Search by category:
Egyéb kategória

Választás 2023: a Kékek–Híd kampánya a nosztalgia árnyékában

Választás 2023: a Kékek–Híd kampánya a nosztalgia árnyékában

Czímer Gábor

2023. 09. 12., k – 15:44

Pozsony |

A Kékek–Híd egy aránylag friss formáció, amely idén először próbálja meggyőzni a választókat. Sólymos László és Mikuláš Dzurinda tömörülése azonban inkább a nosztalgiára épít, ami nem biztos, hogy elég a parlamentbe jutáshoz. Az elemzést ezúttal podcast formájában is meghallgathatják!

Kampányelemző sorozatunk 6. részében ismét Mayer András marketingszakértővel beszélgettünk, közösen próbáltuk megfejteni, milyen kampánycselekkel próbálja meggyőzni választóit a Kékek–Híd. A párt elődtörténetéről érdemes tudni, hogy egy viszonylag új, májusban alapult formációról van szó. A volt miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda már az év elején előrukkolt egy új politikai projekttel. Víziójában a mérsékelt jobboldali demokratikus pártokat szerette volna összevonni, a projekt azonban kudarcba fulladt. Nem sikerült megegyezni az OĽaNO-ból kiugró Demokratákkal, így Dzurinda pártja egy ideig Kékek-Európai Szlovákia néven működött, egyedül. A 2009-ben alakult Híd 2021-től a Szövetség platformja volt. Idén tavasszal azonban, több áthidalhatatlan ellentét után, a mozgalom kilépett a gyűjtőpártból. Az utolsó csepp a pohárban Gyimesi György érkezése volt a Szövetség listájára, aminek következtében a Híd-platform elnöksége és tagjainak jelentős része távozott, hogy új párttá alakuljanak, Híd 2023 néven. Rövidesen kiderült, Dzurindáékkal egy listán indulnak, a név pedig Kékek–Híd lesz. Mayer szerint, ha a Szövetségből való távozást sikerül pozitívan tálalni, az akár kedvezően is visszahathat a pártra.

A Híd mint szimbólum

A Híd, már magában mint elnevezés is erővel bír, hiszen több mint 10 éve jelen van a politikában. Mayer szerint, épp ezért nem véletlen, hogy a Szövetségben is ragaszkodnak a névhez és a platform megmaradásához. A Híd részéről szintén előnyös visszatérni a régi névhez, hiszen azon választók számára, akik nem követik napi szinten a politikát, könnyen úgy tűnhet, ez ugyanaz a Híd, mint ami 2009-ben alakult, pusztán annyi történt, hogy az élén most Bugár Béla helyett Sólymos László áll. A Kékekkel kötött pártszövetség létrejötte után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Dzurinda pártja uralja a terepet. Bár megpróbálják a két partnert egyenrangúnak mutatni, azáltal, hogy a Kékek szerepelnek a névben elsőként és Dzurindáé a lista első helye, a választók fejében az az üzenet foganatosul: „a kékek kezében a gyeplő” vélekedik Mayer. Mindemellett érdemes kiemelni, hogy Dzurinda neve máig ismertebb, mint Sólymosé, még a szlovákiai magyar közegben is. A közös lista kampány-anyagainak színhasználatában mindkét párt színe megjelenik. Bár itt is Dzurinda kékje dominál, erős kontrasztként megjelenik a Híd narancssárgája is, amit többnyire a lista számának jelölésére használnak.

