A Globsec közvélemény-kutatásából, amelyet a NATO keleti szárnyának országaiban végeztek, kiderül, arányaiban Szlovákiában gondolják a legkevesebben, összesen 40 százaléknyian, hogy az ukrajnai háborúért Oroszország a felelős. A hazai lakosság 34 százaléka hiszi azt, hogy Ukrajna maga tehet a konfliktusról, mivel elnyomta az orosz nyelvű kisebbségét. 17 százalék pedig egyenesen azt hiszi, a Nyugat provokálta ki a háborút. Még Magyarországon is 54 százalék gondolja azt, hogy Moszkva felelős a háborúért, csak 19 százalék hiszi azt, hogy Kijevet és 16 százalék, hogy a Nyugatot terheli a felelősség. Csehországban pedig 71 százalék Moszkvát, 15 százalék Ukrajnát és mindössze 8 százalék tartja felelősnek a Nyugatot a konfliktusért.

Hiszékeny Szlovákia

A Globsec a NATO keleti szárnyának biztonságpolitikai helyzetét is elemezte. Szlovákiával kapcsolatban megállapítják, a kaotikus kormányzás, beleértve a Heger-kabinet bukását, lehetőséget adott arra, hogy hazai és külföldi szereplők egyaránt aláássák az ország transzatlanti elköteleződését és demokratikus berendezkedését. Mindebben közrejátszik az is, hogy rekordalacsony a közintézményekbe vetett bizalom, így például a Heger-kabinetben csak a lakosság 18 százaléka, Zuzana Čaputová államfőben 37 százaléka bízik. Ez együtt jár azzal, hogy a lakosság körében kevesebben állnak ki Ukrajna mellett, ahogy Szlovákia uniós és NATO-tagsága mellett is. Az elemzésben rámutatnak, a szlovákiai populáció nagy része áldozatául esik azoknak a dezinformációs törekvéseknek, amelyek Ukrajnát igyekeznek felelősként beállítani.

Az elemzés szerint a szlovákiai lakosság nemcsak a háborúval kapcsolatos szándékosan félrevezető információknak dől be, hanem például az LMBTQ+-közösséget démonizáló dezinformációkat is sokan elhiszik. De sokan úgy gondolják, a liberális demokrácia nem jó az országnak. A kutatás egy ellentmondásra is rámutat. Csak 37 százalék bízik meg a médiában, de ugyanakkor a lakosság kétharmada véli úgy, a sajtóorgánumok szabadon működnek.

Kreml-retorika magyarul

A Globsec kutatása Magyarországgal kapcsolatban azt mutatja, az ottani lakosság egy jelentős része elutasítja a magyar kormány által terjesztett manipulatív narratívákat. Így például az Orbán-rendszer nyilvános üzeneteinek ellenére a lakosság számottevő része úgy gondolja, biztosítani kell az LMBTQ+-emberek jogait. Mindez annak ellenére van így, hogy az Orbán-kormányok évek óta korlátozni igyekeznek a nem heteroszexuálisok jogait. „Sajnos a magyar kormány kitartó kampányai, amelyek átfedést mutatnak a Kreml retorikájával, mégis nyomot hagytak a magyar társadalmon” – írja az elemzés. A magyarországi nyilvánosság ezért, a többi kelet-közép-európai ország lakosságával összehasonlítva, jobban vonakodik attól, hogy az ukrajnai háború felelőseként Oroszországot jelölje meg, vagy hogy Moszkvát biztonsági fenyegetésként értelmezze. A Globsec a kutatásról szóló publikációban azt írja, a magyar kormány ellenőrzése alatt lévő állami média nagy szerepet játszott abban, hogy ilyen irányba formálja a lakosság álláspontjait. Rámutatnak például arra, míg a többi országban, akik a fősodratú médiát, közmédiát fogyasztják, azok inkább Oroszországot tartják felelősnek a háborúért, míg Magyarországon ez pont fordítva van. A magyar állami médiát követők kevésbé hajlamosak Oroszország felelősségét felismerni. Egyben az is igaz, a Magyarországon az ellenzéki beállítottságú polgárok körében inkább olyan nézetek népszerűek, amelyek nem esnek egybe a Moszkva által terjesztett narratívákkal. A felmérés viszont azt is megmutatta, Magyarországon csak a lakosság 27 százaléka bízik a médiában.