Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget

Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere – éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává. Új kötete a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg. Az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük.

Ezek a talányos elbeszélések, tárcanovellák az elmúlt években születtek – egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát…

(Magvető)

Petőfi megmondja

A Corvina Kiadó Király Levente által szerkesztett „megmondja-sorozatának” hatalmas rajongótábora van. 2017-ben született meg az első rész, az Ady megmondja, ezt követte 2018-ban a Hofi megmondja, 2019-ben a Bibó megmondja, 2020-ban a Ferenc pápa megmondja, legutóbb a Karinthy megmondja. Idén a sorozatszerkesztő nem csupán azért választotta Petőfi Sándort, mert születésének 200. évfordulója van, hanem az aktualitása miatt is. Azért, mert levelei, írásai a mai napig érvényesek.

Ez a könyv nem a költő Petőfivel foglalkozik, hanem a levélíró, az útinaplót jegyző és a nyilvánossághoz forduló közírót mutatja be. Aki a pesti polgári közegben is szokatlanul szabadszájú volt: igen cifrán káromkodott, sőt még leveleiben is leír olyan szavakat, amelyeket az illemtudó kiadások rendre kipontoztak.

(Corvina)

Krusovszky Dénes: Levelek nélkül

Ez a könyv úgy képes rátapintani a klímaváltozás, a széthulló társadalom és a pedagógustiltakozások kérdéseire, hogy maga a történet ki sem mozdul egy alföldi kisvárosából. Furcsa történések zavarják meg a városka napjait: a fák egyszer csak ledobják tavaszi leveleiket. Mi történhetett? Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás? Hogyan lehet tovább élni a hétköznapokat a megváltozott körülmények között? A főhős egy helyi magyartanár, aki nyomozni kezd a rejtély után. A közeli idősotthon, a tantermek és a barátai háza között ingázik a város utcáin, s eközben lépésről lépésre közelebb kerül nemcsak a saját családja titkainak, de a tágabb közösség működésének és működésképtelenségének megértéséhez is.

(Magvető)

Kemény Zsófi: Most vagyok soha

Egy fiatal költőnő, aki megtalálta az utat saját generációjának „verset sosem olvasó” rétegéhez is – a slammerként indult, mára költővé, forgatókönyvíróvá és prózaíróvá érett Kemény Zsófi legújabb költeményei kétféle akaratról beszélnek: függetlenedni és elszakadni – és közben valahogy mégis egymásba kapaszkodni. Arról beszélnek, hogy szívünkben ugyan megül a penész, de azért úton vagyunk – könnyezve-kacagva lépkedünk az emelkedő vízben. „Hogy lehetséges legyen az őszinteség, újra és újra ki kell szolgáltatnunk magunkat, a csalódások árán és a kudarcok ellenére is. Vakon és süketen tapogatózunk a másik után – ez maga a remény. De számíthatunk-e egymásra, mielőtt végleg elmossa az idő az utolsó esélyeket?” – áll a fülszövegben.

(Jelenkor)

Kiss Judit Ágnes: Egy nőalak szürke kontúrja

Vajon mi marad egy 14 éves kislány életéből, miután nevelőapja megerőszakolja és az anya védelme helyett annak cinkosságával szembesül? Hogyan bírható ki a fájdalom, és élhető túl az árulás? Kiss Judit Ágnes regényében kendőzetlenül és hideg pontossággal tárja fel a főhőst ért valamennyi megsebzést: a nevelőapa agresszivitását, a test riadt elidegenedését és félelmét, a házastársi és lelki bántalmazás valamennyi árnyalatát. Úgy vezet végig a pokol bugyrain, hogy közben szorosan fogja a kezünket, és a fojtott levegőjű sorok egy pillanatra sem eresztenek. A szerző költőként, illetve számos gyerekkönyv írójaként már sokszor bizonyított, ez a regénye pedig sűríti mindazt a mély belátást, amit a gyereklélekről megtapasztalt: bármit (majdnem bármit) ki lehet bírni, ha van egyetlen ember, aki hisz nekünk, aki elkap, amikor zuhanunk, és akibe kapaszkodva képessé válhatunk a szembenézésre.

(Pesti Kalligram)

Stay Brutal! – 21 metáldal

A kötet szerkesztőjéről, Cserna-Szabó András íróról köztudott, hogy világ életében nagy metálrajongó volt, és gyönyörűen tud áradozni erről a műfajról. Most mégsem ő kért szót, hanem kollégáit biztatta arra, hogy fogalmazzák meg, mit gondolnak a metálról. Összesen huszonegy írót, költőt, műfordítót kért fel e nemes feladatra. „Küldhettek bármit (novellát, tárcát, vallomást, emlékiratot, lemezkritikát, esszét, tanulmányt, naplót, koncertriportot vagy amit akartok), csak próza legyen és a metálról szóljon. Ennek megfelelően e kötet meglehetősen sokszínű lett, és a 70-es évektől egészen napjainkig végigköveti a műfaj útját. Szóval ez a könyv a metálzene egy lehetséges története. Egy speciálisan magyar és irodalmi szemszögből” – írja az előszóban az érdekesnek ígérkező kötet szerkesztője.

(Helikon)