„Az egy évvel korábbi 1,3 százalékkal szemben a szlovák gazdaság az idei második negyedévben 1,5 százalékos éves növekedést produkált. Az ország bruttó hazai terméke (GDP) az említett negyedévben 30,3 milliárd eurót tett ki, ami éves szinten 3,1 milliárd eurós növekedést jelent. A teljes foglalkoztatottság elérte a 2,432 millió főt, vagyis 0,1%-kal nőtt az előző évhez képest” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője a kedden közzétett előzetes becslésükre hivatkozva.

A választás tétje

A részletes jelentést ugyan csak szeptember 5-én teszi közzé a Statisztikai Hivatal, a gazdasági elemzők szerint azonban már a most közzétett adatok is sokat elárulnak.

„A most és a korábban közzétett adatok arra utalnak, hogy a szlovák gazdaság növekedése elsősorban a hazai autógyártóknak köszönhető, a beszállítói láncok helyreállása ugyanis lehetővé tette a termelésük felfuttatását, a hazai autóipar magasabb termelése pedig a külkereskedelmi mérlegre is pozitívan hatott. A rekordmagas infláció negatív hatásai ezzel szemben egyre jobban meglátszanak a háztartások csökkenő fogyasztásán”

– véli Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte a legfontosabb külkereskedelmi partnereinknél az elkövetkező időszakban némiképp romolhat a helyzet, ami lassíthatja a szlovák kivitel növekedését, a gazdaságunknak az év második felében azonban erős lendületet adhatnak az állami beruházások. Ezek ellensúlyozhatják a gyengülő magánberuházásokat, amelyeknek gondot okoznak a dráguló hitelek. „Ami a jövőt illeti, arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés üteme jövőre megközelítheti a 2 százalékot. A jövő évi növekedésre jelentős hatással lehet azonban a parlamenti választás eredménye, ami meghatározza majd az államháztartás szükséges konszolidációjának a mértékét és módját” – tette hozzá az UniCredit Bank elemzője. Egy újabb pénzszóró kormány sokat ronthat az ország gazdasági helyzetén.

Uniós pénzek

Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint két negyedévnyi gazdasági növekedés után idén már nagyon valószínűtlennek tűnik egy technikai recesszió lehetősége. A gazdaság visszaesését többek között az uniós alapokból származó 5 milliárd eurós (a GDP mintegy 5%-át kitevő) költségvetési ösztönző intézkedéseknek köszönhetően is sikerül elkerülni.

„Persze, továbbra is meghatározó tényezőnek számít, hogy Szlovákia képes lesz-e hatékonyan és gyorsan felhasználni ezeket a forrásokat”

– tette hozzá Kočiš, aki szerint éves szinten a szlovák gazdaság idén 1,5 százalékkal nőhet.

Hasonló véleményen van Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) makrogazdasági elemzője is. „Az idei év második felére a gazdaság gyorsulását prognosztizáljuk, amelyet a 2014 és 2020 közötti időszak uniós forrásainak a felhasználása hajt. A gyenge lakossági fogyasztás ellenére arra számítunk, hogy az uniós források és a beruházások az év végére nagyjából 1,8% körüli szintre húzhatják fel az éves átlagos GDP-növekedést” – mondta el Lehuta.

Vállalkozói félelmek

Az elmúlt időszak megpróbáltatásai ellenére a szlovákiai vállalkozások töredéke fontolgatja, hogy az elkövetkező időszakban visszafogja a tevékenységét.

„A ČSOB bank és a Datank ügynökség legfrissebb felmérése szerint a vállalkozások 22%-a tervezi, hogy egy éven belül bővíti vállalkozását, 57%-uk a jelenlegi terjedelemben kívánja fenntartani a tevékenységét, és csak a tizedük fontolgatja vállalkozásának a korlátozását, megszakítását vagy bezárását”

– mondta el Anna Jamborová, a bank szóvivője.

Tízből négy vállalkozó arra számít, hogy idén növeli a beruházásait. „Ennek azonban két oka is lehet. Egyrészt, a növekvő árak miatt a szükséges beruházások összege is emelkedik, másrészt, mert az elmúlt időszak stagnálását és bizonytalanságát követően végre megugrott a beruházási kedv is. Az ügyfeleinkkel folytatott beszélgetéseink azt mutatják, hogy sokuknak leginkább az épületek és berendezések korszerűsítésére fordított beruházásai nőttek” – nyilatkozta Dáša Polláková, a ČSOB vállalkozókkal és kisebb cégekkel foglalkozó részlegének a vezetője.

„Nem meglepő, hogy a szlovákiai vállalkozók elsősorban az emelkedő árakra, a kereslet kevésbé kiszámítható alakulására vagy az Európai Központi Bank magasabb kamataira panaszkodnak. A felmérés szerint a cégek 70%-a aggódik az ország várható gazdasági helyzete miatt, nagyjából a felüknek okoz gondot azonban a szomszédunkban dúló háború, és sokan panaszkodnak a szakképzett munkaerő hiányára, valamint a jogszabályok követhetetlen változtatásaira is” – figyelmeztet Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza.