A programban Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek. Az évek során megsokszorozták az összegyűjtött búza mennyiségét, intézményi keretet adtak a programnak, amelynek munkáját a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) végzi. A 2011-ben indított jótékony kezdeményezést a 2013-as megalakulása óta bekapcsolódó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vitte igazán sikerre.  A programot 2018-ban Magyar Örökség címmel tüntették ki.

Pécsről indult a sikertörténet

„2010-ben született meg a gondolat, először regionális ötletként indult az akkori Baranya megye területén, Pécs környékén. Augusztus 20-ához kötődően néhány gazda összeadott nagyjából tíz mázsa búzát, amiből megsütötték az ünnepi kenyeret. Nem is gondolták, hogy első alkalommal ekkora mennyiség jön össze. Megszületett a gondolat, hogy a fennmaradó részt felajánlják. Az első felajánlást Böjte Csaba dévai gyermekotthona számára adták tovább”

– osztotta meg  Horváth Vivien. Az évek során egyre több gazda kapcsolódott be, mígnem 2013-ban a kamara szárnyai alá vette a programot, ekkor kapott országos jelleget, sokkal gyorsabban terjedt a híre és vált a kezdeményezés nemzetivé. 2015-2016 körül megkezdődött a nemzeti kiszélesedés.

„Most ott tartunk, hogy mind a 19 magyarországi vármegye és 15 határon túli gazdaszervezet gyűjti a búzát. Már nemcsak egy augusztus 20-hoz kötődő programról beszélünk, hanem egy hagyományőrző, magyarságot összekovácsoló programról. A búza életciklusához kötődően összegyűlűnk a búza szentelésétől a begyűjtésen, összeöntésen át egészen az új kenyér ünnepéig”

– zárta Horváth Vivien. A felvidéki búzaösszeöntést augusztus 12-én tartották Nagytárkányban a rendezvénypajtánál. Augusztus 19-én, a Magyarok Kenyere program Szolnokra költözik, a nagy Kárpát-medencei búzaösszeöntő ünnepségre, ahol a regionálisan összegyűjtött búzát öntik össze, amelyből végül egy helyi kemencében kisütik a nemzet kenyerét.

A búza útja a lisztig

Magyarország területén nagyjából száz, a határon túli területeken 200 olyan gyűjtőpont van, ahol várják az adományokat. A búzaadományokat gondos logisztikai tervezés és a búza illetékessége szerint malmokba szállítják, a búzát megőrlik, a lisztet becsomagolják. Későbbiekben ezt a csomagolt lisztet osztják szét a rászorulóknak. A program hálózatán keresztül feltérképezik, mely gyermekotthonok, szociális intézmények, rászorulók igénylik az adományt. A programban igyekeznek visszajuttatni a lisztet oda, ahonnan azt begyűjtötték. „Amit helyben begyűjtünk, helyben hasznosul és kerül vissza segélycsomagként. Mostanra viszont olyan mennyiséget ért el a program, hiszen több mint ezer tonna gabonát gyűjtünk össze az egész Kárpát-medencében, ami már túlmutat a helyi igényeken. Van egy központi adományozás, amit célirányosan juttatunk el oda, ahol a leginkább szükség van rá. Van 10-12 kiemelt szervezet, amelyek kiemelt adományozók.” Jelképesen augusztus 20-án sül ki a Magyarok Kenyere, de a búza beszállítása az időjárástól, aratástól függően augusztus végéig tart. A liszt szeptember, október tájékán kerül ki a kedvezményezettekhez.

Hanvától Nagytárkányig

Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke elmondta: „Szlovákiában 2018-ban valósult meg a Falugazdász Mozgalom, amit Magyarország kormánya támogat és a Szlovákiai Agrárkamara koordinál. 15 fiatal agrármérnök falugazdászunk van, Pozsonypüspökitől Bodrogközig a határ menti régióban, ennek kapcsán kaptuk meg az információt a Magyarok Kenyere programról, hogy csatlakozunk-e és ez nem volt kérdés.” A Magyarok Kenyere nálunk is egy karitatív program és az iskolák nagyra értékelik, ha karácsony előtt kapnak egy nagyobb csomagot. A lelkesedés fokozatosan alakult ki, első évben 60 tonnát gyűjtöttek össze, a következő években 80-90 tonna közötti mennyiséget. A Covid ideje alatt nehézkes volt a szervezés. „Szlovákiában az egyedüli magyar malomnak számító gútai malomban idén nem vállalták a búza begyűjtését és őrlését. Helyette egy kisebb szövetkezeti malom vállalja ezt a feladatot, a lakszakállasi malom. Oda fogjuk beszállítani az adományokat, a búza feldolgozása nagyobb kihívás lesz, mivel kisebb teljesítményű malomról van szó. A lelkesedés a gazdálkodókban azonban töretlen. Az adományozottak mindenképp megkapják a csomagot még ebben az évben.” Szlovákiában az adományozó meghatározhatja, kinek szeretné adni a lisztet, itt nem gyűjtik össze központilag a búzát. Általában az összmennyiség fele őrlődik lisztté, a többi melléktermék, amit a takarmányozásban használnak fel. Tavaly 297 adakozó volt és majdnem duplaannyi, 400 fölötti adományozott. Egy személyre két kilogrammban határozták meg a liszt mennyiségét. Szlovákia mindig más határ menti régiójában szervezik a programmal kapcsolatos eseményeket, 2023-ban Hanván tartották a búzaszentelőt. Patasi Ilona szerint reményre ad okot, hogy az idei terméshozam jobban alakul, mint a tavalyi, de elkeserítően alacsony a felvásárlási ár.