Ők lehetnek az új miniszterek
2023. 10. 12., cs – 16:43
Bár hivatalos információkat egyelőre nem közöltek, de a szlovák sajtóban megjelent hírek alapján már körvonalazódni látszik, kik foglalhatják el az alakuló Smer–SNS–Hlas kormány miniszteri pozícióit.
Fontos leszögezni, hogy e cikk megjelenéséig nem született hivatalos állásfoglalás a leendő miniszterek neveit illetően, tehát az alábbi névsort érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanakkor a Denník N, illetve más szlovák sajtótermékek is közzétettek már lehetséges jelölteket, akikről a különféle háttéregyeztetések során szó esett.
Annyi bizonyos, hogy a miniszterelnök személyét a legerősebb párt, vagyis a Smer jelölheti – ezt belefoglalták abba a memorandumba is, amelyet Robert Fico (Smer), Peter Pellegrini (Hlas) és Andrej Danko (SNS) szerdán aláírt. Ennek következtében elég egyértelmű, hogy a leendő miniszterelnök Fico lesz.
Célegyenesben Robert Fico (Smer) negyedik kormánya, szerdán egyetértési nyilatkozatot írt alá a három koalíciós párt vezetője. A megállapodás szerint a Smer a kormányfői poszt mellett 6 minisztériumot kap, a Hlas 7 tárcát irányíthat, az SNS pedig három minisztérium irányításáért felel majd. „A pokolba? Jó, de nagy fehér lovon” – jelentette ki Fico arra utalva, a pokolba tartunk, de mindent megtesz azért, hogy átvészeljük. A hárompárti koalíció képviselőinek első közös nyilvános szereplése megmutatta azt is, milyen kommunikációra számíthatunk a következő időszakban.
A memorandum ünnepélyes aláírására a parlament történelmi épületében került sor másfél héttel azután, hogy Zuzana Čaputová államfő megbízta Robert Ficót, a választás győztesét a kormányalakítással. A három párt elnöke a koalíciós tárgyalások megkezdése óta most először állt ki közösön a sajtó elé. A kétoldalas dokumentum a koalíciós szerződés alapja, amelyben a pártok leszögezik: a miniszterelnököt a legerősebb párt adja, s ezen kívül 6 tárca élére jelöl vezetőt. A Hlasnak a gyengébb választási eredmény ellenére azonos számú minisztériumot sikerült kialkudnia – 7 minisztert küldhet a kormányba. Az SNS-nek 3 minisztérium jut, egy azonban csak 2024. januárjától jön létre, lapértesülések szerint a sportért és turizmusért felelős tárcáról lesz szó. Fico megjegyezte, a parlamenti funkciók elosztását a koalíciós szerződésben pontosítják, tiszteletben tartják azonban az ellenzéki pártokat illető jogokat, s a hagyománynak megfelelően egyes pozíciókra – például a parlament alelnöki posztjára – ők jelölhetnek képviselőket.
Hangsúlyozta, a koalíciós szerződést igyekeznek minél korábban bemutatni, ekkor derülhet fény arra, is kik lesznek az új kormánytagok, az államfőnek azonban már korábban leadja a jelöltek listáját. A parlament alakuló ülésérére a választás után legkésőbb 30 napon belül kerül sor. A Smer elnöke szeretné úgy időzíteni a dolgot, hogy a hónap végén esedékes brüsszeli EU-csúcsra már az új kormányfő utazzon. „Szeretnénk, ha az október 26-27-i uniós csúcstalálkozón már az új miniszterelnök képviselné Szlovákiát” – mondta. Fico a fő kihívások között említette az államháztartás rendbetételét, hangsúlyozta azonban, az intézkedések nem mehetnek a lakosok életminőségének rovására. Épp ellenkezőleg, a hármas koalíció célja a „szociális standard megőrzése” és az életszínvonal emelése. A memorandumban kitértek az ország külpolitikai irányultságának garantálására is, mely alapját továbbra is az EU és a NATO-tagság képezi – „a Szlováki Köztársaság szuverenitásának és nemzetállami érdekeinek teljes tiszteletben tartása, valamint az egészséges hazafiasság erősítése mellett”.
