A jelenlegi kormánypártok, a Smer, a Hlas és az SNS már a választási kampány során ígéretet tettek arra, hogy ha hatalomra kerülnek, kisegítik a hiteleiket törlesztőket, akiknek a növekvő kamatok miatt alaposan megugrottak a törlesztőrészleteik. Az Európai Központi Bank (EKB) ugyanis az elmúlt egy évben az eurózónás alapkamat növelésével igyekezett gátat vetni a történelmi csúcsokat döntögető inflációnak, az eurózónás alapkamat, amely tavaly júliusban még 0 százalékon állt, mára eléri a 4,50 százalékot, ami 22 éve nem látott csúcsnak számít. Ennek a hatását pedig a szlovákiai hiteligénylők is megérzik. Míg 2022 januárjában az átlagos jelzáloghitel-kamatláb 0,99 százalék volt, idén januárra ez 3,22 százalékra emelkedett, mára pedig 5 százalék körül mozog.

Kamattámogatás

Ladislav Kamenický pénzügyminiszter már a múlt heti kormányülést követően jelezte, hogy prioritásként kezeli a jelzáloghitelekkel kapcsolatos problémák megoldását. A kiszivárgott információk alapján újra bevezetnék a hitelkamatok állami támogatását, átvállalva a kamatterhek egy részét, bevonva ebbe a bankokat is. Robert Fico kormányfő a választási kampányban azzal kecsegtetett, hogy az állam 2, a bankok pedig 1 százalékot vállalhatnának át.

A Kamenický által vezetett tárca az e heti kormányülésen be is számolt az ezzel kapcsolatos elképzeléseiről, egyelőre azonban csak szóban. A kormány ezt „tudomásul vette”, részleteket azonban nem közöltek, és a pénzügyminiszter sem nyilatkozott az ügyben, szerdán ugyanis elutazott az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozójára. Denisa Saková gazdasági és Richard Raši régiófejlesztési miniszter szerint ez csak egyfajta belső használatra szánt tájékoztató volt, így nem nyilatkoznak róla. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter már bőbeszédűbb volt. Szerinte a kormány már idén kisegítheti a jelzáloghiteleseket, valószínűleg adókedvezmény formájában, miközben a támogatás a legfeljebb 4 ezer eurós bruttó jövedelemmel rendelkező háztartásokra vonatkozna. A következő évekre Taraba szerint már egy más támogatási rendszert készítenek elő, amely a kamatlábak alakulásától is függ majd. A kormány a miniszter szerint úgy számol, hogy a támogatás idén legfeljebb 10 millió euróba kerülhet. Annak ellenére, hogy a javaslattal kapcsolatban csak pár részletet szivárogtattak ki, Robert Fico a szerdai kormányülést követően bejelentette, Kamenický már „az elkövetkező napokban” beterjeszti a parlamentbe az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet várhatóan gyorsított eljárásban fogadnak el.

Az állam a kamattámogatáshoz szükséges összeget valószínűleg a banki különadó bevezetéséből teremtené elő. „Szeretnénk elérni, hogy a bankok, amelyek hatalmas profitot termelnek, szolidárisak legyenek a szlovákiai emberekkel” – mondta már a múlt héten Kamenický, hozzátéve, hogy „terítéken van” a korábbiaknál is magasabb banki különadó bevezetésének a lehetősége.

Kin segítene?

Az ellenzéki pártok a kormány által belengetett állami kamattámogatási rendszert és a bankok adóterheinek a növelését is bírálják. Marián Viskupič, az SaS parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi bizottságának az alelnöke szerint a jelzáloghitelek kamattámogatása senkin sem fog segíteni.

„A bankok egyszerűen megemelik a kamatlábaikat, amelyekre aztán kedvezményt adnak. Így valójában senkin sem segítenek, csak még magasabb kamatokra számíthatnak majd azok, akik nem lesznek jogosultak a kamattámogatásra”

– figyelmeztet Viskupič.

Az SaS több alternatív javaslattal is előrukkolt, amelyekkel a párt képviselői szerint az állam segíthetne a hitelüket törlesztőkön. „A szlovákiai jelzáloghitelek abszolút többségénél a törlesztőrészletek a jelenlegi kamatemelés mellett is kisebb mértékben nőttek, mint az elmúlt évek átlagos nominálbére. A hitelfelvevők többsége így ezzel képes megbirkózni. A kormánynak a bankokkal csak a hiteltörlesztők azon 1-2 százalékának a támogatásáról kellene megegyeznie, akiknél a törlesztőrészletek nagyobb ütemben nőttek, mint a fizetéseik” – véli Richard Sulík, az SaS elnöke. Szerinte az általa vezetett párt képviselői a parlamenti választások előtt tárgyaltak a bankokkal, és az előzetes információik szerint a pénzintézetek hajlanának az ilyen megoldásra. „Eszerint a bankoknak biztosítaniuk kellene, hogy a törlesztőrészlete senkinek ne nőjön gyorsabb ütemben, mint az átlagbér” – tette hozzá Sulík. Az SaS elnöke szerint az átlagbér az elmúlt három évben 27%-kal nőtt, így ez lehetne a határ a törlesztőrészletek esetében is, amely felett az állam besegítene. Viskupič szerint a további javaslataik között szerepel az is, amely alapján a bankokat köteleznék, hogy tegyék lehetővé az ügyfeleik számára a fogyasztási hitelük és jelzáloghitelük összevonását. Ez hosszabb törlesztési időszakot, alacsonyabb kamatot és ezáltal kisebb törlesztőrészlet-növekedést eredményezne.

Vitatott különadó

A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) a banki különadó bevezetését bírálta, ami szerinte egy tejesen elhibázott lépés lenne.

„Az állam így valójában a banki ügyfeleket adóztatja meg, hiszen a pénzintézetek ezt egész biztosan beépítenék a díjaikba”

– figyelmeztet Michal Šimečka, a PS elnöke. Szerinte a banki különadó azonban az egész gazdaságra negatív hatással lenne. „A gazdaságot a stabil és kiszámítható jogi környezet segíti, nem pedig az, hogy minden évben valamely ágazatot extra adóval sújtanak, mert épp nincs pénz a költségvetésben” – véli Šimečka, aki szerint a Fico-kabinetnek inkább arra kellene összpontosítania, hogyan konszolidálja az államháztartást úgy, hogy egyúttal nem gátolja a gazdasági növekedést. (mi, TASR)