Sulíkék az „átlagember” imázsával akarják megszólítani a választókat
2023. 06. 23., p – 12:29
Az SaS már április elején megkezdte előkampányát, amely során a párt kommunikációjában radikális változás következett be. Nevüket Saskára változtatták, logót cseréltek és az óriásplakátok alapján azt ígérik a választóknak, „fordítanak a játékon”.
Az SaS 2009-ben alakult, a párt neve a Szabadság és Szolidaritás szlovák rövidítéséből ered. Megalakulása óta Richard Sulík a párt elnöke, 2010 óta az összes választáson bekerültek a parlamentbe, három alkalommal pedig kormánytényezők is voltak. Többen negatív kritikával illették a pártot, amiért mindhárom kormány, amelynek részesei voltak, megbukott. Iveta Radičová kormányának bizalmi szavazásán az SaS képviselői 2012-ben tartózkodtak, majd Igor Matovič kormánya alatt kiléptek a koalícióból, Eduard Heger kabinetjét pedig elhagyták a párt miniszterei.
Grigorij Mesežnikov politológus szerint a Saska egy libertariánus beállítottságú párt. Az Európai Parlamenten belül az Európai Konzervatívok és Reformisták elnevezésű, jobboldali pártcsalád tagja, amely inkább euroszkeptikus ideológiát képvisel. Mostani kampányukban többek között erősen fellépnek a belső égésű motorok betiltása ellen, illetve támogatják a művi terhességmegszakítást szolgáló tabletta legalizálását.
Arculatváltás
A párt arculata április elején már-már radikálisnak tűnő változáson ment keresztül, ami minden bizonnyal annak köszönhető, hogy az év elején rohamosan csökkent a támogatottságuk. Az utcákon megjelentek az óriásplakátok, amelyeken a „fordítunk a játékon” felirat szerepelt. A szlogen feltehetően arra utal, hogy megpróbálnak fátylat borítani a múltbeli Matovič–Sulík vitáktól hangos közéletre és újszerű politikába vágnak.
A Saska lapunknak igazolta, együtt dolgoznak Marek Prchal kampánystratégával, valószínűsíthetően az új szlogen is az ő ötlete volt. Prchal egyebek mellett azzal vált híressé, hogy ő készítette Andrej Babiš cseh köztársasági elnökjelölt kampányát is. Az idei cseh államfői kampány a szakértők szerint az egyik legkeményebb volt. Babiš kampánya nagyon megosztotta a társadalmat, óriásplakátjain a békét hirdette és kihívóját, Petr Pavelt azzal vádolta, hogy háborúpárti.
A Saska és Babiš kampánya között számos szembetűnő hasonlóságot találunk. Elsősorban az óriásplakátokon szereplő fényképekről van szó, amelyek április elején ellepték az utcákat, ezzel egy időben pedig a párt vezetői módosították a profilképeiket a közösségi médiában, ezzel teljesen áttérve az új arculatra. Sulík és Babiš profilképe között több stílusbeli hasonlóság van, valószínűleg ugyanaz a fényképész készítette a fotókat.
Új szlogen, új logó
Lapunk 2023-as kampányelemző sorozatának 3. részében újra megkerestük Mayer András marketingszakembert, aki segít megérteni a Saska újszerű kampányának sajátosságait. Mint mondta, az erőteljes arculatváltással egy olyan új irányba akarták elmozdítani a pártot, amely biztosítja, hogy a szeptemberi választáson a parlamenti küszöb felett végezzenek. A marketingszakember felhívta rá a figyelmet, egy márka arculatának módosítása mindig kockázatos, hiszen politikai szemszögből nézve szavazatvesztéssel járhat. Előfordulhat ugyanis, hogy a választók nem ismerik meg az új imázs alatt rejlő régi pártot. A szakértő szerint az arculatváltás időzítésének időpontja sem véletlen, a Saska minden bizonnyal szeretné lemosni magáról a legutóbbi kormányzás során rárakódott negatív megítélést. Az új brand lehetőséget ad arra, hogy megmutassák, képesek tanulni a múlt hibáiból és nyitottak a fejlesztésekre. A „fordítunk a játékon” Mayer szerint egy nagyon erős, forradalmi szlogen.
„A Saska ezzel valószínűleg a változás iránti igényére próbál rámutatni. Az az üzenete, hogy mi vagyunk azok, akik felborítják a sakktáblát és nem az előre leosztott lapok szerint megyünk tovább”
– mondta a szakértő.
Hozzátette, előfordulhat, hogy ez az idősebb szavazók számára nem hangzik pozitívan, hiszen úgy foghatják fel, mindennel szembe mennek, ami eddig valahogy működött. Itt azonban érdemes kiemelni, a párt célcsoportját amúgy is a fiatalok adják, a kampánystratégiájuk alapján a 25 és 45 év közötti korosztályt próbálják megszólítani.
A Saska Facebook-oldalán található borítókép, amely „elárulja az igazságot Sulíkról”, szintén a kormányválságot követő változásra utal. Ezzel egy időben a pártelnököt megpróbálják egyfajta áldozati szerepbe helyezni. Ő az a politikus, aki elszenvedte Matovič cselekedeteit és aki már előre látta a megállíthatatlan véget.
Az új neonzöld színhasználat, a harsánypiros színű logó és a markáns, könnyen kiolvasható betűk fiatalos lendületet adnak a reklámanyagoknak.
„A korábbi betűtípus nagyon bohókás volt, rá tudtam volna fogni, hogy ezt a gyerekem rajzolta az oviban”
– mondja Mayer.
Az új logó viszont egy sokkal erősebb üzenetet közvetít, nem agresszív, de muszáj komolyan venni.
Tiszta kommunikáció
Ami a párt kommunikációját illeti, a fiatalok felé próbálnak fordulni a közvetlen megjelenéssel is. Ezt többek közt azokkal a képekkel próbálják elérni, amelyeken egyszerű farmerben szerepelnek, mezítláb. Egymást hivatalos környezetben is Rišónak, Braňónak és Jankának szólítják, amivel fel szeretnék hívni a figyelmet: annak ellenére, hogy politikusok, ugyanolyan átlagemberek, mint mindenki más és bármikor bizalommal lehet hozzájuk fordulni, ha valami bajunk van. A kommunikációra elsősorban a Facebookot használják, ahol tisztán és áttekinthetően közvetítik a programjukat választóik felé, jelentette ki Mayer. Minden területnek megvan a maga szakértője, akinek az arcával bemutatják egy adott programrész prioritásait 3 pontra bontva. A párt kommunikációs előnye abban is megmutatkozik, hogy elsőként hozták nyilvánosságra a parlamenti választásra állított listájukat.
A Demokratáknak nincs olyan szlogenjük, ami megkülönböztetné őket a többi mérsékelt jobboldali demokratikus párttól. A kampányba ezzel szemben gőzerővel belevetették magukat, hogy az elődpártoktól örökölt pénzt költve győzzék meg a választókat, ők az igazi demokratikus párt.