Az egyetértési nyilatkozat ünnepélyes aláírására egy nappal azután került sor, hogy Peter Pellegrini (Hlas) bejelentette, nem tárgyal a Progresszív Szlovákiával a kormányalakításról, helyette a korábbi pártjával és a Szlovák Nemzeti Párttal köt koalíciót. Fico a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a dokumentum a koalíciós szerződés alapja, mely összeállításán intenzíven dolgoznak, s minél előbb – még az október 26–27-i EU-csúcs előtt – szeretnék létrehozni az új kormányt. „Mindent megteszünk azért, hogy a bizonytalanság ideje rövid legyen” – mondta. A nyilatkozat szövegében kiemelték, „alkotmányos és törvényi keretek között” akarják elvégezni az igazságszolgáltatás és az emberi jogok védelmét szolgáló mechanizmusok reformját.
Ígéretek
Fico megjegyezte, paradoxnak tartja a hivatalnokkormány konszolidációs javaslatait, melyek szerinte még inkább elmélyítenék a szegénységet és a regionális különbségeket. Az anyagot nem tartja inspiratívnak, hiányolja belőle a szolidaritási elvet. „Semmi sem kötelez minket abból, amit az Ódor-kormány javasol” – jelentette ki. Arra a kérdésre, az új minisztérium létrehozása – melyet januártól az SNS kap meg – nem jelent-e nagy terhet az állami költségvetésre nézve, Fico azt mondta, „kis kezdeti költségekkel” számolnak, az adott területet már így is szabályozza az állam. A procedurális kérdések után a civil társadalmat, majd a rendőrség magas beosztású képviselőit támadta. Leszögezte, a hatóság elsődleges feladata az illegális migráció megakadályozása és a határok védelme lesz. „A magas beosztású rendőrségi vezetők szappanopera mintájára tartanak sajtótájékoztatókat, melyeken komoly politikai kijelentéseket tesznek, miközben egymást követően hirdetnek rendkívüli állapotot az egyes települések a menekültválság miatt” – mondta.
Hamran távozik
Hamran István országos rendőrfőkapitány már kedden a Markíza televízió műsorában megerősítette, ha hármas koalíció jön létre, október végén távozik a rendőrség éléről. „Mindenképp lemondok, már elmondtam, hogy nincs értelme a továbbiakban olyan emberekkel együtt dolgozni, akik a rendőröket, az ügyészeket és bírókat fenyegetik” – mondta, hozzátéve, találkozni akar még az új belügyminiszterrel. Úgy véli, többen is távozni fognak a rendőrség vezetéséből. „Néhányan az év végéig tervezik megtenni, mások korábban” – tette hozzá.
Fico a sajtótájékoztatón hadat üzent a szexuális kisebbségeknek is, „veszélyes példaként” előhúzott egy régebbi esetet, amelyre Martina Šimkovičová, az SNS listáján mandátumot szerző képviselő figyelmeztetett. Egy negyedik osztályos etikai nevelésre szóló tankönyvről van szó, melyben fogalmazást kell írni arról, hogy a fiú álmában lánnyá változik, vagy fordítva. Az ügy 2014-ben is nagy port kavart, akkor Peter Pellegrini oktatási miniszterként elrendelte a tankönyv módosítását. „Elutasítjuk ezeket a nemi ideológiákat és kalandokat. A józan ész visszatérését, a hagyományok visszatérését akarjuk. Szeretnénk visszatérni ahhoz, ami normális és természetes” – jelentette ki, de tovább nem részletezte, mit ért mindez alatt.
Pokol
Fico zárásként megjegyezte, felkészültek, tanultak a hibáikból és készen állnak arra, hogy megbirkózzanak a pokollal, ahova tart az ország. A sajtó képviselői három kérdést tehettek fel, az első kérdés jogával az eReport portál munkatársa élhetett. A hírportál tulajdonosa Fedor Flašík, akinek cége korábban a HZDS és a Smer kampányán is dolgozott, illetve aki korábban Monika Beňová smeres EP-képviselő férje volt. Az idei előre hozott választást megelőző kampányban a Smer és a Hlas politikusai gyakran szerepeltek az oldalon.
