Justine Triet francia rendezőnő Anatomie d’une chute (Egy zuhanás anatómiája) című filmjének ítélte az Arany Pálmát a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Ruben Östlund svéd rendező által vezetett zsűri. A 44 éves rendező a harmadik nő Jane Campion (Zongoralecke, 1993) és Julia Ducournau (Titán, 2021) után, aki átvehette a fődíjat a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjén.

Számunkra azonban talán ennél is fontosabb, hogy Buda Flóra Anna 27 című tizenegy perces animációs filmjének ítélték oda a rövidfilm kategória Arany Pálma díját, amelyet Enyedi Ildikó zsűrielnöktől vehetett át. Ez azért is történelmi pillanat, mert sosem fordult még elő, hogy ennek a versenykategóriának magyar elnöke lett volna.

A díjnyertes film főhőse az öccsével és édesanyjával közös háztartásban élő Alíz, aki a 27. születésnapján, egy átmulatott éjszaka után tudatosítja, hogy ideje szembenéznie a felnőttlét felelősségével, és leszámolnia addigi illúzióival. Buda Flóra Anna a magyar tanároknak és diákoknak ajánlotta díját, akiknek, mint köszönő beszédében mondta, jelenleg nagy szükségük van az elismerésre.

Ezt az elismerést és bizalmat a rendezőnő saját hazájában sajnos nem kapta meg, ezért Franciaországba költözött. Egy interjúban elmondta, hogy Budapesten nem tudott volna kivenni egy albérletet és mellette filmet rendezni.

„Óriási gratuláció a 27 című rövidfilm alkotóinak az Arany Pálmához!” – posztolta ki saját oldalára szombat este a Nemzeti Filmintézet, amely korábban háromszor is visszadobta Buda Flóra Anna filmtervét, azaz a projekt, amelyre most rendkívül büszkék, egy fillér állami támogatást sem kapott, sőt még a cannes-i szerepléséről sem adtak hírt korábban.

Erről legutóbb a fesztivál előtt pár nappal, a Recorderen megjelent interjújában beszélt: „Ha nagyon belemegyek, akkor rossz érzés. Én meg tudtam csinálni a filmet magyar támogatás nélkül, de az nagyon zavar, hogy nem támogattak egy olyan stúdiót, mint a Boddah, ami minden évben elhoz valami fontos díjat. Igazságtalannak érzem azt is, hogy nem támogatják a feltörekvő tehetségeket, akik már bizonyítottak. Vicces amúgy, hogy ez az egyetlen magyar film idén Cannes-ban, és emiatt annak is írnia kell róla, aki politikai vagy ízlésbeli okok miatt nem ért vele egyet.”

A rendezőnő, aki a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett, a telex.hu-nak elárulta, hogy filmje karaktereit a képzelet szülte, de sokat merített saját életéből is. A főszereplő hasonlít egykori, 27 éves önmagára, például akkoriban ő is visszaköltözött szüleihez. A történet játszódhatna szinte bárhol, csak a kocsmaasztal Orbán-firkái árulkodnak konkrétabb helyszínről.

A közösségi oldalakon és a kormánypárti magyar sajtóban ma már azt feszegetik, hogy egyáltalán magyar film-e a 27, vagy inkább francia…