Josep Borrell az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a tanácskozás legfontosabb pontja lesz az európai védelmi képességek helyzetének áttekintése annak megállapítására, milyen szükségletei vannak a tagországok hadseregeinek a megfelelő teljesítőképesség biztosításához.

A főképviselő fontosnak nevezte, hogy minden egyes tagállami hadsereg esetében megállapítsák a hiányosságokat, és azonosítsák azokat a területeket, ahol befektetésekre van szükség. Kiemelte továbbá az európai hadseregek hírszerző szolgálatainak fontosságát, amelyek működésére – szavai szerint – korábban senki, most mindenki nagy figyelmet fordít.

„Meg kell állapítani, hol vannak az európai védelmi kapacitások gyenge pontjai, és miként lehet javítani rajtuk, hogyan lehet többet befektetni a kiemelt területeken” – fogalmazott.

Közölte továbbá, hogy a tagállamok védelmi minisztereinek Ukrajnára és Kijev támogatására összpontosító tanácsülése mindenekelőtt az ukrán katonák képzésének és a korábban megígért lőszerszállításnak az állását tekinti át.

„Alaposan meg fogjuk vizsgálni, hol állnak most e tekintetben a tagállamok. Nincs muníció itt Brüsszelben. Nekem nincs lőszerkészletem, ezért mozgósítanom kell az európai hadseregek készleteit” – fogalmazott az uniós főképviselő.

Elmondta, hogy az európai védelmi ipar a termelés mintegy 40 százalékát unión kívüli országokba exportálja. Véleménye szerint meg kell próbálni a termelés áthelyezését az „első számú prioritásra”, Ukrajna támogatására. A tagállami miniszterek megbeszélik azt is, miként lehet fokozni az uniós támogatásokat, noha a már eddig Ukrajnának folyósított uniós támogatás értéke is meghaladja a 27 milliárd eurót – hívta fel a figyelmet.

A főképviselő tájékoztatott továbbá arról, hogy az Európai Bizottság delegációja a hónap végén Kijevbe utazik, hogy bemutassa az Ukrajna biztonságának szavatolására irányuló hosszú távú kötelezettségvállalásokra vonatkozó javaslatát, melyet a tagállamoknak még az év vége előtt el kell fogadniuk.

Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa szerint február óta „csaknem 20-30 százalékkal” nőtt a lőszerek európai termelési kapacitása. Tavasszal a több mint egymillió lőszer előállítására kitűzött cél is megvalósul – jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy most a tagállamokon múlik, hogy leadják-e a vonatkozó megrendeléseiket, noha – mint hozzátette – a közelmúltban leadott több megrendelést követően aláírt szerződések ellenére halmozódnak a késések a gyártásban. Törekedni kell továbbá arra, hogy a szállítás Ukrajnát célozza – tette hozzá az uniós biztos.

Részt vesz az uniós találkozón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki érkezésekor azt mondta, hogy az észak-atlanti szövetség már fokozta a kritikus infrastruktúra ellenőrzését és védelmét az Északi-tenger térségében, elsősorban az együttműködések erősítése és az információk megosztása által, valamint számos katonai eszközzel, köztük drónokkal.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a harcok egyre nehezebbek, ami a támogatások fokozását indokolja. „Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, Ukrajnának győznie kell önálló és független országként” – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva leszögezte továbbá, hogy Ukrajna feladata eldönteni, milyen alku fogadható el számára a béketárgyalások asztalánál. A NATO-tagországok felelőssége ebben az, hogy támogassák Ukrajnát védekező háborújában – mondta. „A mi érdekünk is Ukrajna támogatása” – tette hozzá a NATO főtitkára.

Boris Pistorius német védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: „sajnos, igazuk van a figyelmeztető hangoknak”, valószínűleg ugyanis nem sikerül elérni azt a célt, hogy az EU-tagországok 2024 márciusáig egymillió lőszert szállítsanak Ukrajnának, segítve ezzel az országot az Oroszország elleni védekezésben. Közölte ugyanakkor, hogy a tagállamok együttműködnek az iparral a termelés fokozásában. Pistorius megerősítette továbbá, hogy Németország új, legalább 8 milliárd eurós segélyt tervez biztosítani Ukrajna számára.