Stabilitás
Pellegrini beszédében kiemelte, a memorandum teljes mértékben tükrözi a Hlas prioritásait és megfelel az elképzeléseinek. Emellett az új kormány minél korábbi megalakulását sürgette, s azt ígérte, az új kabinet nem fogja belső ellentétekkel és viszályokkal terhelni az országot, helyette az első pillanattól kezdve a problémák megoldásán és a hosszú távú célok elérésén fog dolgozni. „Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy olyan kormány alakuljon, amely lassan tanulgatja az ország irányítását, és hónapokra, vagy akár évekre lenne szüksége ahhoz, hogy kezelje a pártjai közötti szélsőségesen eltérő ideológiai különbségeket. Éppen ezért meggyőződésem, hogy helyes döntést hoztunk” – mondta Pellegrini a Progresszív Szlovákiával elvetett négypárti koalícióra utalva, majd méltatta a Smer elnökével folytatott egyeztetéseket. Kijelentette, a kormány mindent megtesz a lakosság életszínvonalának javításáért, méghozzá úgy, hogy a gazdasági növekedés magasabb legyen a szakértők által előre jelzettnél. Hangsúlyozta, a nyilatkozatban szerepel Szlovákia külpolitikai orientációjának megőrzése is. „Nagyon világosan benne van, hogy Szlovákia helye az Európai Unióban és a NATO-ban van, és nem akarjuk módosítani a külpolitika irányát, de ezekben az intézményekben Szlovákia lakosságának érdekeit fogjuk képviselni” – szögezte Pellegrini azokra a félelmekre reagálva, melyek szerint az SNS listáján mandátumot szerző egyének – akik korábban a szélsőséges ĽSNS párt színeiben politizáltak – más irányba terelnék az országot.
Andrej Danko (SNS) elmondta, a koalíciós pártokat a „nemzeti, keresztény és szociális politika” köti össze, s ezeket tartja az új kormány fő pilléreinek.
„Sötét koalíció”
Az SaS állásfoglalásában a „korrupció koalíciójának” nevezte az alakuló szövetséget. „A lopás, a kisebbségek üldözése és a külpolitikai orientációnk veszélyeztetése lesznek az új kormány jellemző vonásai” – áll a Facebook-oldali bejegyzésben, melyben hozzátették azt is, Pellegrini Fico karjaiba borult, és ezzel a múltba való visszatérést választotta. „Ezzel Szlovákiát a Smer és az SNS korrupt politikusainak kezébe adta, és bebizonyította, hogy a korrupció erős kötőanyag a koalícióban. Az SaS megalkuvást nem tűrő ellenzék lesz” – figyelmeztetett a liberális párt. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter elsősorban az igazságügyi reformtól tart. „Ez még viccnek is rossz. Attól tartok, hogy ezt még az igazságszolgáltatásban dolgozó becsületes emberek sem fogják tudni megmenteni” – reagált arra utalva, hogy bűncselekménnyel vádolt és elítélt személyek írhatják felül a szabályokat, melyek alapján majd az ítéletek születnek az országban.
Roman Mikulec (OĽaNO) volt belügyminiszter a korrupciós ügyek kivizsgálását hangsúlyozta. „Figyelni fogjuk, hogy az új belügyminiszter vagy rendőrfőnök megpróbálja-e majd befolyásolni a bűnüldöző szerveket, illetve igyekezni fog-e visszaállítani az érinthetetlen emberek rendszerét” – mondta a szerdai sajtótájékoztatón. Grendel Gábor (OĽaNO) szintén azt tartja fontosnak, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok továbbra is pártatlanul végezhessék a munkájukat.
Michal Šimečka (PS) a TASR hírügynökségnek megerősítette, igényt tartanak a parlament ellenőrző bizottságainak egy részére. Hangsúlyozta az ellenzéken belüli együttműködés és koordináció szükségét. „Ha az ellenzék fegyelmezett, meg tudja nehezíteni a kormány demokratikus elvek lerombolására irányuló esetleges erőfeszítéseit” – mondta megjegyezve, a hárompárti koalíció nem rendelkezik alkotmányos többséggel.
Felosztás
Azt már tudni, hogy 7:7:3 arányban oszlanak meg a kormányposztok, azt azonban egyelőre nem árulták el, konkrétan kik kerülnek a tárcák élére. A Denník N háttér-információkra hivatkozva azt írta, a legerősebb kormánypárt a miniszterelnöki szék mellett a pénzügyi, a külügyi, a mezőgazdasági, az igazságügyi, a védelmi és a közlekedési tárca irányításáért felelhet. Pellegrini a sajtótájékoztatón is a „gondoskodást” említette, feltehetően a következő szaktárcákat foglalják el a Hlas jelöltjei: egészségügy, belügy, munkaügy, gazdaság, informatizációért és regionális fejlesztésért felelős tárca. Ezenkívül a helyreállítási tervért és az uniós támogatásokért felelős miniszterelnök-helyettesi pozíciói is a párté lehet. Az SNS feltehetően a kulturális, illetve környezetvédelmi minisztérium irányítását veheti át, s bár egyelőre nem tudni, milyen tárca alakul januárban, feltehetően a sport és idegenforgalom kap külön intézményt.