Bár a 2023-as előre hozott parlamenti választás szeptember 30-ai időpontja már február óta ismert, Boris Kollár, a parlament házelnöke csak június 9-én írta ki hivatalosan is a választás napját. A kampány így a napokban indult el. A hivatalos kampány kezdetével egy nagyon hosszú előkampányt zárhatunk le. Michal Piško, a Transparency International Szlovákiai elnöke a Rádio Expres műsorában arról beszélt, a politikai pártok a törvény értelmében egy kampányra maximum 3 millió eurót költhetnek, az áfával együtt. A kampány időszaka alatt elköltött teljes összeget a pártoknak kötelezően transzparens számlán kell vezetniük, hogy bárki számára könnyen hozzáférhetőek legyenek az adatok arról, mire adnak ki pénzt, illetve honnan kapnak támogatásokat. Az átláthatóság szempontjából nagyobb problémát jelent az úgynevezett előkampány időszaka, ami a választás időpontjának hivatalos kiírását megelőző 180 napot jelenti. Ebben az időszakban ugyanis a pártok számára nem kötelező a transzparens számla vezetése, így csak nagyon nehezen ellenőrizhető, hogy a költségvetésben elszámolt kampányra költött pénz valóban összhangban-e van a valósággal, magyarázza Piško.
A Transparency International adatai szerint a 2020-as választási kampány során összesen 22 millió eurót költöttek el a pártok, ezzel rekordot döntve az előző évekhez képest. Az idei kampány azonban minden előzetes becslés szerint még drágább lesz. Már március elején elöntötték az utcákat az óriásplakátok. Fővárosi szemszögből nézve az előválasztási kampányt egyértelműen a Michal Šimečka vezette Progresszív Szlovákia nyerte, hiszen a párt elnökének képe minden második buszmegállóban visszaköszönt.
Miből van pénzük?
A pártok előkampányának finanszírozása különböző módokon történhet. Azok a pártok, amelyek már az előző, azaz 2020-as választáson is indultak és elérték a 3%-os választási küszöböt, az állami költségvetéséből kapnak támogatást. Ez az összeg az elért százalékokkal arányosan növekszik, így például az OĽaNO, amely a szavazatok 25,2%-át kapta 2020-ban, 3,34 millió eurót kapott az állami költségvetésből. Második helyen a Smer végzett, ők 2,59 millió eurót kaptak a szavazatok 18,29%-ért. Mindez a két párt erős előkampányán is meglátszott. Igor Matovič, az OĽaNO elnökének portréjával teleszórták a városokat.
Az állami költségvetésből származó összeget azonban a pártok nem kapják meg egyszerre, hanem a választási időszakra, azaz a négy év hónapjaira lebontva fokozatosan utalják a számlájukra. Jelen esetben az előre hozott parlamenti választás miatt a pártok nem fogják megkapni a teljes összegeket. Szintén érdekes szempont, hogy ha egy adott párt vagy koalíció szétválik, és a képviselők egy része új pártot alapít, a pénz az eredeti pártnál maradt. Ebben az esetben ez azt jelentené, hogy a Demokraták, amelynek nagy része az OĽaNO pártból vált ki, vagy a Peter Pellegrini vezette Hlas, amely a Smerből vált ki, nem rendelkeznek állami pénzekkel. Az utcákat mégis ellepték a volt miniszterelnökök, Eduard Heger és Pellegrini képei, így felmerül a kérdés, miből finanszírozzák a kampányukat?
Bár a 2023-as választási kampány még hivatalosan nem indult el, a szeptemberi parlamenti választásra készülve már az összes párt belekezdett valamilyen típusú kampánytevékenységbe. A jelenlegi turbulens politikai helyzet és a tény, hogy a 2020-tól tartó választási ciklusban már 2 kormány bukott meg, minden bizonnyal feszültté és élessé fogja tenni a pártok kampányharcát. A Smer az idei kampányában úgy tűnik az összeesküvés-elméletekre és a hergelésre fog összpontosítani.
A kampány hivatalosan akkor kezdődik el, amikor Boris Kollár parlamenti házelnök kiírja a választás időpontját. Mivel a szeptember 30.-i időpont már ismert, ezért a törvény értelében a házelnök leghamarabb május 23-án, legkésőbb pedig június 12-én írhatja ki a választás időpontját, amely naptól kezdve hivatalosan is elindul a kampány.
A kampánystratégiák jellege
Kovács Balázs korábbi kampánykonzultáns szerint két alapvető különbség van a pártok kampánystratégiája között; vannak eladásorientált és piacorientált pártok. A kettő közti különbség, hogy az eladásorientált pártok az ideológiára, az identitásra és a programra építve törekszenek arra, hogy ezeket csalogatóvá tegyék a választók számára.
„Tehát vagyok valamilyen és megpróbálom meggyőzni az embereket, hogy az én ajánlatom a legkézenfekvőbb”
– mondja Kovács.
A piacorientált pártok ezzel szemben elsősorban azt térképezik fel, hogy mik a választók igényei, reményei és vágyai majd ezeket próbálják meg összhangba hozni a párt identitásával. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják, mi kell az embereknek ahhoz, hogy rájuk szavazzanak, majd az igényekhez mérten módosítanak ideológiájukon. Kovács szerint Szlovákiában eladásorientált pártok a Progresszív Szlovákia és az MKP is, hiszen, bár nagyon különböznek, mindkét pártnak van egy erős identitása és ezeket különféle módokon próbálják meg vonzóvá tenni a választók számára. Tipikus piacorientált pártoknak látja például a Smert, a Hlast de akár a valamikori, 2009-től létező Hidat is. Utóbbira jellemző volt a kettős kommunikáció, míg a szlovák választóik felé a polgári demokratikus párt profilját próbálták eladni, a magyaroknak az együttműködés narratívát kínálták.
Kampánystratéga
A jelenkor kampánystratégiái nagyon különbözőek lehetnek. Vannak pártok, amelyek a „régimódi” óriásplakát reklámokat részesítik előnyben, mások inkább az online térben váltanak ki interakciót a követőikből. Olyanok is akadnak, akik elsősorban a személyes kapcsolatra építenek, ezt a gyakorlatot láthatjuk érvényesülni a politikusi turnékban, mint például Igor Matovič (OĽaNO) esetében, aki kultúrházakban ad lehetőséget az embernek arra, hogy kérdezzenek tőle, illetve az utcán járkálva beszélget és fotózkodik a járókelőkkel.
A 2023-as parlamenti választásra készülve néhány párt már most keresett magának úgynevezett kampánystratégát. A professzionális kampánystratégák felkérése Szlovákiában a 90-es években „vált divattá”. Mečiar volt az egyik első politikus, aki alkalmazott efféle szakembert. Mindenekelőtt, fontos leszögezni, hogy a kampánystratéga nem minden esetben egyezik meg a kampányfőnökkel. A kampányfőnök általában a párton belüli politikus, aki inkább a gyakorlatiasabb kérdésekért felelős, ő intézi a logisztikai részt, illetve felügyeli a kampánycsapat munkáját. A kampánystratéga pedig egy olyan marketinges szakember, aki a párt arculatának egységes kialakításáért felelős. Azon kívül, hogy ő találja ki a reklámok tartalmát a kampánystratéga méri fel azt is, melyek azok az üzenetek vagy szlogenek, amikkel az adott párt a legjobban szólíthatja meg a szavazóit.
„A nagyobb összkép látásáért felelős”
– magyarázza Kovács.
Míg egyes pártok láthatóan felvállalják kampánystratégáikat, mások inkább nem hozzák nyilvánosságra az illetők nevét. Ennek több oka is lehet, egyrészt ezen marketing-szakemberek megbízói nem minden esetben politikusok, így előfordulhat, hogy egy olyan cég kéri fel őket legközelebb, aki nem azonosul előző munkaadójuk politikai ideológiájával. Ez persze kellemetlenséget okozhat a kampánystratégáknak, így sok esetben inkább kerülik a mediális jelenlétet. Más esetben maga a párt vezetése nem vállalja fel szívesen, hogy egy reklámgondolat nem a saját fejükből pattant ki.
Hogyan kampányol a Smer?
Ezúttal a Smer kampánykommunikációs stratégiáira fogunk részletesen kitérni. A Robert Fico vezette Smer Kovács szerint egy piacorientált párt, aminek nincs olyan identitása, amit ne lehetne kiforgatni. Volt már élesen antifasiszta és eurooptimista párt is. A jelenlegi kommunikációjából pedig erős keletorientáltság érezhető ki, ami pont annak köszönhető, hogy felmérték a társadalom frusztráltságát a nyugattal szemben.
„A Smer esetében nem beszélhetünk arról, hogy lenne morális, értékelvi, ideológiai mag, amit megpróbálnának betartani”
– vélekedik Kovács.
Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a narratívájuk következetes. Ha az ember követi akár Fico, akár a Smer kommunikációját, mindenki láthatja, hogy az általuk felvetett társadalmi problémák a kommunikációjuk során végig vannak vezetve. Ha az embereknek problémájuk van a magas élelmiszerárakkal, ők elmagyarázzák ki a hibás és mi lehetne a megoldás. Ezt azonban sokszor olyan formában teszik, hogy a választókból erős érzelmi reakciót váltsanak ki, és egyértelmű legyen a számukra, ki a bűnbak. Ficoék nem határolódnak el az erősen vulgáris jelzőktől, ahogy a fenyegetőzéstől sem.
A Smer hallgat a kampányról
A Smer szintén azon pártok közé tartozik, amelyek nem szívesen leplezik le, ki a kampánystratégájuk. A múltban azonban köztudott volt, hogy Fedor Flašík „kampánymágus” is dolgozott a párt propagálásán. Flašík még a 90-es években kezdett el kampányszervezéssel foglalkozni, akkoriban Vladimír Mečiar (HZDS) kampánystratégája volt. Az egyik legikonikusabb húzása 1998-ban a Hviezdoslav-téren elhelyezett digitális óra volt, amely hónapokon át számolta vissza Michal Kováč volt elnök fennmaradó hivatali idejét. 2002-ben kezdett a Smernek kampányolni, ebben az időben egy reklámcég tulajdonosa volt és a pártba is belépett. Saját nyilatkozata szerint, a kampányt ingyen vezényelte le. Lapunk megkereste a pártot, hogy választ kapjunk rá, ki a jelenlegi kampánystratégájuk vagy esetleg Flašík nekik dolgozik-e még, azonban nem kaptunk választ. A Smer arra sem adott választ, hogy a kampányfőnök továbbra is Robert Kaliňák volt belügyminiszter lesz-e, ahogyan azt Fico még márciusban bejelentette. Kaliňák ellen a múltban több bírósági eljárást is indítottak korrupció és vesztegetés ügyében, jelenleg felmentették a vádak alól és a kampányfőnöki poszt jelenthetné számára a visszatérését a politika színterére.
Fico oroszbarát
Grigorij Mesežnikov politológus szerint a Smer stratégiája elsősorban elődjeik kritizálására összpontosít, tehát a Matovič és a Heger kormányok hiányosságaira éleződik ki. Azonban, míg eddigi kampányai során Fico a jogállamisághoz és a Európa-párti politizáláshoz való visszatérést hirdette, a 2023-as választásokra készülve stratégiát váltott. Kováccsal egyetértve Mesežnikov is kifejtette véleményét annak kapcsán, hogy Fico elvágta magát a valamikori proeurópai és integrációpárti kommunikációjától. Ma a háború kapcsán az orosz agresszor oldalára áll és támadja az Európai Unió tagállamait, ezáltal pedig az egész Európai Uniót.
„Ha Fico elképzelései megvalósulnának annak beláthatatlan negatív következményei lennének országunk számára”
– vélekedik Mesežnikov.
Gyűlöletkeltés és konspirációs elméletek
A Smer stratégiájába tartozik más politikai szubjektumok és személyek rossz színben való feltüntetése is. Fico pártja szinte a kezdetektől bírálja Zuzana Čaputová köztársasági elnököt liberális irányultsága miatt. Az ismétlődő támadások kapcsán, amelyek fenyegetéseket és álhírterjesztést is tartalmaztak, Čaputová a közelmúltban úgy döntött, jogi eljáráshoz folyamodik.
„Robert Fico ma ismét hazugságokat terjesztett amerikai ügynökről, Soros-kormányról és az amerikai nagykövetséggel folytatott konzultációkról”
– írta május 9-én a Facebook oldalán.
Az üzenetet nem hagyta szó nélkül a Smer vezetősége sem, Ľuboš Blaha, a párt alelnöke nyílt levelet küldött Čaputovának, amelyben az elnök pszichikai gyengeségét bírálja, reakcióját pedig hisztérikusnak nevezi. Levelében Blaha arról ír, a politikai kultúra természetes része, ha az ellenzék bírálja a vezető politikusokat.
„A politikában helye van az érzelmeknek és a keményebb szóhasználatnak is”
– írja Blaha.
Mesežnikov szerint a hivatalnokkormány és az elnök verbális támadásával Fico célja olyan emberek megszólítása, akik nem értenek egyet a rendszerrel. Čaputovára Fico politikai riválisként tekint, akivel szemben az ő jelöltje maradt alul az elnökálasztáskor.
„Fico mindig is kereste az ellentéteket és a konfrontációkat. Megpróbálja az ellenfeleit teljes valójukból kiforgatni. Egy olyan politikus, aki a mérges emberek támogatásával számol”
– mondta Mesežnikov majd hozzátette, ezért fontos Fico számára a frusztráció kiváltása.
A politológus véleménye szerint Fico politikai magatartása mára már az extrémizmusba sorolható.
Mindkét esetben, tehát a hivatalnokkormány és az államfő bírálásakor is megjelennek a Smer narratívájában az összeesküvés-elméletre utaló elemek, amelyek arról számolnak be, hogy Soros György magyar és zsidó származású amerikai üzletember, illetve az amerikai kormány irányítja őket. Ódor Lajos magyar származású miniszterelnök kinevezésekor a Smer Facebook-oldalán az alábbi kijelentés jelent meg: „Ez nem hivatalnokkormány, hanem Eduard Heger kormányának a folytatása erős Sorosra utaló jelekkel”.
Mesežnikov lapunknak elárulta, szerinte Fico az olyan összeesküvés-elméleteket, mint a sorosozás, célzottan használja fel. Jelenleg, a 2023-as parlamenti választásokra készülő kampányban nem engedi meg magának, hogy antiszemita vagy magyarellenes megjegyzéseket tegyen a nyilvánosság felé, az utalásaival mégis hasonló eredményt ér el. A tény, hogy egy erős és sikeres magyar és zsidó származású amerikai vállalkozó nyakába varrja a felelősséget, kézenfekvő. Mivel Fico jelenlegi választóinak egy része korábban a fasiszta Marian Kotleba (ĽSNS) szavazója volt, a Soros narratívákkal megadja nekik az alapot az antiszemita és a magyarellenes gyűlölethez is.
A Smer piacorientáltságáról árulkodik, az a tény, hogy ezen nézetekhez az Orbán-kormány adja az inspirációt. Fico számára Orbán egy példakép arra, hogyan lehet sikeresen koncentrálni a hatalmat; látva, hogy a soros narratíva működött Magyarországon, ezt is átvette, magyarázza a politológus. Fico a Soros narratívát először a Kuciak-gyilkosság kapcsán hozta elő, még 2018-ban, akkor azonban a próbálkozása, hogy gyanúba hozza Andrej Kiska elnököt, amiért Amerikában tárgyalt, kudarcba fulladt. Mesežnikov hozzátette, sajnos a szlovák társadalom a legfogékonyabb a közép-európai országok közül az összeesküvés-elméletek befogadására, így a Smer stratégiája sikeres lehet.
Facebook-elemzések
Amit az átlagember is érzékel, az a Smer nyilvános kommunikációja. Jelenleg a Facebookot használják elsőszámú közösségi-média csatornaként, ahol az elérésünk átlagban 15 ezer interakció körül mozog. Ebbe a számba beletartoznak a kedvelések, a megosztások és a hozzászólások is, összesítve. A múltban egyébként Ľubos Blaha, a párt egyik alelnöke volt a legsikeresebb, 2022 elején 10 943 000 interakció volt a profilján, azonban 2022 nyarán a Facebook letiltotta profilján, amiért többszöri figyelmeztetés után is olyan tartalmakat osztott meg, amelyek szembe mennek a felhasználói szabályzattal. Azóta az orosz kézben lévő Telegram nevű közösségi-média csatornán kommunikál követőivel. Itt viszont még nem érte el a valamikori Facebook profiljához hasonlóan magas számokat. Jelenleg Fico Facebook-profilja számít a szlovák politikusok között az egyik legsikeresebbnek. A Denník N mérése szerint 2023 első félévében 1,55 millió interakciót váltott ki a követőitől. Ficót csupán Tomáš Špaček (Republika) előzte meg, aki oroszbarát tartalmakat oszt meg a profilján és dezinformációkat terjeszt.
Fico személyes profilján a videókat választotta elsőszámú kommunikációs eszközének. Ezen felvételeken vagy irodájából, vagy otthoni környezetből nyugodt, összeszedett hangulatot idézve magyarázza el gondolatait az aktuális politikai helyzetről. Ezzel szemben a vitaműsorokból kivágott rövid részletek, amelyeket a Smer és Fico profilján is megtalálunk, sokkal dinamikusabb és támadóbb jelleggel bírnak. A Smer Facebook oldalán a sajtótájékoztatóknak is nagy sikere van, ezeket több százan nézik élőben, majd utólag több ezer megtekintést érnek el.
A Facebook tulajdonosa, a Meta vállalat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat arról, mennyit költenek egyes oldalak a hirdetésekre. Sajnos számra pontos adatokat nem mutat, az azonban kiderül, hogy a Smer posztjainak hirdetésére több mint 100 eurónyi összeget költenek. 2019. április 15-től 2023. május 16-ig a Smer Facebook oldala 103 523 eurót költött társadalmi kérdésekről, politikáról és a közelgő választásról szóló videók és más tartalmak hirdetésére.
A videó elérésének adatai arról tanúskodnak, hogy a legnagyobb százalékban a 65 éves kor feletti női felhasználókhoz ért el, Szlovákiában az ebbe a kategóriába eső felhasználók 19%-a látta. Az 55 és 64 év közti férfiak 18%-a, és a 35–44 év közti férfiak 13%-nak jelent meg a hirdetés. Hozzá kell tenni, hogy a hirdetések beállításakor maga az oldal kezelője szabja meg, milyen korosztály számára jelenjen meg a legnagyobb százalékban az adott tartalom. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a Smer inkább az idősebb választók szavazataira utazik, hiszen a 18 és 24 év közti fiatalok közül csupán a férfiak 1%-hoz jutott el a videó, az ebbe a kategóriába tartozó nőkhöz 0%-ban. Ugyanígy a 35 és 44 év közti nők szintén 0% és a 35–44 éves nőknek is csupán az 1%-hoz jutott el a.
Érdekes adat továbbá, hogy a Smer népszerűsége Pozsonyban a legalacsonyabb. A Pozsony megyében élők csupán 3%-a láthatta a videót. A legtöbben Nyitra és Eperjes megyékben látták, itt az elérés 16% körül mozog.
Kik a demokraták?
Lapunk kampányelemző sorozatának 2. részében a Demokraták párt kampányát fogjuk elemezni. 2022 decemberében megbukott Heger kormánya, majd ezt követően 2023 elején Mikuláš Dzurinda beharangozta új politikai projektjét, a Kék Koalíciót, melynek célja a demokratikus mérsékelt jobboldali erők összefogása lett volna. A projekthez elsőként a Spolu csatlakozott Miroslav Kollárral az élen, amely a 2020-as választáson a Progresszív Szlovákiával közös koalícióként bukott el. Dzurinda ezek után nem sokkal bejelentette, a Kékek platform távozik a koalícióból. Azóta a Kékek az újjáalakult Híddal egyesültek. A Kék Koalícióba ekkor léptek be az OĽaNO-ból távozó egykori miniszterek, államtitkárok és képviselők, az élen Eduard Hegerrel, Jaroslav Naď-gyal, Ján Budajjal, Rastislav Káčerrel, Andrej Stančíkkal és további politikai személyiségekkel, megalakítva a Demokraták pártot. A Demokraták pártja megörökölte a Spolu költségvetését, így a Sme napilap szerint az új egységpárt nagyjából 200 ezer eurós fedezettel indult. A Demokraták szóvivője, Matúš Mandrák szerint 6717 eurót költöttek az előkampányban az óriásplakátokra. A továbbiakban csatlakozott a Demokratákhoz a rövid élettartamú, vállalkozók által indított párt is, a Dobrý deň Slovensko, amely átadta óriásplakátjait Hegeréknek, így az áprilisi és májusi óriásplakát-kampányt a tőlük kapott 170 ezer euró értékű adományszerződésből fedezték. Ezenkívül a párt a szimpatizánsok adományaiból tarja fenn magát, illetve kampányol. A hivatalos weboldalt megnyitva is láthatjuk, a stratégia része mozgósítani az embereket. Már a főoldalra kattintva is arra nyílik lehetősége az oldalra látogatónak, hogy csatlakozzon a párthoz, jelentkezzen önkéntesnek a kampányba vagy támogassa a pártot pénzadománnyal. Május folyamán az ilyen adományokból 70 ezer euró érkezett be a párt transzparens számlájára.
