A munkacsoport tagjai végső értékelő jelentésükben kijelentették: az Európai Uniónak és a NATO-nak közös érdeke, hogy megelőzzék az alapvető szolgáltatásokat nyújtó és a gazdaságokat támogató létfontosságú infrastruktúrák zavarait.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a katonai tevékenységek jelentős mértékben támaszkodnak a polgári energiahálózatokra, ezért az energetikai infrastruktúrában bekövetkező zavarok szélesebb körű hatással járhatnak. A megújuló energiaforrások növekvő használata és a villamosítás erősítheti az ellenállóképesség erősödését, mivel növeli a források sokféleségét, a gazdasági autonómiát, valamint csökkenti az egyetlen központi rendszertől való függést – írták. Mivel azonban a megújuló energia jelentős mértékben származik unión kívülről, kizárólagos használata továbbra is kiszolgáltatottságot eredményezhet, és az ellátási lánc sebezhetőségét is magában hordozza.

Figyelmeztettek arra is, hogy a közlekedési infrastruktúra, beleértve a repülőtereket és a tengeri kikötőket, a digitalizáció előrehaladásával kibertámadásoknak van kitéve, amelyek jelentős gazdasági károkat és zavarokat okozhatnak a katonaság ellátásában és a szállításban.

Az információs és kommunikációs szolgáltatások nyújtásához az infrastruktúra széles skálájára van szükség, a föld alatti és tenger alatti száloptikai kábelektől a műholdakig. A tenger alatti kábelekre és az 5G hálózatokra való támaszkodás nagy kockázatot jelent a korlátozott javítási képességek és a fokozott sebezhetőség miatt – emelték ki. Ezek a rendszerek ki vannak téve a véletlen és szándékosan okozott zavaroknak, melyek a globális hálózatokra is hatással lehetnek, és biztonsági kockázatokat okozhatnak – írták.

Az uniós űrinfrastruktúrával kapcsolatban a jelentésben azt közölték, hogy a stratégiai versenytársak és potenciális ellenfelek olyan képességeket fejleszthetnek ki, amelyek veszélyeztethetik a NATO és az EU hozzáférését az űrhöz és az űrbe telepített eszközökhöz, megzavarva ezzel a kritikus infrastruktúrát.

Az EU és a NATO szakértői továbbá számos ajánlást fogalmaztak meg a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességének fokozására. Ezek között a szövetségesek, a tagállamok és a magánszektor közötti szerepvállalás előmozdítása, az ellenállóképességről, a katonai mobilitásról, valamint a kiberbiztonságról, az űrkutatásról, a tengerhajózásról és az energiáról szóló párbeszéd erősítése, valamint a bevált intézkedések és értékelések megosztása és az együttműködés fokozása is szerepel.