Search by category:
Egyéb kategória

Ódor Lajos is aláírta a KKA megmentésére indított civil tiltakozást

Ódor Lajos is aláírta a KKA megmentésére indított civil tiltakozást

Mészáros Richárd

2023. 12. 23., szo – 19:06

December 18-án látott napvilágot a kormány jogalkotási ütemterve, amelyben a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) és a Művészeti Alap összevonása is megtalálható. Ezzel a lépéssel a kormány megszüntetné az egyetlen törvény által garantált nemzetiségi intézményt Szlovákiában, amely egyúttal fontos mérföldkőnek is számít a kulturális autonómia felé vezető úton. A törvény szerzői polgári tiltakozást indítottak a terv meghiúsítására. Mára már biztos, hogy jelentős támogatásnak köszönhetően a kormány kénytelen tárgyalni velük a kérdésről.

Három nap alatt több mint 1500-an támogatták a civil kezdeményezést a VIA IURIS által üzemeltetett online felületen. Bukovszky László, Ravasz Ábel és Rigó Konrád azután indítottak tiltakozást, miután egyértelművé vált a kormány 2024-es törvénykezési tervei alapján, hogy júniusban egy olyan törvényt akarnak elfogadni, amellyel megszűnik a KKA.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Robert Fico (Smer) kormánya már a jövő év első felében lényegesen megváltoztatná nemzeti kisebbségek állami támogatásának rendszerét. A kabinet jövő évi jogalkotási terve szerint az alap jelenlegi formájában megszűnik – a Művészeti Alappal (FPU) együtt beolvad egy újonnan létrehozott Kultúratámogatási Alapba. Rigó Konrád (Híd) volt kulturális államtitkár, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztos és Bukovszky László volt kisebbségi kormánybiztos petícióban tiltakoznak a kormány terve ellen.

A kormány jövő évi jogalkotási terve december 18-án került tárcaközi egyeztetésre. A Smer–Hlas–SNS koalíció képviselői a parlamenti választás után többször utaltak rá, hogy módosításokat terveznek a kulturális támogatások terén, elsősorban a minisztérium hatáskörének megerősítését hangsúlyozták.

Osztogatás

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) miniszterelnök-helyettes november végén a Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatban még azt nyilatkozta lapunknak: „Ha a kisebbségek elégedettek a működésével, akkor mi ezt az intézményt nem látjuk problémásnak”. Taraba ekkor a Művészeti Alap és Audiovizuális Alap statútumának megváltoztatásáról beszélt, amit azzal indokolt „a Művészeti Alapba az állam beleönti a pénzt és egy szűk kör ezt a hozzájuk közel álló projektekre dobja szét”. A miniszter meggyőződése, hogy a kulturális tárca vezetőjének nagyobb ráhatásának kell lennie a döntéshozatalra.  A KKA alapelve szintén az, hogy maguk a kisebbségi szervezetek döntik el, kiket javasolnak a bizottságokba, amelyek rendelkeznek a támogatás elosztásáról. A tárcavezetőnek jelenleg nincs közvetlen beleszólása a projektek támogatásába, a szervezeteken kívül az alap igazgatója jelölhet még bizottsági tagokat.

Az utóbbi években számos kritika érte az intézményt a támogatások csúszása miatt. Alena Kotvanová, az intézmény igazgatója a késéseket a jogszabályváltozásokkal és az adminisztratív terhek növelésével magyarázta. Ezen problémák orvoslásáról azonban nem esik említés sem a jogalkotási tervben, sem a kormány programnyilatkozatában.

A kabinet jövő évi törvényhozási tervezete ehelyett olyan jogszabállyal számol, mely a Művészeti Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap összevonásával egy átfogó kulturális intézményt hoz létre. A tárcaközi egyeztetésre bocsátott anyag szerint az új alap célja az államnyelv, a szlovák irodalom, az élő kultúra, a kulturális örökség és a kisebbségi kultúra támogatása lesz. Ficóék júniusban nyújtanák be a törvényjavaslatot, annak részleteiről azonban egyelőre nem árul el többet a kulturális minisztérium. A szaktárca lapunk kérdéseire nem válaszolt, a nyilatkozatban mindössze annyit közölt: „Jelenleg annak lehetőségeit fontolgatjuk, miként lehet rendszerszinten támogatni a kultúra összes szegmensét”. A kisebbségi kultúrát érintő változásokkal kapcsolatban Kotvanová sem tudott bővebb információval szolgálni, az Új Szó megkeresésére azt mondta, a tárcaközi egyeztetésre benyújtott anyagból értesült a kulturális minisztérium feladatáról.

