Az igazi érdemi eltérés azonban az, hogy az adott státusz megítélésekor mire helyezik a hangsúlyt. Általánosságban elmondható: rokkantnyugdíjasnak minősülhet az, akinek a munkaképessége – egészségromlás következtében – több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig javulás nem várható. A rokkantnyugdíjas egyúttal lehet egészségkárosult is, de nem feltétlenül az, és aki jogosult segélyre, nem biztos, hogy kap nyugdíjat is.

Mit vizsgálnak?

Míg a Szociális Biztosítóban a munkaképesség csökkenését, addig a szociális ügyi hivatalban a funkciózavar következtében kialakult hátrányos helyzetet vizsgálják. A vonatkozó jogszabály értelmében egészségkárosodásnak minősül a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás, amely több mint egy évig tart. Ha a funkciózavar eléri az 50 százalékot, súlyosan egészségkárosodott személyről van szó. Az egészségkárosodás mértékét szakorvos állapítja meg.

A rokkantságinyugdíj-igény elbírálásakor a hangsúly a munkaképesség csökkenésén van. Nem minden egészségkárosodott személy számít munkaképtelennek, hiszen bizonyos egészségromlás mellett lehet dolgozni is. Például a kerekesszékhez kötött személynek nem a munkavégzés okoz problémát, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, amelyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalokban igényelhetnek.

Többféle támogatás

Intézhető támogatás személyi asszisztensre, az egészségi állapottal összefüggő havi többletkiadásokra, segédeszközök vásárlására és javítására, személygépkocsi vásárlására, átalakítására, a lakóhely akadálymentessé alakítására stb. Akinek viszont tényleg csökkent a munkaképessége, vagy egyáltalán nem képes dolgozni, az a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóhoz fordulhat segítségért, és próbálhatja elintézni a rokkantsági nyugdíjat.

Szakorvosi vélemény

A Szociális Biztosítónak és a szociális ügyi hivatalnak egyaránt van saját felülvizsgáló orvosa, amely szakvéleménye alapján megítélhetik az adott státuszt. Az SP-ben már a rokkantságinyugdíj-kérelemhez csatolni kell az igény jogosultságát alátámasztó teljes egészségügyi dokumentációt. Elsősorban arra összpontosítanak, hogy a beteg állapota milyen mértékű munkavégzést tesz lehetővé, képes-e felkészülni valamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetőség a munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő rehabilitációra, esetleg átképzésre.

A szociális ügyi hivatalban ugyancsak megvizsgálják a támogatásért folyamodó személy egészségi állapotát, valamint az összes tényezőt, amelyek befolyásolják a funkciózavar mértékét. A felülvizsgáló orvos szakvéleménye tartalmazza a funkciózavar mértékét és azt, hogy súlyosan egészségkárosodott személyről van-e szó, milyen kompenzációkra, támogatásokra szorulhat, melyeket aztán – a szakvéleményre hivatkozva – a lakhely szerint illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalban kell kérni, ahol tekintettel vannak az egészségkárosodott személyi ambícióira, képességeire, végzettségi szintjére, családi állapotára, lakáskörülményeire és a lakóhelyén biztosított egyéb szociális szolgáltatásokra is. A hivatal kiállítja az ún. ŤZP-igazolványt (preukaz ťažko zdravotne postihnutého), mellyel az adott személy igazolja az állapotát és rászorultságát, s mely különböző kedvezményekre jogosít fel.

Némi változás

Július 1-jétől történt némi változás az egészségkárosodottaknak megítélhető támogatásokat illetően. Az egyik a gondozói hozzájárulást érinti. A konkrét összeg meghatározásakor több körülményt vesznek figyelembe, például azt is, hogy a gondozott személynek nyújtanak-e legfeljebb heti 20 órában ambuláns szociális szolgáltatást, amiről szerződést kötött a szolgáltatóval. Azok, akik ilyen személyekről gondoskodnak, júliusig kevesebb pénzre voltak jogosultak, mint azok, akik ügyfelei egész héten otthon vannak, és csak a gondozójuk segítségére számíthatnak. Idén nyártól az ambuláns szolgáltatások miatt nem rövidítik meg a gondozók jutalmát. Továbbá, a gondozói hozzájárulás összegét befolyásolja az is, hogy a gondozónak milyen egyéb bevételei vannak, van-e alkalmazotti fizetése. Júliustól itt is történt változás. Korábban az időszerű létminimum kétszeresét meghaladó fizetés volt hatással a gondozó tiszteletdíjára, nyártól ez a határ a létminimum 2,5-szörösére nőtt. Ez azt jelenti, hogy ha a gondozó legfeljebb 672,20 eurót keres alkalmazottként, az nem befolyásolja a szociális ügyi hivatal hozzájárulását, csak az ennél magasabb bevételt veszik figyelembe. A gondozói hozzájárulás júliustól 525,65 euróról 569 euróra emelkedett, a személyi asszisztensek órabére pedig 5,20-ról 5,52 euróra nőtt.