Az SAV a koronavírus-járvány kirobbanása óta és a szigorú óvintézkedések bevezetésétől fogva rendszeresen figyelemmel kíséri a közhangulatot. Az MNFORCE és a Seesame közvélemény-kutató ügynökségekkel közreműködve a pandémia lecsengését követően több meghatározó témát vizsgáltak, mint például az Ukrajnában dúló háború megítélését, de feltérképezték azt is, mitől tartunk leginkább. A „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) címen ismertté vált közvélemény-kutatás sorozat tizenhetedik fordulójára április 27. és május 9. között került sor. Turbulens időszakról van szó, hiszen Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter korrupciós botránya foglalkoztatta az embereket, és Zuzana Čaputová ezekben a napokban jelentette be a hivatalnokkormány kinevezését.

Többen tudatosítják

A tavaszi felmérés készítői 2022 novemberéhez képest enyhe visszaesést tapasztaltak a diszkrimináció észlelt gyakorisága terén. „Ahogy 2022 novemberében, úgy 2023 április-május fordulóján is a válaszadók a roma kisebbséghez tartozás alapján történő megkülönböztetést jelölték a diszkrimináció legelterjedtebb formájának (61,9%), amelyet a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés követett (54,2%)” – áll a Seesame ügynökség közleményében. A válaszadók 52 százaléka szerint a transzneműekkel szembeni diszkrimináció széles körben elterjedt, harmaduk azonban úgy véli, ez a fajta megkülönböztetés csak szórványosan fordul elő. A megkérdezettek közel fele mondta azt, hogy gyakori jelenség a bőrszín alapján történő diszkrimináció.

A nemi alapú megkülönböztetés előfordulását kevesebben észlelik – átlagban 40%, a nők körében azonban többen (42%) tartják elterjedt problémának, ami a férfiakhoz képest 6 százalékponttal magasabb arány. Ami a vallást illeti, a lakosok többsége szerint emiatt diszkriminálják legkevésbé az embereket. Csupán a válaszadók harmada minősítette széles körben elterjedt jelenségnek, hogy valakit a vallási nézetei miatt ér diszkrimináció, 58 százalékuk azt gondolja, ritkán fordul elő az ilyesmi.

„Az adatokban jelentős elmozdulás figyelhető meg a szlovákok diszkriminációval szembeni érzékenységben 2019-hez képest, amikor ugyanezeket a kérdéseket egy speciális Eurobarométer-felmérésben tették fel. Négy évvel ezelőtt a válaszadóknak csak a 41 százaléka tartotta elterjedtnek a romákkal szembeni diszkriminációt (50 százalék ritkának tartotta). Még jelentősebb eltolódás történt az LMBTQ+-személyekre vonatkozó megítélés esetében: 2019-ben a válaszadóknak csak a negyede tartotta elterjedtnek a melegekkel és leszbikusokkal szembeni diszkriminációt, a transzneműekkel szembeni diszkriminációt pedig mindössze a megkérdezettek ötöde vélte gyakorinak” – jegyezte meg Barbara Lášticová, az intézet szakértője. Tomáš Prošek, aki szintén az SAV munkatársa, hangsúlyozta, nem meglepő, hogy a válaszadók szerint a diszkrimináció leginkább azokat a csoportokat sújtja, amelyekről a szlovákiai közbeszédben leggyakrabban esik szó.

Toleránsabb fiatalok

A felmérés készítői életkori különbségeket azonosítottak a diszkrimináció érzékelése terén. Általánosságban elmondható, hogy a legfiatalabb korosztály (a 29 év alatti válaszadók) nagyobb érzékenységet mutatott a diszkrimináció különböző formáinak megnyilvánulása iránt, az életkor növekedésével azonban erősödött a közömbösség. Míg a fiatal válaszadók 74 százaléka tapasztalt diszkriminációt a szexuális kisebbségekkel szemben, addig a hatvan-éves korosztály csupán 41 százaléka számolt be erről. Azzal azonban minden korcsoport nagy része egyetértett, hogy a roma kisebbség hátrányos megkülönböztetése gyakori.

Ha a diszkrimináció megítélését a válaszadók választási preferenciái szempontjából vizsgáljuk, a Progresszív Szlovákia (PS) szavazói a legérzékenyebbek a szexuális irányultság, a bőrszín, az etnikai származás és a roma nemzetiség alapján történő megkülönböztetésre. Ezzel szemben a Republika és a Smer szimpatizánsai ritka jelenségnek tartják az említett csoportok diszkriminációját. „A megkülönböztetésre a legfiatalabb válaszadók és a PS, valamint a Saska szavazói a legérzékenyebbek. Épp ellenkezőleg, a legkevésbé elterjedtnek azon politikai pártok szavazói tartják, amelyek régóta elhatárolódnak a másság különböző formáitól és a valós vagy szimbolikus fenyegetettség érzését erősítik választóikban” – zárta Lášticová.