Az utóbbi napokban a sajtóban sokat lehetett olvasni arról, hogy Pellegrini akár a kormányfői széket is megcélozhatja, annak ellenére, hogy a választáson csak a harmadik legerősebb pártként kerültek a parlamentbe, de úgy tűnik, hogy a Hlas vezetőjének végül be kell érnie a házelnöki tisztséggel.
Pellegriniék azonban nem távoztak üres kézzel a tárgyalóasztaltól: a három párt 7:7:3 arányban osztotta el egymás között a kormánypozíciókat, vagyis a Hlas ugyanannyi székhez jutott, mint a választáson mintegy 8 százalékponttal jobb eredményt elérő Smer.
Kérdéses belügyminiszter
A következő napok egyik legizgalmasabb kérdése lehet, hogy ki foglalhatja el a belügyminiszteri széket. Mindeddig érvényes volt, hogy amikor a Smer parlamenti választást nyert (2006, 2012, 2016), akkor a belügyi tárca vezetőjét ők delegálták. Fico mindhárom alkalommal Robert Kaliňákot választotta, aki az első két alkalommal ki is töltötte a négyéves hivatali idejét, utoljára azonban a ciklus felében távoznia kellett, Ján Kuciak meggyilkolását követően.
A látszólag egyértelmű helyzetet Zuzana Čaputová köztársasági elnök kijelentései kavarták meg, aki arról beszélt, hogy egy meggyanúsított személyt a belügyminiszter élére kinevezni igencsak megkérdőjelezhető döntés lenne. Kaliňákot bűnszervezet létrehozásával, fenntartásával és támogatásával gyanúsították, de Maroš Žilinka főügyész a büntető törvénykönyv 363-mas paragrafusára hivatkozva leállította az eljárást.
A belügyi tárca élére állítólag Matúš Šutaj-Eštok kerülhet, aki az idei parlamenti választáson a Hlas listájának 6. helyén indult, és Pellegrini szoros szövetségesének tekinthető. Korábban a kormányhivatalban és az oktatási minisztériumban is a pártelnök mellett tevékenykedett.
A Denník N információi szerint Kaliňák így a védelmi tárca élére kerülhet. Kérdéses, hogy ebben az esetben mit lépne Zuzana Čaputová államfő, aki ugyan kifejezetten a belügyminisztériummal kapcsolatban beszélt a meggyanúsított személyek kinevezésének problémájáról, de elképzelhető, hogy más tárcák esetében is kifogásolná Kaliňák jelölését. A Smer alelnöke egyébként a cikkóünk megjelenéséig nem erősítette meg, de nem is cáfolta a politikai jövőjével kapcsolatos találgatásokat.
A belügyi tárcát 2018 és 2020 között vezető Denisa Saková (Hlas) szintén nem maradna miniszteri szék nélkül, de az ő nevét a gazdasági minisztériummal hozták összefüggésbe.
Kulcsfontosságú tárcák
A Hlas állítólag olyan kulcsfontosságú minisztériumokat is az irányítása alá vehet, mint az egészségügyi, az oktatásügyi vagy a munkaügyi tárca. Az egészségügyet Zuzana Dolinková, a Hlas jelöltje igazgathatja, aki korábban a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) vezetője volt, de 2021-ben, a pártba lépése előtt lemondott erről a tisztségéről. A szlovák egészségügy az egyik legrosszabb állapotban lévő szektor, és az új kormány éppen a megkezdett hosszú távok reformok közepén kerül képbe. Kérdéses, hogy Dolinková hogyan viszonyul majd a kórházreform folytatásához, illetve hogyan szeretné rendezni a gyermekorvosi ügyeletek problémáját.
Az oktatási minisztérium vezetője Tomáš Drucker, a Dobrá voľba nevű párt megalapítója lehet, amely idén olvadt be a Hlasba. Drucker korábban a Smer jelöltjeként az egészségügyi, majd a belügyi tárcát is igazgatta, ám az utóbbi minisztersége mindössze néhány hétig tartott – a Kuciak-gyilkosság után Kaliňákot váltotta, de hamar távozott, miután nem volt képes leváltani Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitányt.
