A politikai pártok is jól tudják, hogy a választók számára vörös posztóként hat, ha elhitetik velük, hogy veszélyben a pénzük. Ha ez sikerül, már csak azt kell elmagyarázniuk, hogy az egyedüli hatékony megoldást ők kínálják, amivel jelentős számú választót vonzhatnak magukhoz. A konkrét témát az idei kampányhoz az Európai Központi Bank (EKB) szolgáltatta, amely az eurózónás alapkamat növelésével igyekszik gátat vetni a növekvő inflációnak. Az elmúlt egy évben emiatt nulláról a jelenlegi 4,25%-ra emelkedett az alapkamat, amit a szlovákiai hitelfelvevők is megéreznek. A kérdés csak az, hogy mennyire?

Itt a világvége

A populista pártok szerint a helyzet katasztrofális.

„Akár 300 ezer háztartást is fenyeget az a veszély, hogy az emelkedő kamatok miatt nem tudják majd fizetni a jelzáloghitelüket, és elveszíthetik a tetőt a fejük felől”

– riogat Boris Kollár házelnök pártja, a Sme rodina. Hasonlóan sötét színekben festi le a helyzetet a Robert Fico vezette Smer és Peter Pellegrini pártja, a Hlas is. Az említett pártok a pénzintézetek kíméletlen megadóztatásával és a hiteltörlesztés állami átvállalásával orvosolnák a helyzetet.

Kommunista veszély?

A volt kormányfő, Eduard Heger pártja, a Demokraták képviselői óva intenek a fent jelzett populista ötletektől.

„Amit ezek a pártok javasolnak, az egy újabb kísérlet a szocializmus vagy a kommunizmus visszahozatalára. A világon egyetlen ország sem fizeti vissza a jelzáloghitelt az emberek helyett”

– figyelmeztet Juraj Šeliga, a Demokraták elnökségi tagja, aki arra buzdítja a szavazókat, hogy ne dőljenek be az efféle a populista ígéreteknek. Heger a bankadó újbóli bevezetését sem tartja jó ötletnek, szerinte ugyanis ezt már korábban alkalmazták, ám nem működött. A párt szerint a törlesztési moratórium bevezetése lenne a legjobb megoldás, amíg a kamatlábak nem stabilizálódnak. Jozef Mihál, a Demokraták szociálpolitikai szakértője szerint ez utóbbival párhuzamosan a kamatok után járó adóbónuszt 600 euróra lehetne emelni. „Ennek köszönhetően havonta akár 50 eurót is megspórolhatnának egy törlesztőrészleten. Bizonyos feltételek mellett azonban a fiatalok állami jelzáloghitel-támogatását is újra bevezethetnénk, amihez a bankok is hozzájárulhatnának” – tette hozzá Mihál.

Célzott támogatásokat

A populista megoldások veszélyeire hívták fel a figyelmet csütörtöki sajtótájékoztatójukon a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői is. Michal Šimečka, a PS elnöke szerint populizmus helyett célzott és hatékony megoldásokra lesz szükség, olyanokra, amelyek egyrészt valóban segítenek a jelzáloghitelt törlesztőkön, másrészt nem jelentenek túlzott terhet az államkasszának.

„Az egyes háztartások más-más gondokkal szembesülnek, amit a hiteltörlesztéssel kapcsolatos problémák kezelésénél is figyelembe kell venni, lehetővé téve, hogy ki-ki a helyzetének legmegfelelőbb megoldást válassza”

– figyelmeztet Lucia Plaváková, a PS alelnöke. A megoldási javaslatok közül az első helyen a párt a törlesztési időszak meghosszabbítását említi. „A bankok a kamatrögzítés lejáratakor kötelesek lennének felajánlani a törlesztési időszak meghosszabbításának a lehetőségét, aminek köszönhetően a havi törlesztőrészlet nem, vagy csak kisebb összeggel nőne. A második általunk javasolt megoldás a törlesztés későbbre halasztása, ami lehetővé tenné a háztartásoknak, hogy áthidalják a jelenlegi magas kamatok időszakát” – tette hozzá Plaváková.

Sergej Kára, a PS szociálpolitikával foglalkozó szakértője szerint a harmadik javaslatuk a legkiszolgáltatottabb háztartásokat érinti, amelyeknél fennáll a veszélye annak, hogy a hitelük bedőlése miatt elveszíthetik a lakásukat. „Nekik a szociális rendszeren vagy az Állami Lakásfejlesztési Alap új támogatási programjain keresztül célzott támogatást kínálnánk. Közvetlen és átmeneti pénzügyi juttatás, a lakhatási támogatás meghosszabbítása vagy az említett alapon keresztül történő kamatfinanszírozás mind-mind szóba jöhet” – tette hozzá Kára.