A két pártelnök

Dzurinda idén 68 éves. Ez azt jelenti, hogy a következő rendes választás alkalmával már 72 éves lesz, hívja fel a figyelmet Mayer. Az Amerikai Egyesült Államokban talán megszokhattuk, hogy magas korban is jelöltetik magukat bizonyos személyek, de nálunk ez nem tartozik a bevett szokások közé. A Kékek vezetője ez ellen küzdve próbálja magát nagyon fiatalosnak mutatni, ami például abban nyilvánul meg, hogy a sajtótájékoztatókon papír helyett táblagépből olvassa jegyzeteit. Fizikai alkalmasságát azzal is bizonyítja, hogy a mai napig világszerte fut maratonokat. Dzurinda megítélése általánosan inkább pozitív, hiszen ő volt az a miniszterelnök, aki a rendszerváltás után bevezette Szlovákiát az Európai Unióba és a NATO-ba is. Azóta azonban, az elmúlt 11 évben nem volt kormányzati pozícióban. A párt ígérete mégis arról szól, Dzurinda egy olyan vezető, aki sikerre viszi az országot, hiszen megvan a tapasztalata és ismeri az utat. „Felmerül a kérdés, hogy ha akár a saját szakmájára gondol az ember, ha azt 11 évig nem gyakorolja, akkor a tudás nem válik-e elavulttá” – mondja Mayer. Mindezek mellett Dzurinda legutoljára 2012-ben mérette meg magát a politikai színtéren, amikor az SDKÚ listájának a 3. helyén végezte. A Radičová-kormány idején pedig miniszterelnök helyett „csak” külügyminiszter volt. Ha Dzurinda mellé állítjuk Sólymost, akkor egyértelmű, hogy személye jóval kevésbé ismert, annak ellenére, hogy a legutolsó Fico-kormány alatt környezetvédelmi miniszter volt.

Bugár árnyéka

Bugár Béla többszörös parlamenti képviselő, az MKP és a Híd korábbi elnöke a Szövetség létrejötte után bejelentette, távozik a politikából. A szeptemberi választáshoz közeledve azonban, mintha újra feléledne poraiból és markáns hangjával biztatja a választókat: szavazzanak a Hídra. Bugár a háttérbe ugyanis valóban visszatért, nincs is rá jobb példa, mint a Kékek–Híd kassai és losonci beszélgetőfóruma, ahol Dzurinda Bugárral beszélget, nem pedig Sólymossal. Mindezek mellett több olyan plakát is készült, amelyen Bugár Sólymos mögött vagy mellett áll, ezzel jelezve, támogatja valamikori pártját. A Híd megerősítette lapunknak, hogy bizonyos településeken a falubemondón keresztül Sólmyosén kívül Bugár Béla hangja is biztatta a választókat, hogy a Hídra adják voksukat. Mayer szerint, az efféle információk tudatában jogosan merül fel a választóban: „Mennyire önálló Sólymos, mennyire alakítja úgy az eseményeket, ahogy azt az ő belátása diktálja, mennyire egyeztet Bugárral és egyáltalán, mennyire van jelen Bugár árnyéka a történések mögött?”

Célcsoport

A Kékek–Híd célcsoportja nem annyira konkretizált. Az valószínű, hogy a fiatal korosztályt nem azzal fogják megszólítani, hogy az olyan idős vezetők, mint Bugár és Dzurinda viszik a prímet. Valószínű, hogy a párt marketingesei elsődleges célcsoportnak az SDKÚ volt szavazóbázisát jelölték meg. Mayer szerint, a pártban kimondottan megpróbálnak az idősebb korosztályra építeni.

„Ő bennük ébredhet egy olyan nosztalgia, hogy akkor, amikor a Dzurinda-kormányok voltak, jutottunk el először a tengerhez és mennyivel jobb élet volt, bezzeg most a rezsiválság miatt nehezebb az életünk”

– idézi a lehetséges gondolatmenetet a szakértő.

Ami még fontos célcsoport a párt számára, az az euroatlanti és nyugati irányultság, amivel mindkét formáció profilálja magát. Ennek kapcsán például az ukrán függetlenségi nap alkalmából készült egy bejegyzés a Facebook közösségi portálon. Valószínűleg, a Kékek–Híd szeretnék megszólítani a bizonytalan választókat is, amihez azonban ugyanazokért a választókért kell megküzdeniük, akikért a többi demokratikus jobboldalon elhelyezkedő párt is küzd. A legutolsó felmérések szerint a pártot nagyjából 1,7%-ra mérik, ami az állami támogatáshoz sem elég.

