A Politikai kínálat – választói elvárások című konferenciára csütörtökön, a Fórum Kisebbségkutató Intézet somorjai székházában került sor.

Az előadások sorát Lampl Zsuzsanna szociológus nyitotta, aki egy februárban készített közvélemény-kutatás eredményeit ismertette. A felmérésben kifejezetten a szlovákiai magyar lakosság választói preferenciáit vizsgálták, ám ahogy Lampl is figyelmeztetett, a mintavétel módszerét a korábbi kutatásokhoz képest meg kellett változtatni, hiszen a 2021-es népszámlálás során először fordult elő, hogy több nemzetiséget is be lehetett karikázni. Ennek eredményeként a mintát ezúttal a Dél-Szlovákiában élő, magyarul tudó felnőtt lakosság adta, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy az 1051 megkérdezett 84 százaléka volt magyar anyanyelvű. A minta további részét magyarul is tudó, ám elsődlegesen szlovák és roma anyanyelvű lakosság tette ki.

Választási hajlandóság

Lampl hangsúlyozta, a kutatásban a szlovákiai magyar választói preferenciák mellett egyéb fontos szempontokat is figyelembe vettek, amelyek komoly hatással lehetnek a szeptemberi előre hozott választás eredményére. Ezek közé tartozik például, hogy a megkérdezettek 79 százaléka figyelemmel kíséri a politikai események alakulását, ami a szociológus szerint kifejezetten magas arány. Ez azonban nem azt jelenti, hogy közülük mindenki el is menne szavazni. Az idei februári felmérés a szlovákiai magyarok körében 66,8 százalékos választási hajlandóságot mutatott. Lampl kiemelte, a 2020-as parlamenti választás előtt készítettek két hasonló felmérést, és a választási hajlandóság akkor 67 és 68 százalék között mozgott. A választás utáni statisztikai adatok pedig kimutatták, hogy a részvétel 65,8 százalékos volt, vagyis az általuk mért és a valós adatok szinte egybeestek. A szakember hozzátette, természetesen ez nem azt jelenti, hogy a következő három-négy hónap alatt nem változhat meg a szlovákiai magyarok választási hajlandósága, de annyi bizonyos, hogy erre az adatra bátran lehet támaszkodni.

Pártpreferenciák

Ami pedig a pártpreferenciákat illeti, a válaszadók 59 százaléka volt hajlandó megnevezni konkrét politikai formációt. A fennmaradó 41 százalék még nem döntötte el, kire adja le a voksát, vagy nem árulta el, kit választana, vagy pedig el sem megy szavazni. Azok közül, akik biztosan eldöntötték, hogy részt vesznek a választáson, a legtöbben a Szövetséget támogatnák, a válaszadók 58,3 százaléka őket karikázná szeptemberben. A Magyar Fórumot a biztos szavazók 15,6 százalékolta jelölte meg. A többiek szlovák pártokra adnák le a voksukat. Lampl szerint a szlovákiai magyar szavazóbázis esetében a Progresszív Szlovákia (PS), a Smer, a Hlas és az OĽaNO a legnépszerűbb szlovák szubjektumok, támogatottságuk 4 százaléktól 5,4 százalékig terjed. Az efféle „átszavazás” egyébként nem meglepő: Lamplék csapata arra is rákérdezett, hogy az adatközlők kire szavaztak a 2020-as választáson, és a válaszokból kiderült, hogy a szlovákiai magyarok mintegy 20 százaléka a négy kormánypárt valamelyikére adta le a voksát.

Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a felmérés februárban készült, amikor a Szövetségből még nem lépett ki a Híd-platform egy része és nem alapította meg a Híd 2023 nevű formációt, amely azóta összeállt a Mikuláš Dzurinda által létrehozott Kékekkel.

Borús kilátások

A felmérés bemutatása után Gyurovszky László előadása következett, aki elsősorban arra kereste a választ, hogy a fenti adatok tükrében mennyire esélyes a szlovákiai magyar pártok parlamentbe jutása. Ehhez a korábbi megyei, parlamenti és európai parlamenti választások részvételi adatait használta fel, amelyeket 538 magyarlakta településen rögzítettek az utóbbi években. Az adatok alapján Gyurovszky leszögezte, hogy a szlovákiai magyar pártok számára a megszólítható szavazóbázis 300 és 470 ezer fő között mozog. Az viszont más kérdés, hogy közülük hány személyt képesek valóban meggyőzni. Gyurovszky rámutatott, hogy a magyarok körében választási kedv az utóbbi 15 évben jelentősen visszaesett. A 2006-os választás során a dél-szlovákiai részvétel nagysága az országos szinthez képest 104,7 százalék volt, vagyis ez azt jelenti, hogy a magyarlakta területeken kifejezetten magas volt az érdeklődés. Ehhez képest 2020-ra az említett mutató 87,4 százalékra csökkent. Gyurovszky szerint ez drasztikus visszaesésnek számít, és feltehetően azzal magyarázható, hogy a szlovákiai magyar választók elégedetlenek a jelenlegi politikai kínálattal.

Rossz eredmények?

Éppen azért úgy gondolja, hogy a szeptemberi választáson a magyar pártok nem is fognak jól szerepelni.

„A Szövetség nagy valószínűséggel eléri a 3 százalékot, ami biztosítja a párt finanszírozását, túlélését és problémamentes működését. Az 5 százalék elérése azonban kisebb fajta csoda volna”

– vélekedett. Hozzátette, úton a konferenciára több óriásplakáttal is találkozott, amelyen Gyimesi György és Forró Krisztián szerepelt.

„Az általuk felvetettek témák ugyan jók, csak éppen nem alkalmasak az új választók megszólítására. Elsősorban azokhoz szólnak, akiket a Szövetség már egyébként is meggyőzött”

– magyarázta, hozzátéve, éppen ezért gondolja, hogy nincs is ambíciójuk az 5 százalék elérésére, vagy ha van, akkor az téves ambíció.

„A Híd bejutása szerintem reménytelen, esetükben a 3 százalék megugrása is eléggé kétséges. A Magyar Fórum helyzete pedig még reménytelenebb”

– fogalmazott Gyurovszky.

Felmérések

A harmadik előadó Csonka Ákos (Szövetség) zselízi önkormányzati képviselő volt, aki az elején leszögezte, a politikai hovatartozása ellenére igyekezett a lehető legobjektívebb módon megvizsgálni az elmúlt évek szlovák közvélemény-kutatásait, kifejezetten a magyar pártok támogatottságára fókuszálva. Elmondása szerint az országos mintával dolgozó felmérések eredményeit magyar szempontból mindig óvatosan kell kezelni, hiszen ezek az ügynökség nem használnak úgynevezett kisebbségi kulcsot. Ennek ellenére összehasonlította, hogy a 2020-as választást követően hogyan szerepeltek a magyar pártok a szlovák közvélemény-kutatásban. Mint mondta, a vizsgált 81 felmérésből a Szövetség 6 esetben ugrotta meg az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a többi magyar párt egyszer sem. A legutolsó ilyen mérés azonban még tavaly télen készült, tehát az utóbbi fél évben az látható, hogy a magyar pártok egyike sem tudott erősödő tendenciát felmutatni a kutatásokban.

A konferencia további előadásaira a közeljövőben még visszatérünk.