklapokat találnak a vevők, és a felhívást, hogy maximum két kilót vehetnek egyszerre.

A meredeken felfelé ívelő árakra a magyar kormány azzal reagált, hogy június 1-jétől szeptember végéig arra kötelezte az egymilliárd forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező üzleteket, hogy bizonyos termékeket 10%-kal olcsóbban áruljanak. Az egyhetes akciót minden hét csütörtökén kell majd meghirdetni, a kereskedők 20 alapvető élelmiszerből választhatnak. A kötelező akcióban érintett termékekből a boltoknak megfelelő mennyiséget kell raktáron tartaniuk. Már most fogadásokat lehet kötni arra, hogy a nem akciós termékek ára pont annyival növekszik majd, hogy lefedje a veszteséget.