Gašpar neve egyébként szintén előkerült, mivel a Smer listáján ő is parlamenti mandátumot szerzett. Ezúttal viszont nem a rendőrséggel, hanem a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) vezetésével kapcsolatban. A Denník N információi szerint azonban Pellegrini nem értett egyet azzal, hogy a SIS élére egy olyan személy kerüljön, aki ellen jelenleg is büntetőeljárás zajlik.
A munkaügyi tárcát a sajtóértesülések szerint Erik Tomáš (jelenleg Hlas, korábban a Smer szóvivője) vezetheti. Az említett minisztérium korábban szintén a Smer kedvelt intézményei közé tartozott, az előző három választási győzelmük után mindig ők vették át a tárca irányítását, ezúttal azonban a Hlasra hárul a feladat.
A felsoroltak mellett Pellegriniék még két pozíciót kaphatnak: a régiófejlesztésért felelős miniszter Richard Raši, az uniós támogatásokért felelős kormányfőhelyettes pedig Peter Kmec lehet.
Pénzügy és külügy
Bár a Smer több kulcsfontosságú tárcáról is lemondott, a pénzügyminisztérium irányítását nem adták át Pellegriniéknek. A vezetője állítólag Ladislav Kamenický lesz, aki 2019-ben, Peter Kažimír távozását követően egyszer már igazgatta a tárcát.
Kérdéses még a külügyminiszter személye is. A Smer képviselői a választási kampányban gyakran oroszpárti narratívákat ismételgettek, az ukránok támogatásának leállításáról beszéltek, illetve bírálták az Európai Uniót. A szerdán aláírt memorandumban azonban a három pártelnök leszögezte, az ország külpolitikai irányultságát egyértelműen az EU-ra és a NATO-ra alapozzák. Egyelőre két személy neve merült fel: Juraj Blanár, a Smer alelnöke, valamint Ján Kubiš diplomata, aki 2006 és 2009 között a Smer jelöltjeként irányította a külügyet. Kubiš jelenleg az aláírásokat gyűjti a jövő évi államfőválasztáson való részvételhez. A TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, egyelőre nem kapott ajánlatot, és nem is várja, hogy megkeresik őt.
A felsoroltak mellett a Smer irányíthatja még az igazságügyi, a földművelésügyi és a közlekedési tárcát. Utóbbival kapcsolatban egyelőre nincsenek pontosabb információk, de itt is felmerült Blanár neve. Az igazságügyet Boris Susko, a földművelésügyet pedig Richard Takáč vezetheti, az előző ciklusban mindketten a Smer parlamenti képviselőjeként tevékenykedtek.
Taraba és az új tárca
Az SNS számára így három minisztérium maradt: a környezetvédelmi, a kulturális, illetve egy állítólagos új tárca, amelyet sportért és turizmusért felelős minisztériumnak neveznének. Andrej Danko, az SNS vezetője már 2019-ben, még házelnökként szorgalmazta az új intézmény létrehozását, de akkor nem sikerült meggyőznie a Smer és a Híd vezetőségét, most azonban úgy tűnik, hogy sikerrel járt. Az új minisztérium 2024-től kezdhetné meg működését.
Elképzelhető, hogy az említett tárca élére Tomáš Taraba, a Život nevű párt elnöke kerülhet, aki idén az SNS listáján került a törvényhozásba, 2020-ban azonban még a fasiszta ĽSNS listáján tűnt fel. Taraba nevét a Denník N a kulturális tárcával hozta összefüggésbe, de a képviselő a közösségi oldalán leszögezte, nem pályázik az említett posztra.
A szlovák napilap szerint az sem kizárható, hogy ő kapja meg a sportért és turizmusért felelős tárcát, ezzel kapcsolatban Taraba nem nyilatkozott.
A környezetvédelmi minisztériumot állítólag Taraba párttársa, Filip Kuffa veheti át (2020-ban szintén az ĽSNS listáján indult), de az esélyes jelöltek között szerepel Rudolf Huliak, Nagyócsa község polgármestere is, aki az utóbbi időben leginkább a medvékről szóló összeesküvés-elméletekkel hívta fel magára a figyelmet, például amikor „biológiai fegyvereknek” nevezte őket.
(nar, Denník N, aktuality.sk)
