Fáraszt vagy feltölt?

Azért mentünk el nyaralni, hogy feltöltődjünk, de miután visszajöttünk, még fáradtabbak vagyunk, mint előtte? Ez a nyaralások után tapasztalt hirtelen rosszkedvűség, letargia tudományosan is alátámasztott pszichológiai jelenség. Legfőbb tünetei: a fontos döntések halogatása, unalom, nyugtalanság, rosszkedv, a motiváció hiánya, alvászavar, koncentrációs problémák, feledékenység.

„A kirándulásokkal szemben mindig nagyok az elvárások. Az emberek azt hiszik, hogy a vakáción kipihenik az egész éves fáradtságot, megoldódnak a gondjaik. Aztán rájönnek, hogy ez nem így megy, a gondok a nyaralás után is megmaradnak. Az ilyen szembesülésnél nagy az esély arra, hogy felerősödik az amúgy is meglévő szorongás, esetleg depresszió. A nyaralás kissé elfedi az alapgondokat, aztán a hazatéréskor szembesülni kell azzal, hogy ezek a problémák nem oldódtak meg a távollétünk alatt. Ha valaki egy-két hét alatt magától vissza tud állni a megszokott kerékvágásba, akkor nincs nagy gond. Ha azonban három hét után is gondot okoz a felkelés, a munkába menés, az időpontok betartása, a napi teendők elvégzése, akkor már komolyabb problémával állunk szemben”– mondja a szakember.

Legalább három hétre lenne szüksége mindenkinek ahhoz, hogy kipihenje magát, feltöltődjön, és ki tudjon szakadni a mindennapi munkahelyi és magánéleti rutinból

„Az is gond, hogy egyre többen járnak úgy nyaralni, hogy nem feltétlenül vannak tisztában az igényeikkel. A kirándulók rengeteg programot, látnivalót szeretnének néhány napba sűríteni. Ez nem pihentet. A pozitív stressz is stressz, a nyaralást tönkreteheti az új élmények folyamatos hajszolása. Hagyni kell időt arra, hogy a jó élmények leülepedjenek. Lelkileg is meg kell érkezni a nyaralás helyszínére, nem csak fizikailag. Fontos, hogy ismerjük magunkat, hogy tisztában legyünk az igényeinkkel, azzal, milyen típusú kirándulók vagyunk. Ha szeretjük a csendet, akkor nem kell zenés-táncos mulatsággal egybekötött hajóútra mennünk, ha pedig nem szeretünk korán kelni, a hajnalban induló buszos kirándulást is kihagyhatjuk. Nem maradunk le semmiről, ne stresszeljük magunkat feleslegesen, hanem pihenjünk. Egyébként legalább három hétre lenne szüksége mindenkinek ahhoz, hogy kipihenje magát, feltöltődjön, és ki tudjon szakadni a mindennapi munkahelyi és magánéleti rutinból. Ha valaki nem tud kiszállni a mókuskerékből, és nem akar, nem tud pihenni, annak gyakran valamilyen, még fel nem dolgozott korábbi trauma az oka, esetleg a túlzott teljesítménycentrikusság, önbizalomhiány is közrejátszhat” – teszi hozzá.

Vigyázzunk az időszaki depresszióval

A szürkébb hónapokban könnyedén felütheti a fejét az időszaki depresszió, ezzel pedig nem érdemes viccelni. Ha a nyaralás után egy hónappal is letörtek és motiválatlanok vagyunk, ne hagyjuk figyelmen kívül.

„Ősszel, télen előfordulhat depressziós fázis, ennek biokémiai okai vannak. Kevesebb a napsütés, rövidülnek a nappalok, kevesebbet mozgunk, nincs annyi friss gyümölcs és zöldség. Mivel kevesebb az inger, csökken a boldogsághormonok és a melatonin (alváshormon) termelődése. Ha időszaki depresszió üti fel a fejét, próbáljunk meg természetes kedélyjavítókat szedni (magnézium, citromfű, valeriána stb.), gyógynövényes teákat inni, mozogni, fürdőbe menni, amennyit csak lehet a szabadban, világos helyen tartózkodni. Ha már a mindennapjainkat is zavarja a melankólia, forduljunk szakemberhez. Az időszaki depressziót és a posztvakációs szindrómát azonban ne keverjük össze. A nyaralás utáni letörtség előfordulhat télen is, például egy síeléssel töltött hét után, vagy akár hétvége, ünnepek után is érezhetünk letargiát, de ez normális, és gyorsan elmúlik. Az időszaki depresszió hónapokig is elhúzódhat: a stressz, az időjárás változása pedig ronthat a helyzeten. Egyébként vannak olyan emberek, akik a nyári hónapokban érzik magukat rosszabbul, kevésbé motiváltak. Ez főleg azokra jellemző, akik nem szeretik, ha kimozdítják őket a megszokott kerékvágásból. Nyáron mindenki egy kicsit lazábban áll a dolgokhoz, lazulnak a keretek, nehezebb találkozókat összehozni. Ha tudjuk, hogy valamelyik időszakban hajlamosak vagyunk magunkat rosszabbul érezni, készüljünk fel! Egyébként a téli depresszióra jellemző, hogy enyhül, amint kisüt a nap. Ha ez nem így van, akkor lehet, hogy klinikai depresszióban szenvedünk. Figyeljünk magunkra és egymásra!” – mondja a pszichológus.

Előre tervezzük meg a hazautat: A hazaérkezéshez már az elindulás előtt vegyük meg a szükséges jegyeket, foglaljunk fuvart, nyomtassunk beszállókártyát. Ne a nyaraláson kelljen internetet hajkurászni, csatlakozásokat keresni, azon izgulni, hogyan jutunk haza.
 
Csak lassan: A legjobb, ha a munkakezdés előtt marad legalább egy nyugodt napunk, és nem a reptérről esünk be a munkahelyünkre. Ez lehetővé teszi az átmeneti alkalmazkodást, meg a szennyest is lesz időnk kimosni. Illetve az első napokra ne szervezzünk nagy találkozókat, ne akkorra tegyünk határidőket!
 
Menjünk ki: A nyaralásaink nagy részét a természetben, friss levegőn töltjük. Ha hazajöttünk, akkor is menjünk friss levegőre, sétáljunk! Használjuk ki például az ebédszünetet, és együnk a szabadban, amíg az idő engedi, napfürdőzzünk!
 
Kikapcsolódás: Keressük azokat a tevékenységeket, amelyek örömet szereznek nekünk és ellensúlyozzák a visszatérés okozta stresszt! A nosztalgiázás is rendben van. Nézzük meg a vakáción készült fotókat, készítsük el a nyaraláson kóstolt ételeket otthon is, hallgassunk vidám zenét!
 
Termeljünk boldogsághormonokat: A boldogságunkért alapjáraton négy hormon a felelős: az oxitocin, a szerotonin, az endorfin és a dopamin. Bár a képlet nem olyan egyszerű, de azért néhány trükkel tudjuk növelni ezeket a hormonokat, így jobban érezhetjük magunkat a bőrünkben. Minden nap tegyünk valami olyat, ami örömet szerez nekünk: menjünk el masszázsra, sétáljunk, társasjátékozzunk, simítsunk meg egy kisállatot, nézzünk vígjátékokat, ölelkezzünk, jutalmazzuk meg magunkat…