„A miniszter nem lehet meglepett a PISA-teszt eredményei láttán”
2023. 12. 07., cs – 15:52
Az Állami Tanfelügyelőség (ŠŠI) évértékelő jelentése alapján a szlovák oktatásügyben még mindig nem a fontos készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Ennek fényében úgy gondolják, Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszternek nem kellene meglepődnie azon, hogy a szlovákiai diákok rosszul teljesítettek a PISA 2022 nemzetközi felmérésen.
Az ŠŠI november végén továbbította a 2022/2023-as tanévről készített elemzését az oktatási minisztériumnak. A felügyelőség munkatársai összesen 6500 tanítási órán vettek részt, és a mennyiségi mérőszámok mellett nagy hangsúlyt fektettek az oktatás minőségi aspektusára, hiszen ennek is kulcsfontosságú szerepe van a diákok jövője szempontjából. A minőségi elemzések pedig azt mutatják, hogy a tanórák túlnyomó többségén a pedagógusok által elkészített feladatok elsősorban a megértésre és a memorizálásra irányulnak, vagyis a legegyszerűbb gondolkodási mechanizmusokra. Ezzel szemben a magasabb szintű kognitív folyamatkora, mint például az analitikus gondolkodás vagy a kreatív megoldások, jóval kisebb hangsúlyt fektetnek.
Alžbeta Štofková Dianovská, az ŠŠI felügyelője szerint az ország jövőjének fejlődése szempontjából az oktatásügyben éppen az említett kognitív folyamatok fejlesztésére lenne szükség, de ez már hosszú évek óta hiányzik a szlovák iskolákból.
Az elemzésből továbbá kiderült, hogy a diákok nagyon keveset dolgoznak szövegekkel, ami szorosan összefügg az olvasási és szövegértési készségek fejlesztésével, de befolyásolja a matematikai műveltség fejlődését is. Éppen az említett készségek kapcsán figyelhetők meg különösen rossz eredmények a szlovák diákok 2022-es PISA-tesztjén, erről lapunk részletesebben is beszámolt.
Tragikus eredményt értek el a 15 éves szlovákiai diákok a PISA 2022 nemzetközi felmérésen. Az olvasási készséget tekintve a diákok 30 százaléka a rizikós csoportba tartozik, az alapvető készségeket sem sajátították el. Matematikából még nagyobb a visszaesés – jelentette ki Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
Drucker figyelmeztette a politikusokat, hogy a felmérés eredményéről és az oktatásügyről zajló párbeszédbe ne vigyenek be olyan témákat, amik félreviszik a vitát, és az eredmények kapcsán ne robbantsanak ki kulturális-etikai háborút. A miniszter a diákok egyre csökkenő szövegértési képességeinek veszélyeire is felhívta a figyelmet.
„Az eredményért nem hibáztathatunk senki mást, más országokat, nem világméretű összeesküvésről van szó ellenünk, ez csakis a mi problémák, a Szlovák Köztársaságé. Ez egy nemzeti tragédia, az ok pedig az oktatásügy hosszú éveken át zajló elhanyagolása, anyagi és szakmai téren is” – jelentette ki Drucker. Hozzátette, pontosan a szövegértés a legfontosabb ahhoz, hogy a diákok más tantárgyakból is jó eredményt érjenek el, ezzel függ össze a matematikából való jelentős visszaesés is a korábbi években végzett felmérések eredményeihez képest.
Arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet azonnal észrevehető változásokra számítani, ezért az oktatási tárca vezetőjeként nem akar rögtön nagyszabású reformokba belevágni, a változtatások gyakorlatba való átültetésére fog összpontosítani. A kerettanterv reformjának elindítását örvendetes lépésnek tartja, hozzátette, nem is elsősorban a tartalmi részen, hanem az oktatási módszereken kell változtatni. Ismételten hangsúlyozta, akkor lehet előrelépés, ha a diákok felfogják azokat a feladatokat, amiket éppen tanulnak.
Tomáš Drucker az eredményeket „nemzeti tragédiának” nevezte, amiért az oktatásügy hosszan tartó elhanyagolását teszi felelőssé. A miniszter a kerettantervet érintő változtatásokat örvendetesnek tartja, de elmondása szerint az ebből következő változásokat csak évek múltán lehet majd érzékelni, ezért tárcavezetőként elsősorban arra szeretne összpontosítani, hogy a reformokat sikerüljön átültetni a gyakorlatba.
Alžbeta Štofková Dianovská a PISA-teszt eredményeiről úgy nyilatkozott, a miniszternek nincs min csodálkoznia, hiszen az ŠŠI már évek óta folyamatosan figyelmeztet ezekre a hiányosságokra, például a gimnáziumok felvételi rendszere kapcsán.
„A gimnáziumok elsősorban enciklopédikus tudást követelnek, az olvasási készségeket érintő feladatok ritkák, a matematikai műveltség valódi felmérésére pedig már elvesztették a törekvéseiket, és a legkönnyebb feladatokra csúsztak át”
– zárta a felügyelő.