Kampánymarketing
A párt neve önmagában is kiváló kampányfogás, nyilatkozta lapunknak Mayer András marketing- és kommunikációs szakember. Mayer szerint, ha valaki nem teljesen tájékozott politikailag, viszont demokratának vallja magát, az esélyesen rájuk fog szavazni. A párt nevéből ugyanis kiérződik a demokrácia szó, amely azon választókat foghatja meg, amelyek egy demokratikus államot szeretnének.
A szakértő szerint a névnél jóval kevésbé szerencsés választás volt maga a logó, amely bár a minimalista hatásra törekszik, inkább jellegtelen lett. A piros, a lila és a türkiz színű egymásra rakódó „D betű” nem éri el ugyanazt a hatást, mint például a Smer karakteres rózsája. A Demokraták párt a tavasz folyamán nagy hangsúlyt fektetett az óriásplakátokra. Mayer szerint ugyanakkor nem biztos, hogy minden esetben azt az üzenetet közvetítik, amit a párt képviselni kíván. Például nem volt kifejezetten szerencsés az a plakát sem, amelyen egy idősebb hölgy Heger arcára teszi a kezét.
„A hölgy egy alárendelt szögből szerepel a képen, bizonyos szemszögből már-már olyan, mintha kezet csókolna, ami az európai kultúrában az alá-felé rendeltségi viszonyt jelzi. Ez ebből a szempontból nézve egy nagyon rossz üzenet, hiszen azt közvetíti, hogy mi demokraták vagyunk és mindenkit képviselni akarunk, de azért a férfiakat egy kicsit jobban”
– elemezte a szakértő.
A plakáton egyébként az a szlogen szerepelt, hogy a Demokraták összekötnek, amit úgy is lehet értelmezni, hogy összekötik a generációkat, a különböző nemeket vagy az eltérő vagyoni helyzetűeket, ez az üzenet azonban csak másodlagosan jön át.
A párt vezetősége
Mayer Heger párton belüli szerepét kétféleképpen értékelte. Egyrészt, erős húzónév, hiszen volt miniszterelnökként rengetegen ismerik. A másik oldalról viszont nem egy karakteres figura, nem is igazán jó szónok, mégis, leginkább rá tudnak építeni. A párt által megosztott tartalmak majd 70 százalékán az elnök szerepel. A második helyet Jaroslav Naď volt védelmi miniszter kapja, akit rendszeresen hívnak vitaműsorokba az orosz–ukrán háború kapcsán, illetve előszeretettel száll szembe a Smer tagjaival. Szembetűnő lehet azonban, hogy bár igyekeznek a nőknek is teret adni, a 20 tagú elnökségből csak 5 nőnek jutott hely, akik közül reálisan ketten jelennek meg, ők is ritkán a párt által megosztott tartalmakon.
Szociális média
Mayer arra is felhívta a figyelmet, a párt helyenként amatőr módon használja a Facebookot, hiszen, ha rákeresünk a Demokratákra, több oldalt is találunk, amelyek közül laikusként nehéz megállapítani, melyik a hivatalos. Politikailag azonban a Demokraták egy hatalmas hibát követ el:
„A legnagyobb hiba, hogy nincs meg az a fő gondolat, amely mentén egyértelművé lehetne tenni, mit gondolnak, illetve hiányzik az a nagyon erős húzómondat, ami például arra is szolgálna, hogy választóként meg tudja magyarázni az ember, miért is szavazott a Demokratákra”
– monda a kampányszakértő.
Ki a célcsoport?
A Demokraták kampánykommunikációjából nehéz megállapítani, valójában mely választók esnek a célcsoportjukba. Néha úgy tűnik, a fiatalokat próbálják megszóltatni. Így lett egyik percről a másikra az Eduardból is „Edo”, így éreztetve a fiatalos lendületet a választókkal. Heger előszeretettel vesz részt egyetemistáknak szervezett rendezvényeken is. Naď rendszeresen indít Facebook-élőket, ahol arra biztatja a fiatalokat, kérdezzenek bármit. Andrej Stančík volt külügyi államtitkár pedig már csak életkoránál fogva is könnyedén szólítja meg a követőit mindennapos tartalommegosztásaival az Instagramon. Ügyesen használják a hashtaget is, hiszen a #smedemokrati azaz, demokraták vagyunk arra utal, a választók és a politikusok is összetartoznak. A fiatalok megszólítására azonban a legalkalmasabb platform a TikTok, ahol a párt nem jelenik meg saját profillal.
A Facebook tulajdonosa, a Meta vállalat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat arról, mennyit költenek egyes politikai pártok oldalai a hirdetésekre. Ebből az derül ki, hogy az oldal létezése óta 2314 eurót költött hirdetésekre. Egyes hirdetésekre 100 és 200 euró közti összeget tesznek, elérésük 20 és 25 ezer közé esik. Az oldal követőinek 46%-a 45 és 64 év közötti férfi, míg az ugyanebbe a korba eső nők csupán 16%-a követi az oldalt.
Húzónevek
A Saska nagy figyelmet fordít arra, hogy a választóik minden programpontjukhoz tudjanak egy nevet és egy arcot kapcsolni. Mayer szerint ezt az üzenetet felerősítik az óriás-plakátok is, hiszen a fényképek úgy vannak beállítva, hogy a járókelők akarva-akaratlanul egyenesen a politikusok szemébe nézzenek, ezzel pedig máris egy személyesebb kapcsolatot alakítanak ki. A szakértő kiemelte annak a jelentőségét, hogy a jelöltek képei nincsenek túlretusálva, így megmarad az emberi arc a képek mögött, minden tökéletlenségével együtt. Ez különösképp a hölgyek esetében fontos, mivel sokszor annyira túlsminkelve jelennek meg az óriásplakátokon, hogy később a valóságban nem felismerhetőek. Többekből azonban megosztó reakciót váltott ki Juraj Krúpa képe, melyen kapucnis pulóverben jelenik meg. A hecker külső sokak számára kizáró ok lehet a szavazáskor, azonban van egy réteg, akiket pont ez a stílus szólít meg. Mayer szerint a párt ezzel azt szeretné elérni, minden képviselőjének arca más célcsoport felé irányuljon.
Nők és fiatalok
A Saska marketingkommunikációjában viszonylag sok nő jelenik meg, többen közülük komoly pozícióból indulhatnak a választáson. Ilyen például Janka Bittó Cigániková, aki a harmadik helyről, valamint Mária Kolíková volt igazságügyi miniszter, aki a negyedik helyről méretteti meg magát. A pártban kiemelten fontos témának számítanak a nők jogai, a reprodukciós jogokért való küzdelem, az LMBTQ+-emberek jogai, illetve elsőként kezdtek el a mentális egészség védelmével foglalkozni.
„Kommunikációs szinten a Saska egy hétfejű sárkány”
– mondta Mayer arra utalva, nagyjából hét nevet futtat a párt.
Ezek olyan személyek, akik már nagyobb ismertségre tettek szert és annak ellenére, hogy Branislav Gröhling egy oktatásügyi, Mária Kolíková pedig egy igazságügyi reformot indított el, neveik nincsenek teljesen beárnyékolva a törekvéseik által, a választási kampányban pedig azt az érzést keltik, hogy még mindig képesek újat mutatni. Mayer arra is figyelmeztetett, az emberek politikai memóriája rövid, és azáltal, hogy a párt már 2022 nyarán kilépett a koalícióból, nem viselik magukon a Heger-kormány felelősségét.
