Forró arról beszélt, Ukrajnának ugyanúgy teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, mint az unióba korábban belépő országoknak. „Nem várunk el mást, mint az egyenlő bánásmód elvét” – jelentette ki azzal, hogy szerinte Kijev ezeket a feltételeket rövid időn belül nem tudja teljesíteni. Rámutatott, Ukrajnának a kisebbségek jogait is magasabb szintre kell emelnie. Ugyanakkor elismerte, az utóbbi napokban ezen a téren történt előrelépés. „A 2015 előtti állapotot azonban még mindig nem érték el” – tette hozzá. Forró azonban azt is elmondta, segíteni fogják azt a gyűjtést, amelynek az a célja, hogy Kárpátalján a munkácsi gyermekkórház felszerelését bővítsék. „A Magyar Szövetség honlapjára feltesszük azt a bankszámlaszámot, amely segítségével a kárpátaljai testvéreinknek bárki segíteni tud” – mondta a pártelnök. 

Felsorolt feltételek 

Gyimesi szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése csak üres gesztus lenne, és több olyan feltételt sorolt fel, amelyet az országnak az EU-ba való belépése előtt teljesítenie kellene. Elsőként az egy főre jutó GDP szintjét említette, azt állítja, ennek az értéknek Ukrajnában 4000 euróról 10 000 euróra kellene növekednie. Majd arról beszélt, az országot azért sem szabad felvenni az EU-ba, mert a csőd szélén áll. Szerinte túl sokba kerülne, ha az állam az unióhoz csatlakozna, ráadásul a mezőgazdasági támogatások egy jelentős része is oda irányulna, hiszen óriási agráriparral rendelkező országról van szó. Gyimesi azt állítja, az ukrán termőföld nagy része nem ukrán, hanem amerikai tulajdonban, így az uniós források szerinte a tengerentúlra kerülhetnének. De úgy véli, az uniós döntéshozatali rendszerben is problémát jelentene, ha Ukrajna belépne. Arról is beszélt, az Ukrajnában dúló háború miatt nem világos, hol vannak most az ország határai. 

Kinek az álláspontja?

A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a fent részletezett álláspontról van-e a Magyar Szövetségnek valamilyen formális döntése, hozott-e például ilyen ügyben határozatot a pártelnökség, Forró azzal válaszolt, Ukrajna ügyében nincs közös álláspont a formációjukon belül. Majd elmondta, ennek szellemében a mostani sajtótájékoztatón megfogalmazott álláspont az alelnök és az ő véleménye, nem a párté. 

Az EPP-vel szemben 

Nem mellékes, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése valójában csak egy hosszú folyamat elejét jelenti, amely során pont a Forró és Gyimesi által említett feltételeket kell teljesíteni. Törökországgal például már 2005 óta folynak ezek az egyeztetések, de még mindig nem látni, az állam mikor csatlakozhatna az EU-hoz. Ráadásul az Európai Parlament a héten elfogadott egy határozatot, amelyben a képviselők sürgetik az Európai Tanácsot, hogy a testület idén december 14-15-i ülésén döntsön az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. A dokumentumot az Európai Néppárt (EPP) frakciójának túlnyomó többsége is megszavazta. A Magyar Szövetség pedig pont az EPP-be kérte a felvételét. Arra a kérdésünkre, ennek fényében egyeztették-e az álláspontjukat a pártcsaláddal, Forró nem válaszolt egyértelműen, hanem arról beszélt, ők is egyetértenek azzal, hogy Ukrajna az EU tagja legyen, ha a teljesíti a vonatkozó feltételeket. Gyimesi pedig azt hangsúlyozta, az ország ebben a pillanatban nem lehet az unió tagja.

Forró és Gyimesi is elutasítja az Ukrajna katonai támogatását is, de azt az alelnök elismerte, azt nem lehet megakadályozni, hogy a szlovákiai védelmi ipar piaci alapon továbbra is fegyvert szállítson Kijevnek.