Plakátok

A párt óriásplakát-kampánya 2 szálon fut. Egyrészt van egy magyar kampány, aminek Sólymos László az arca, másrészt Dzurinda által van egy erős szlovák kampány is, aminek az üzenete egyszerű: Az erős vezető sikerre viszi az országot. Dzurinda ezeken a plakátokon vezetőként, líderként van megnevezve.

„Ez utalhat arra, hogy ő a vezér és arra is, hogy ő a vezető”

– mondja Mayer.

A vezér inkább egy autoriter stílust von maga után, a vezető viszont azt jelenti, hogy tud irányítani és vezetni egy csoportot, amelynek tagja. Dzurinda azonban egyedül szerepel a plakátokon.

„Az a vezető pedig, akit nem követ senki, csak elment sétálni”

– mondja Mayer annak kapcsán, nem feltétlenül pozitív, hogy Dzurinda egyedül van a képeken.

Az üzenet lényege valahol mégis csak az, hogy van egy erős vezető, akinek tapasztalata van és ezért sikeresen tudná vezetni az országot.

Sólymos a plakátjain azt kommunikálja: A jó oldalon állunk. Ez a szlogen azonban szintén spekulációt ébreszthet az emberben, hiszen logikus, hogy ha saját állításuk szerint a Híd áll a jó oldalon, akkor ki áll a rosszon? „Kicsit azt az érzést kelti az emberben, hogy vagy velünk vagy ellenünk” – mondja Mayer. Sólymos üzenete tehát mindenképpen választás elé állít, ami időnként szorongást kelthet a választókban. Az óriás-plakátok dizájnja előnyös, hiszen az elmosódott háttér nem vonja el az ember figyelmét a fő üzenetről és az arcról, amihez kötheti.

Szlogenek és program

Minden valószínűséggel szintén a nosztalgiára építenek az olyan szóhasználatokkal, mint a „tátrai tigris”. Agócs Attilának, a Híd egyik vezetőjének és Fülek polgármesterének van egy videója, amelyben azt mondja a választóknak: Legyünk újra erősek, mint a tátrai tigris, vagy Putyin kiscicája. Ezzel szintén a párt egyértelmű Nyugat-orientáltságára utal, amely elítéli az orosz agresszort.

A párt teljes programja 408 pontból áll. „Kék cél” címszó alatt szerepelnek az adott fejezetekben megtalálható legfontosabb gondolatok, amit ha átfut az ember, nagyjából tisztában lesz vele, mit tekint a párt leginkább a kulcsprioritásainak.

 

Közösségi média

2023-ban a politikai pártok számára az egyik legfontosabb kommunikációs csatornát a közösségi média jelenti. A Kékek–Híd facebookos jelenléte azonban a korábban elemzett pártokéhoz képest kimondottan gyengének számít. Mindkét formációnak – a Kékeknek és a Hídnak is – külön oldala van, a posztjaik viszont konzisztensek és összehangoltak. A közösségi háló kommunikációjában pedig Dzurinda teljes mértékben leuralja a terepet, hiszen szinte mindenhol ő szerepel. A posztok túlnyomó részében Dzurinda arca köszön ránk. A Kékeket 1700-an követik a Facebookon, míg a Hidat 13 000-en, ami szintén egy jelentős különbség. Mayer szerint a párt kampányának egyik legjobb fogása azok a videók, amelyekben a listán szereplő jelöltek bemutatják, milyen eredményeket értek el korábban. Ezekben a videókban Rigó Konrád, a párt alelnöke, volt kulturális államtitkár jár az élen, aki bemutatja, miket sikerült véghez vinnie amikor kormányon volt és előrevetíti a jövőre szóló terveit. A videók profi vágása és jól választott zenéje azt az érzést keltheti a választókban, a pártban tényleg értenek ahhoz, amit csinálnak.

Read More

Post Comment