A párt elnökének szerepe azonban a Saska esetében is meghatározó. Sulík az átlagember imázsát használja, a közösségi médiában gulyást főzve jelenik meg, képei 70 százalékán a választóival közös fotókon szerepel, ezáltal egy barátságos, szimpatikus arcot mutatva a követői felé, aki szakácskönyvet ír és bárkinek szívesen dedikálja is.
A Saskának van egy ifjúsági platformja is, ami a „Fiatal Saskások” néven fut. A platform elsősorban a közösségi médián keresztül kommunikál. Bár nem posztolnak olyan gyakran, üzeneteik szintén egyértelműek és jól orientáltak. Sok fiatal nő jelenik meg bejegyzéseikben, érintik az olyan témákat is, mint a fiatalok külföldre távozása. Látszólag szabadon kritizálják a többi pártot, akár mémeket is használnak. E mögött azonban tudatos és tervezett stratégia áll, amelyet az anyapárt kommunikációs stílusával szeretnének összhangba hozni, mondta Mayer.
Magyar szavazatok?
A Saska június elején bejelentette, Ravasz Ábel, a Híd korábbi romaügyi kormánybiztosa fogja erősíteni sorait. Ravasznál aziránt érdeklődtünk, milyen módon fog kampányolni. A politikus nem zárta ki annak lehetőségét, hogy óriásplakátokon is szerepeljen, de elsősorban a személyes találkozásokra és az online felületekre szeretne koncentrálni. Elárulta, a kampányát saját maga finanszírozza, tevékenysége azonban nyomon követhető lesz a párt transzparens számláján. A Transparency International Slovakia (TIS) figyelmét ugyanis felkeltette, amikor első hirdetett bejegyzését, amelyben a párt listáján való indulását reklámozta, nem a megfelelő módon finanszírozta. A felszólításra reagálva a hiányosságot Ravasz azóta már pótolta. Bár a kampánystratégiájának részleteit nem árulta el, utalt rá, hogy az óriásplakátokon helye lehet akár a kisebbségi nyelveknek is. A roma választókat elsősorban személyesen tervezi meggyőzni. Hozzátette, ebben segítségére lesz Vladimír Ledecký képviselő, aki a Za ľudí listáján jutott be a parlamentbe, ma azonban szintén a Saska sorait erősíti. Kérdésünkre, nem tántorítja-e el a tény, hogy a Saskának már korábban is volt egy ambiciózus kisebbségi programja, amelyből nem sok minden valósult meg, Ravasz azt felelte, valószínűleg korábban azért nem tudott megfelelően érvényesülni a program, mert nem volt ehhez egy önálló, kisebbségi ügyekért felelős személy. A politikus szerint a Saska felelősségét enyhítő tény lehet, hogy az OĽaNO szinte minden kisebbségi területet leuralt, indulásával pedig ezen szeretne változtatni. Elmondása szerint a teljes kisebbségi programot az elkövetkező hetekben kaphatjuk kézhez. Mivel Ravasz egy szlovák párt listáján indul, megkérdeztük, mi a véleménye az etnikai pártpolitizálásról, esetleg úgy véli-e, hogy lejárt az ideje.
„Nem hinném, de talán a dolog egy új fázisba lép: a tisztán etnikai pártok helyett a szövetségek építése, az interetnikus politika lehet a helyes irány. A Híd erre volt kísérlet, és sokáig működött is – ennek a kísérletnek a tanulságaira építhetünk a jövőben is”
– nyilatkozta Ravasz.
A Saska listáján egyébként több, magyarul is jól beszélő jelölt is indul. Közéjük tartozik az ipolysági származású Štefan Gregor, aki a lista 105. helyéről méretteti meg magát. Gregor 2022-ig Ipolyság polgármestere volt, a tavaly őszi választás után őt váltotta Zachar Pál, a Szövetség politikusa. Gregor életrajza alapján szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Lapunk megkeresésére sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta, hogy részt vesz-e a kisebbségi program kidolgozásában. Tánczos Róbert dunaszerdahelyi származású jelölt a lista 73. helyéről méretteti meg magát. Életrajza alapján magyar nemzetiségűnek vallja magát. Vele nem sikerült felvennünk a kapcsolatot.
Bár a 2023-as választási kampány még hivatalosan nem indult el, a szeptemberi parlamenti választásra készülve már az összes párt belekezdett valamilyen típusú kampánytevékenységbe. A jelenlegi turbulens politikai helyzet és a tény, hogy a 2020-tól tartó választási ciklusban már 2 kormány bukott meg, minden bizonnyal feszültté és élessé fogja tenni a pártok kampányharcát. A Smer az idei kampányában úgy tűnik az összeesküvés-elméletekre és a hergelésre fog összpontosítani.
A kampány hivatalosan akkor kezdődik el, amikor Boris Kollár parlamenti házelnök kiírja a választás időpontját. Mivel a szeptember 30.-i időpont már ismert, ezért a törvény értelében a házelnök leghamarabb május 23-án, legkésőbb pedig június 12-én írhatja ki a választás időpontját, amely naptól kezdve hivatalosan is elindul a kampány.
A kampánystratégiák jellege
Kovács Balázs korábbi kampánykonzultáns szerint két alapvető különbség van a pártok kampánystratégiája között; vannak eladásorientált és piacorientált pártok. A kettő közti különbség, hogy az eladásorientált pártok az ideológiára, az identitásra és a programra építve törekszenek arra, hogy ezeket csalogatóvá tegyék a választók számára.
„Tehát vagyok valamilyen és megpróbálom meggyőzni az embereket, hogy az én ajánlatom a legkézenfekvőbb”
– mondja Kovács.
A piacorientált pártok ezzel szemben elsősorban azt térképezik fel, hogy mik a választók igényei, reményei és vágyai majd ezeket próbálják meg összhangba hozni a párt identitásával. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják, mi kell az embereknek ahhoz, hogy rájuk szavazzanak, majd az igényekhez mérten módosítanak ideológiájukon. Kovács szerint Szlovákiában eladásorientált pártok a Progresszív Szlovákia és az MKP is, hiszen, bár nagyon különböznek, mindkét pártnak van egy erős identitása és ezeket különféle módokon próbálják meg vonzóvá tenni a választók számára. Tipikus piacorientált pártoknak látja például a Smert, a Hlast de akár a valamikori, 2009-től létező Hidat is. Utóbbira jellemző volt a kettős kommunikáció, míg a szlovák választóik felé a polgári demokratikus párt profilját próbálták eladni, a magyaroknak az együttműködés narratívát kínálták.
Kampánystratéga
A jelenkor kampánystratégiái nagyon különbözőek lehetnek. Vannak pártok, amelyek a „régimódi” óriásplakát reklámokat részesítik előnyben, mások inkább az online térben váltanak ki interakciót a követőikből. Olyanok is akadnak, akik elsősorban a személyes kapcsolatra építenek, ezt a gyakorlatot láthatjuk érvényesülni a politikusi turnékban, mint például Igor Matovič (OĽaNO) esetében, aki kultúrházakban ad lehetőséget az embernek arra, hogy kérdezzenek tőle, illetve az utcán járkálva beszélget és fotózkodik a járókelőkkel.
