Az eurózónás alapkamat növekedése ugyan leállt, az elkövetkező hónapokban azonban még nem számíthatunk arra, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke búcsút int a történelmi csúcson levő kamatszintnek (TASR/AP-felvétel)A hiteleiket törlesztők számára a jó hír, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az előző, októberi üléséhez hasonlóan a múlt heti kamatdöntő ülésén sem változtatott az irányadó kamatlábakon, az elkövetkező időszakban így már nem kell számítanunk a hitelkamatok további látványos növekedésére. A rossz hír azonban az, hogy gyors csökkenésben sem reménykedhetünk. Az eurózónás alapkamat tavaly júliusban még 0 százalékon állt, a tizedik, idén szeptemberben végrehajtott emelés óta azonban mára eléri a 4,50 százalékot, ami 22 éve nem látott csúcsnak számít.

Az infláció ára

A drasztikus kamatemelési ciklust az EKB szerint a történelmi csúcsokat döntögető infláció kényszerítette ki, amely az euróövezetben tavaly októberben 10,6 százalékon tetőzött. Az EKB a hitelek drágításával és ezen keresztül a fogyasztás visszafogásával 2 százalékos szintre szeretné lefaragni az eurózónás inflációt, ami nem megy olyan könnyen. A jegybank szakemberei arra számítanak, hogy az átlagos inflációs ráta idén még eléri az 5,4%-ot, majd 2024-ben 2,7%-ra, 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra csökken. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a múlt heti ülésükön így egyelőre nem is gondolkodtak azon, hogy esetleg csökkentenék az alapkamatot. „Csökkentsük az éberségünket? Ezt a kérdést tesszük fel most magunknak. Nem, semmiképpen sem kellene visszafognunk az éberségünket” – mondta Lagarde, aki szerint a magas alapkamat „addig marad, amíg az szükséges”.

Maradunk a csúcson

„Nagyon valószínű, hogy a kamatlábak már elérték a csúcspontjukat, de a jegybank kommunikációjában még jó ideig benne marad az emelések lehetősége. Az irányadó kamatláb tehát egy ideig egész biztosan 4,50%-on marad. A kamatemelések hatásainak az átvitele a reálgazdaságba továbbra is jelentős, az EKB pedig minden eszközt felhasznál arra, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2%-os célszintre” – mondta el lapunknak Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője. Szerinte ez azt jelenti, hogy ha az EKB a jövőben felülvizsgálja becsléseit, akkor esetleg ismét szóba jöhetnek további kamatemelések, de ez kevésbé valószínű forgatókönyv.

„Jelenleg arra számítunk, hogy a központi bank hosszabb ideig a mostani szinten tartja az eurózónás alapkamatot, a nagy kérdés így inkább az lesz, hogy mikor kezd hozzá a csökkentéshez. A várakozásaink szerint erre leghamarabb jövő júniustól keríthet sort. A jövő év második felében 3-4 kamatcsökkentésre számítunk, amelyeknek köszönhetően az eurózónás alapkamatot 0,75–1,00 százalékponttal faraghatják le”

– véli Kočiš.

A kormány is bekavarhat

Mire számíthatnak mindezek fényében a szlovákiai hiteltörlesztők? „A kamatcsökkentés várhatóan már jövőre tükröződhet az új hitelek kamatlábaiban. Meg kell azonban jegyezni, hogy Szlovákia esetében a hitelminősítésünk alakulása erre is jelentős hatással lehet. Ha a hitelminősítők tovább rontanak az ország besorolásán, a szlovákiai kamatcsökkentés dinamikája várhatóan alacsonyabb lesz az eurózónás alapkamat alakulásához képest. Az eurózónás alapkamat szintjének a tényleges alakulása mellett az elkövetkező hónapokban így kulcsfontosságú lesz a szlovák államháztartás Fico-kabinet általi konszolidációja, amelyet a pénzpiacok figyelemmel kísérnek” – tette hozzá a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Már nőhet a reálbér

A hitelek drágulása a szlovákiai fogyasztáson is meglátszott. Ez utóbbi csökkenése miatt az árak is egyre visszafogottabb ütemben nőnek. Míg az éves infláció üteme az idei év elején meghaladta a 15 százalékot, novemberre 6,2 százalékra zsugorodott.

„A 2023-as év egészére 10,7%-ra becsüljük az átlagos inflációt, ami jövőre már jóval alacsonyabb lehet. A jelenlegi információk alapján a jövő évi átlagos drágulás 3% körül mozoghat”

– állítja Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Hasonlóan vélekedik a többi szlovákiai gazdasági elemző is, akiknek a többsége jövőre 3 és 4 százalék közötti éves inflációval számol. „Ennek köszönhetően két évnyi csökkenés után jövőre már újra nőhetnek az inflációt is figyelembe vevő reálbérek. Míg idén az átlagbér növekedési üteme elmaradt az infláció ütemétől, vagyis a fizetésemelés ellenére a bérünkből kevesebb árut vehettünk, mint egy évvel korábban, jövőre már fordulhat a kocka” – véli Sadovská.