Korčok, aki 2020-tól 2022 őszéig a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, elmondta, néhány nappal ezelőttig még abból indult ki, Čaputová újra versenybe száll az államfői székért. „Tisztában vagyok azzal, a társadalomban van igény az elnöki hivatallal szembeni bizalom magas szintjének megtartására” – mondta azzal, mindenkinek köszönetet szeretne mondani, aki szerint ő alkalmas lenne erre a feladatra. „Most annyit tudok mondani, megfontolom, indulok-e az államfői tisztségért” – jelentette ki, és hozzátette, időre van szüksége ahhoz, hogy döntését meghozza. Nem tudta azonban pontosítani, legkésőbb mikor határoz a kérdésben, de szeretne gyorsan dönteni.

Kicsoda Korčok?

Korčok miniszteri kinevezéséig tipikus karrierdiplomata életutat járt be. 1992-ben lépett a külügyi tárca szolgálatába. Ezt követően a német főváros szlovák nagykövetségén, de svájci szlovák külképviseleténél is dolgozott, majd pedig a szlovák diplomácia NATO-misziójának volt a tagja. Később a pozsonyi külügyminisztériumnál biztonságpolitikai ügyekkel foglalkozott. 2002 és 2005 között, az akkori MKP-t is magában foglaló második Dzurinda-kormány külügyi államtitkára lett. Ezt követően nagykövetként Berlinben, az EU-nál, és 2018-tól Washingtonban szolgált. A 2020-as szlovákiai parlamenti választás után az SaS felkérésére mint külső szakértő fogadta el a külügyi tárca vezetését. Külügyminiszterként nyíltan konfliktust vállalt a magyar kormánnyal, a kettős állampolgárság kérdésében is inkább elutasító állásponton volt. Ahogy arról beszámoltunk, az általa vezetett tárca a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet is több ponton bírálta.

További jelöltek?

Nem csak Korčok személyével kapcsolatban merült fel, hogy elindulna az államfői posztért. Robert Mistrík például már korábban elismerte, érdeklődik a jelöltség iránt, de ezzel kapcsolatban a szeptemberi előre hozott parlamenti választás után nyilatkozik majd. A vegyész Mistrík egykor az SaS alapítója volt és már 2019-ben is indult az államfői posztért. Akkor azonban Čaputová javára visszalépett.

A köztársasági elnöki poszttal kapcsolatban a közelmúltban Peter Weiss diplomata neve is felmerült, aki azonban egyelőre nem döntötte el, elindul-e a választáson. Weiss baloldali személyiség, már a bársonyos forradalom idején is aktív volt. Ezt követően a Strana demokratickej ľavice (SDĽ) elnöke, parlamenti képviselő volt, majd az aktív politizálástól visszavonulva a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója lett. 2009 és 2013 Szlovákia budapesti nagykövete volt.

A Peter Pellegrini vezette Hlas leszögezte, ha elindul, nem fogják támogatni Korčokot, a párt saját jelöltet szeretne állítani. A Smer is ugyanezt tervezi. Eduard Heger, a Demokraták elnöke szerint ugyancsak elképzelhető, hogy az ő pártja is saját elnökjelöltet indít. Ahogy arról beszámoltunk, a Szövetség is saját jelöltet indít, míg a Mikuláš Dzurinda nevével fémjelzett Kékekkel együtt induló Híd egyelőre nem foglalkozik az államfőválasztás kérdésével. 2014-ben az MKP Bárdos Gyulát, 2019-ben a Híd Bugár Bélát indította az államfői posztért. Most mindketten úgy nyilatkoztak, nem indulnak a 2024-es elnökválasztáson.