A 2023-as parlamenti választásra készülve néhány párt már most keresett magának úgynevezett kampánystratégát. A professzionális kampánystratégák felkérése Szlovákiában a 90-es években „vált divattá”. Mečiar volt az egyik első politikus, aki alkalmazott efféle szakembert. Mindenekelőtt, fontos leszögezni, hogy a kampánystratéga nem minden esetben egyezik meg a kampányfőnökkel. A kampányfőnök általában a párton belüli politikus, aki inkább a gyakorlatiasabb kérdésekért felelős, ő intézi a logisztikai részt, illetve felügyeli a kampánycsapat munkáját. A kampánystratéga pedig egy olyan marketinges szakember, aki a párt arculatának egységes kialakításáért felelős. Azon kívül, hogy ő találja ki a reklámok tartalmát a kampánystratéga méri fel azt is, melyek azok az üzenetek vagy szlogenek, amikkel az adott párt a legjobban szólíthatja meg a szavazóit.
„A nagyobb összkép látásáért felelős”
– magyarázza Kovács.
Míg egyes pártok láthatóan felvállalják kampánystratégáikat, mások inkább nem hozzák nyilvánosságra az illetők nevét. Ennek több oka is lehet, egyrészt ezen marketing-szakemberek megbízói nem minden esetben politikusok, így előfordulhat, hogy egy olyan cég kéri fel őket legközelebb, aki nem azonosul előző munkaadójuk politikai ideológiájával. Ez persze kellemetlenséget okozhat a kampánystratégáknak, így sok esetben inkább kerülik a mediális jelenlétet. Más esetben maga a párt vezetése nem vállalja fel szívesen, hogy egy reklámgondolat nem a saját fejükből pattant ki.
Hogyan kampányol a Smer?
Ezúttal a Smer kampánykommunikációs stratégiáira fogunk részletesen kitérni. A Robert Fico vezette Smer Kovács szerint egy piacorientált párt, aminek nincs olyan identitása, amit ne lehetne kiforgatni. Volt már élesen antifasiszta és eurooptimista párt is. A jelenlegi kommunikációjából pedig erős keletorientáltság érezhető ki, ami pont annak köszönhető, hogy felmérték a társadalom frusztráltságát a nyugattal szemben.
„A Smer esetében nem beszélhetünk arról, hogy lenne morális, értékelvi, ideológiai mag, amit megpróbálnának betartani”
– vélekedik Kovács.
Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a narratívájuk következetes. Ha az ember követi akár Fico, akár a Smer kommunikációját, mindenki láthatja, hogy az általuk felvetett társadalmi problémák a kommunikációjuk során végig vannak vezetve. Ha az embereknek problémájuk van a magas élelmiszerárakkal, ők elmagyarázzák ki a hibás és mi lehetne a megoldás. Ezt azonban sokszor olyan formában teszik, hogy a választókból erős érzelmi reakciót váltsanak ki, és egyértelmű legyen a számukra, ki a bűnbak. Ficoék nem határolódnak el az erősen vulgáris jelzőktől, ahogy a fenyegetőzéstől sem.
A Smer hallgat a kampányról
A Smer szintén azon pártok közé tartozik, amelyek nem szívesen leplezik le, ki a kampánystratégájuk. A múltban azonban köztudott volt, hogy Fedor Flašík „kampánymágus” is dolgozott a párt propagálásán. Flašík még a 90-es években kezdett el kampányszervezéssel foglalkozni, akkoriban Vladimír Mečiar (HZDS) kampánystratégája volt. Az egyik legikonikusabb húzása 1998-ban a Hviezdoslav-téren elhelyezett digitális óra volt, amely hónapokon át számolta vissza Michal Kováč volt elnök fennmaradó hivatali idejét. 2002-ben kezdett a Smernek kampányolni, ebben az időben egy reklámcég tulajdonosa volt és a pártba is belépett. Saját nyilatkozata szerint, a kampányt ingyen vezényelte le. Lapunk megkereste a pártot, hogy választ kapjunk rá, ki a jelenlegi kampánystratégájuk vagy esetleg Flašík nekik dolgozik-e még, azonban nem kaptunk választ. A Smer arra sem adott választ, hogy a kampányfőnök továbbra is Robert Kaliňák volt belügyminiszter lesz-e, ahogyan azt Fico még márciusban bejelentette. Kaliňák ellen a múltban több bírósági eljárást is indítottak korrupció és vesztegetés ügyében, jelenleg felmentették a vádak alól és a kampányfőnöki poszt jelenthetné számára a visszatérését a politika színterére.
Fico oroszbarát
Grigorij Mesežnikov politológus szerint a Smer stratégiája elsősorban elődjeik kritizálására összpontosít, tehát a Matovič és a Heger kormányok hiányosságaira éleződik ki. Azonban, míg eddigi kampányai során Fico a jogállamisághoz és a Európa-párti politizáláshoz való visszatérést hirdette, a 2023-as választásokra készülve stratégiát váltott. Kováccsal egyetértve Mesežnikov is kifejtette véleményét annak kapcsán, hogy Fico elvágta magát a valamikori proeurópai és integrációpárti kommunikációjától. Ma a háború kapcsán az orosz agresszor oldalára áll és támadja az Európai Unió tagállamait, ezáltal pedig az egész Európai Uniót.
„Ha Fico elképzelései megvalósulnának annak beláthatatlan negatív következményei lennének országunk számára”
– vélekedik Mesežnikov.
Gyűlöletkeltés és konspirációs elméletek
A Smer stratégiájába tartozik más politikai szubjektumok és személyek rossz színben való feltüntetése is. Fico pártja szinte a kezdetektől bírálja Zuzana Čaputová köztársasági elnököt liberális irányultsága miatt. Az ismétlődő támadások kapcsán, amelyek fenyegetéseket és álhírterjesztést is tartalmaztak, Čaputová a közelmúltban úgy döntött, jogi eljáráshoz folyamodik.
„Robert Fico ma ismét hazugságokat terjesztett amerikai ügynökről, Soros-kormányról és az amerikai nagykövetséggel folytatott konzultációkról”
– írta május 9-én a Facebook oldalán.
Az üzenetet nem hagyta szó nélkül a Smer vezetősége sem, Ľuboš Blaha, a párt alelnöke nyílt levelet küldött Čaputovának, amelyben az elnök pszichikai gyengeségét bírálja, reakcióját pedig hisztérikusnak nevezi. Levelében Blaha arról ír, a politikai kultúra természetes része, ha az ellenzék bírálja a vezető politikusokat.
„A politikában helye van az érzelmeknek és a keményebb szóhasználatnak is”
– írja Blaha.
Mesežnikov szerint a hivatalnokkormány és az elnök verbális támadásával Fico célja olyan emberek megszólítása, akik nem értenek egyet a rendszerrel. Čaputovára Fico politikai riválisként tekint, akivel szemben az ő jelöltje maradt alul az elnökálasztáskor.
„Fico mindig is kereste az ellentéteket és a konfrontációkat. Megpróbálja az ellenfeleit teljes valójukból kiforgatni. Egy olyan politikus, aki a mérges emberek támogatásával számol”
– mondta Mesežnikov majd hozzátette, ezért fontos Fico számára a frusztráció kiváltása.