Visszalépés

A Kisebbségi Kulturális Alap 2017-ben a Híd kezdeményezésére jött létre. Rigó Konrád (Híd) egykori kulturális államtitkár szerint az önálló KKA megszüntetése hatalmas visszalépést jelentene a nemzetiségi kultúra szempontjából. „Azt gondolom, hogy emberi jogi szempontból is, hiszen a nemzetiségi kérdés emberi jogi kérdés” – tette hozzá. Az FPU és a KKA összeférhetetlensége kapcsán rámutatott, a két intézmény működése különbözik, teljesen eltérőek a döntéshozási folyamatok. A racionalizáció érve Rigó szerint nem állja meg a helyét, hiszen az intézmények egybeolvasztásával sem spórolnának különösebben a költségeken. Hangsúlyozta, a Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium célja nem az alapok összevonása, hanem a döntéshozatal feletti hatalom megszerzése. „Létrehoznak egy kis minisztériumot, egy pénzosztó helyet” – mondta azzal, elképzelhető, hogy a bizottságokba ezentúl ötből öt tagot a minisztérium jelölhet majd. Megjegyezte, az új tárcavezetők számára gyakran meglepetést okoz, hogy hazánkban mennyire depolitizált a kultúra támogatása. Az egykori államtitkár úgy véli, a kormány lépései arról árulkodnak, egyfajta udvari kultúrát szeretne létrehozni, s a koalíció prioritása az, hogy befolyást szerezzen a támogatási rendszerben.

Tiltakozás

Rigó Konrád, Ravasz Ábel és Bukovszky László szerdán petíciót indítottak, mely célja, hogy a kormány jogalkotási tervéből kikerüljön a KKA-ra vonatkozó rész. Az indoklásban kiemelték, Szlovákiában a nemzeti kisebbségeknek egyetlen törvény által létrehozott intézményük van, a Kisebbségi Kulturális Alap. „Alapvetően fontos a nemzeti kisebbségek jogállása szempontjából, és megszüntetése vagy más intézménnyel való összevonása egyértelmű visszalépés lenne az emberi jogok szempontjából is” – szögezték le. Továbbá felhívták a figyelmet arra is, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának megőrzéséhez szükséges, rendkívül bonyolult belső folyamatok újonnani felállítása azt eredményezheti, hogy az alap nem tudja majd időben és megfelelően ellátni a törvényből adódó feladatait. A petíciót január 3-ig lehet támogatni, ha a kormány figyelmen kívül hagyja azt, a tiltakozás kezdeményezői be szeretnének kapcsolódni a véleményezésbe, amihez legalább 500 aláírást kell összegyűjteniük.

 

„Alapvetően fontos a nemzeti kisebbségek jogállása szempontjából, és megszüntetése vagy más intézménnyel való összevonása egyértelmű visszalépés lenne az emberi jogok szempontjából is”

– szögezték le a kezdeményezők. A jelek szerint sokan értenek velük egyet, hiszen olyan jelentős szlovákiai magyar közéleti személyiségek írták alá a tiltakozást, mint Németh llona, Barak László, Hégli Dusan, Forgács Miklós, Simon Attila vagy Mrva Marianna. De a támogatók közt megtaláljuk Ódor Lajost is.

Ám nem csak magyarok támogatják a kezdeményezést. Grigorij Mesežnikov, Michal Vašečka, Táňa Pauhofová, Bohunka Koklesová vagy Richard Stanke csak pár név a támogatók sorából. A szlovák közéleti szereplők mellett a nemzeti kisebbségek is kiálltak az alap mellet. Ahogy bumm.sk utánajárt a kormány nemzeti kisebbségekért és etnikai csoportokért felelős bizottságának tagjainak nagy része is aláírta már a petíciót.

A tiltakozáshoz január 2-ig csatlakozhat IDE kattintva.

Read More

Post Comment