Külön intézkedéscsomaggal rukkolt elő a másik liberális párt, a Saska is. „Szeretnénk elérni, hogy a jelzáloghitelénél rövidebb futamidejű fogyasztási hiteleket beolvaszthassák a meglévő jelzáloghitelbe. Egy átmeneti időszakra lehetővé tennénk a hitel törlesztőrészleteinek legfeljebb 12 hónapra történő felfüggesztését is, a meglévő jelzáloghitel törlesztésének a lehetőségét pedig 65 éves korig meghosszabbítanánk.  A legfontosabb intézkedésünk azonban az lenne, amely szerint a jelzáloghitel törlesztőrészletének a maximális százalékos növekedési üteme a kamatrögzítés lejártát követően nem haladhatná meg az átlagbér elmúlt három évben tapasztalt növekedési ütemét, vagyis nagyjából a 28 százalékot” – mondta el Marián Viskupič, a Saska országos tanácsának a tagja. Richard Sulík pártelnök szerint ugyanakkor nem értenek egyet a bankadó újbóli bevezetésével, szerinte ugyanis ez csak a banki díjak újabb növekedéséhez vezetne.

Ódor nem aggódik

A bankadó újbóli bevezetését és az eltúlzott állami szerepvállalást a kormány sem tartja jó ötletnek. „A jelzáloghitelek emelkedő kamataival és törlesztőrészleteivel kapcsolatos probléma nem annyira komoly, hogy ezzel kelljen terhelni az államháztartást, vagy hogy a kormánynak nagyobb bankadó bevezetését kellene fontolóra vennie” – mondta el Ódor Lajos ügyvezető kormányfő az e heti kormányülés után. A kormányfő szerint nem szabad azzal riogatni az embereket, hogy a törlesztőrészletek emelkedése miatt a hitelfelvevők     20–30 százaléka elveszíti a tetőt a feje felől. Ódor ezt a probléma eltúlzásának tartja, ami szerinte a választási kampány része.

„A kamatlábak hosszú éveken át rendkívül alacsonyak voltak, és még az elmúlt időszakban tapasztalt növekedésüket követően is alacsonyabbak, mint az eurózónás csatlakozásunk idején. Nem gondolom, hogy a kormánynak és más adófizetőknek kellene összeadni a pénzt, hogy mindenkin segíthessünk, beleértve a jómódúakat is, akik drága ingatlanokat vásároltak Pozsonyban”

– hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint a kamatemelések miatti, egy hiteltörlesztőre jutó átlagos többletkiadások többnyire nem lépik át a 100 eurót. Ez azonban Ódor szerint nem jelenti azt, hogy egyes esetekben nem fordulhatnak elő problémák. „A hitelt törlesztő háztartások talán egy százalékánál – a fizetésükhöz viszonyítva – valóban drámai emelkedésről lehet szó. Ez azonban nem országos vagy össztársadalmi probléma” – véli Ódor, aki szerint a kormány ezeket az eseteket azonban nem hanyagolja el, és keresi a megoldást.

A kormányfő szerint a bankoknak is az az érdeke, hogy az ügyfeleik továbbra is törlesszék a hiteleiket. Éppen ezért problémák esetén sokszor egyéni törlesztési ütemtervet fogadnak el. A kormányfő szerint az is kulcsfontosságú, hogy a bankok hosszú távon is jól működjenek, ezért nem tartja jó ötletnek a pénzintézetek rendkívüli megadóztatását, az Ódor-kabinet így nem is fog ilyesmit kezdeményezni.

Szerdára ígért megoldás

A kérdésről már hosszabb ideje tárgyal a pénzügyminisztérium, a jegybank és a Szlovák Bankszövetség (SBA) erre a célra létrehozott munkacsoportja is. „A munkacsoport elemzéseinek az eredményeit, valamint a megoldási javaslatokat jövő szerdán, augusztus 16-án fogjuk bemutatni. Ezt az időpontot követően a parlamentben is nyitottak vagyunk a szakértői vitára” – mondta el Milena Koreňová, az SBA ügyvezető igazgatója.

Időben lépjünk

A politikai pártoktól független pénzügyi elemzők szerint a hiteltörlesztőknek nem szabadna csak arra várniuk, hogy az állam majd kisegíti őket.

„Minden hiteltörlesztőnek azt javasolhatom, hogy jó előre, higgadtan mérje fel a helyzetét, akár már a kamatrögzítés lejárta előtt 6–12 hónappal is. Minél később kezdünk ugyanis hozzá a helyzet orvoslásához, annál kisebb lesz a mozgásterünk”

– figyelmeztet Marek Sokol, a Universal brókercég hitelágazati szakembere. Szerinte az ideális megoldás az lenne, ha a hitelüket törlesztők előre megspórolnának egy bizonyos összeget, amiből fedezni tudnák a kamatemelések miatti pluszköltségeket. „Jó ötletnek számít az előtörlesztés is, a legtöbben azonban a törlesztési időszak meghosszabbítását választják, aminek köszönhetően ugyan sikerül csökkenteniük a havi törlesztőrészleteket, ám végeredményben az ügyfél így jóval nagyobb összeget fizet majd vissza a banknak” – mondta el Sokol. Szerinte a közeljövőben még a hitelkamatok enyhe emelkedésére számíthatunk, ezt követően azonban már stabilizálódhat a piac. „Ez utóbbihoz ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az eurózónában sikerüljön stabilizálni az infláció mértékét” – tette hozzá a pénzügyi szakember. (mi, TASR)