A politológus véleménye szerint Fico politikai magatartása mára már az extrémizmusba sorolható.
Mindkét esetben, tehát a hivatalnokkormány és az államfő bírálásakor is megjelennek a Smer narratívájában az összeesküvés-elméletre utaló elemek, amelyek arról számolnak be, hogy Soros György magyar és zsidó származású amerikai üzletember, illetve az amerikai kormány irányítja őket. Ódor Lajos magyar származású miniszterelnök kinevezésekor a Smer Facebook-oldalán az alábbi kijelentés jelent meg: „Ez nem hivatalnokkormány, hanem Eduard Heger kormányának a folytatása erős Sorosra utaló jelekkel”.
Mesežnikov lapunknak elárulta, szerinte Fico az olyan összeesküvés-elméleteket, mint a sorosozás, célzottan használja fel. Jelenleg, a 2023-as parlamenti választásokra készülő kampányban nem engedi meg magának, hogy antiszemita vagy magyarellenes megjegyzéseket tegyen a nyilvánosság felé, az utalásaival mégis hasonló eredményt ér el. A tény, hogy egy erős és sikeres magyar és zsidó származású amerikai vállalkozó nyakába varrja a felelősséget, kézenfekvő. Mivel Fico jelenlegi választóinak egy része korábban a fasiszta Marian Kotleba (ĽSNS) szavazója volt, a Soros narratívákkal megadja nekik az alapot az antiszemita és a magyarellenes gyűlölethez is.
A Smer piacorientáltságáról árulkodik, az a tény, hogy ezen nézetekhez az Orbán-kormány adja az inspirációt. Fico számára Orbán egy példakép arra, hogyan lehet sikeresen koncentrálni a hatalmat; látva, hogy a soros narratíva működött Magyarországon, ezt is átvette, magyarázza a politológus. Fico a Soros narratívát először a Kuciak-gyilkosság kapcsán hozta elő, még 2018-ban, akkor azonban a próbálkozása, hogy gyanúba hozza Andrej Kiska elnököt, amiért Amerikában tárgyalt, kudarcba fulladt. Mesežnikov hozzátette, sajnos a szlovák társadalom a legfogékonyabb a közép-európai országok közül az összeesküvés-elméletek befogadására, így a Smer stratégiája sikeres lehet.
Facebook-elemzések
Amit az átlagember is érzékel, az a Smer nyilvános kommunikációja. Jelenleg a Facebookot használják elsőszámú közösségi-média csatornaként, ahol az elérésünk átlagban 15 ezer interakció körül mozog. Ebbe a számba beletartoznak a kedvelések, a megosztások és a hozzászólások is, összesítve. A múltban egyébként Ľubos Blaha, a párt egyik alelnöke volt a legsikeresebb, 2022 elején 10 943 000 interakció volt a profilján, azonban 2022 nyarán a Facebook letiltotta profilján, amiért többszöri figyelmeztetés után is olyan tartalmakat osztott meg, amelyek szembe mennek a felhasználói szabályzattal. Azóta az orosz kézben lévő Telegram nevű közösségi-média csatornán kommunikál követőivel. Itt viszont még nem érte el a valamikori Facebook profiljához hasonlóan magas számokat. Jelenleg Fico Facebook-profilja számít a szlovák politikusok között az egyik legsikeresebbnek. A Denník N mérése szerint 2023 első félévében 1,55 millió interakciót váltott ki a követőitől. Ficót csupán Tomáš Špaček (Republika) előzte meg, aki oroszbarát tartalmakat oszt meg a profilján és dezinformációkat terjeszt.
Fico személyes profilján a videókat választotta elsőszámú kommunikációs eszközének. Ezen felvételeken vagy irodájából, vagy otthoni környezetből nyugodt, összeszedett hangulatot idézve magyarázza el gondolatait az aktuális politikai helyzetről. Ezzel szemben a vitaműsorokból kivágott rövid részletek, amelyeket a Smer és Fico profilján is megtalálunk, sokkal dinamikusabb és támadóbb jelleggel bírnak. A Smer Facebook oldalán a sajtótájékoztatóknak is nagy sikere van, ezeket több százan nézik élőben, majd utólag több ezer megtekintést érnek el.
A Facebook tulajdonosa, a Meta vállalat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat arról, mennyit költenek egyes oldalak a hirdetésekre. Sajnos számra pontos adatokat nem mutat, az azonban kiderül, hogy a Smer posztjainak hirdetésére több mint 100 eurónyi összeget költenek. 2019. április 15-től 2023. május 16-ig a Smer Facebook oldala 103 523 eurót költött társadalmi kérdésekről, politikáról és a közelgő választásról szóló videók és más tartalmak hirdetésére.
A videó elérésének adatai arról tanúskodnak, hogy a legnagyobb százalékban a 65 éves kor feletti női felhasználókhoz ért el, Szlovákiában az ebbe a kategóriába eső felhasználók 19%-a látta. Az 55 és 64 év közti férfiak 18%-a, és a 35–44 év közti férfiak 13%-nak jelent meg a hirdetés. Hozzá kell tenni, hogy a hirdetések beállításakor maga az oldal kezelője szabja meg, milyen korosztály számára jelenjen meg a legnagyobb százalékban az adott tartalom. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a Smer inkább az idősebb választók szavazataira utazik, hiszen a 18 és 24 év közti fiatalok közül csupán a férfiak 1%-hoz jutott el a videó, az ebbe a kategóriába tartozó nőkhöz 0%-ban. Ugyanígy a 35 és 44 év közti nők szintén 0% és a 35–44 éves nőknek is csupán az 1%-hoz jutott el a.
Érdekes adat továbbá, hogy a Smer népszerűsége Pozsonyban a legalacsonyabb. A Pozsony megyében élők csupán 3%-a láthatta a videót. A legtöbben Nyitra és Eperjes megyékben látták, itt az elérés 16% körül mozog.
Kampányfinanszírozás
A párt finanszírozása már az előkampány során is, február óta nyomon követhető volt a transzparens számlán. Lapunk kérdésére Ondrej Šprlák, a Saska szóvivője kifejtette, a kampány költségvetését az állami támogatásából és a tagsági díjak befizetéséből fedezik. A Saska önmagát azzal reklámozza, az egyetlen olyan párt, amelynek nem voltak korrupciós ügyei az elmúlt években.
A Transparency International Slovakia minden parlamenti választás után értékelést készít a pártok költségvetésének átláthatóságáról, illetve jogában áll felszólítani az adott politikusokat a hiányosságok pótlására, amennyiben valamit nem a törvénnyel összhangban finanszíroznak. Az összegyűjtött adatok alapján a Saska leggyengébben a kampánnyal kapcsolatos adatok közzétételében teljesített, máig hiányoznak a weboldalról azok az információk, amelyek a kampánycsapat összetételéről, nagyságáról és finanszírozásáról szólnának.
Ennek ellenére az átláthatóság terén a szervezettől 2-es értékelést kaptak, mivel más szempontokat tökéletesen teljesítettek, illetve a hiányzó adatokat a felszólítás után a TIS rendelkezésére bocsátották. Ehhez képest a Smer például 2020-ban 4-es értékelést kapott a TIS-től, ami azt jelenti, nagyon nagy hiányosságaik voltak az átláthatóság terén.
