A legtöbb változást az kormány úgynevezett konszolidációs csomagja tartalmazza, amelynek legfőbb jellemzője, hogy magasabb adókkal szeretné növelni az állam bevételeit, közben a kiadásokon nem spórol.  

Nyereségadó a bankoknak 

Magyarországról ellesett példa alapján például növeli az állam a bankok és a Slovnaft nyereségadóját. Utóbbi esetében azzal érvel, hogy az olcsó orosz kőolajnak köszönhetően ilyen nagy a cég nyeresége, a bankok pedig az alacsony betéti kamatok és a magas hitelkamatok közötti különbségen nyerészkednek. Végeredményben a Slovnaft és a bankok megadóztatását is mi, vagyis a fogyasztók és a kliensek fogják megfizetni.  

A Slovnaft nyereségadóját 70 százalékra emelték 
A bankok nyereségadója 30 százalékos lesz 

A tömény szeszes italok és dohánytermékek rendszeres fogyasztói is többet adóznak majd az államnak. Ezzel ellentétben a borra és a sörre kivetett adó mértéke marad, csak az éttermekben felszolgált alkohol áfáját növelik tíz százalékról húszra. Az alapvető élelmiszereknél marad a tízszázalékos adókulcs, és egészen érthetetlen módon marad a sífelvonók üzemeltetőinek tízszázalékos adózása is, amit még Boris Kollárnak, a dóvali (Donovaly) síközpont üzemeltetőjének sikerült elfogadtatnia a parlamenttel. Házelnökként arra hivatkozott, hogy a Covid-járvány után fel kell lendíteni a turizmust. 

A dohánytermékek adóját február 1-jétől emelik, egy doboz cigaretta 40 centtel lesz drágább 

Bár az áfát az állam nem emelte, úgyis több adót fog beszedni a cégektől, mert befagyasztotta azt a bevételi határt, amelytől a vállalkozók kötelesek adót fizetni. Ez annak ellenére marad a még 2009-ben elfogadott 49 790 euró, hogy azóta az átlagjövedelem jelentősen növekedett. Elemzők szerint a reális adózási határ ma 85 ezer euró lenne. Újra bevezetik a kft-k és részvénytársaságok minimális adóját is, amit az esetben is be kell fizetniük, ha nem fejtettek ki tevékenységet.

A kisvállalkozók helyzete némiképp javul, 15 százalékos adókulcsot az eddigi 50 ezer eurós bevétel helyett már 60 ezernél érvényesíthetik.

A részvényesek osztalékának adóját hétről tíz százalékra emelte a kormány, de csak 2025-től, és a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelmet is megadóztatta. 

50 ezer euróig: 340 euró 

50 ezertől 250 ezer euróig: 960 euró 

250 ezertől 500 ezer euróig: 1920 euró 

500 ezer euró felett: 3840 euró 

Megingott a második pillér 

A legsúlyosabb következményekkel járó döntés az, hogy a kormány ismét hozzányúlt a nyugdíjalapokhoz, és jóváhagyta a második pillérbe fizetett járulékok csökkentését az eddigi 5,5-ről 4 százalékra. Ez leginkább a fiatalabb spórolók nyugdíjaiban fog megmutatkozni, amelyek a mai árak alapján számolva több tíz euróval is alacsonyabbak lehetnek. A nyugdíjspórolás egy részének az államkasszába való átirányítását a kormány azzal indokolta, hogy majd ebből fogják kifizetni a szülői nyugdíjakat. A szülői bónusz és a 13. nyugdíj ugyanis marad, alighanem arra való tekintettel, hogy idén köztársasági elnököt választunk, és a Smer választói bázisát túlnyomórészt a nyugdíjasok alkotják. Az egészségügyi járulékok mindenki számára egyformán, egy százalékkal emelkednek. 

Ezzel számolhatnak a családok: 

A minimálbér 50 euróval lesz több – 750 euró. Növekszik az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkáért járó pótlék is 

A bruttó órabér összege 4,310 euró 

Az adómentes béralap az eddigi 4922,82 euróról 5646,48 euróra növekszik 

A családi pótlék marad 60 euró  

Az elsősöknek kifizetett egyszeri családi pótlék is mard 110 euró  

Gyermeke 18 éves koráig 140 euró adóbónuszt érvényesíthet az egyik szülő, 18-tól 25 éves korig (amennyiben a gyermek még tanul) 50 eurót 

A szülői járulék marad havonta 473,30 euró egy gyermek esetében, ikreknél pedig 591,20 euró 

A szülői bónuszt az érintett nyugdíjasok júniusban fogják megkapni, maximális összege 23,50 euró havonta 

Értékesebb ebédjegyek 

Mivel drágább az élelmiszer, értelemszerűen az ebédjegyek értéke is növekszik, az eddigi 5,48 euróról 5,85 euróra. Rövidebb mint tizenkét órás szolgálati út esetén 7,80 euróra, tizenkét óránál hosszabb kiküldetésnél 11,60 euróra jogosult az alkalmazott. A 49-nél több embert alkalmazó cégek idén is 275 euróval. kötelesek hozzájárulni az alkalmazottak üdüléséhez.

Államünnepek, betegállomány 

Eggyel kevesebb államünnepet ülünk, szeptember 1-je, a szlovák alkotmány napja már nem lesz szabadnap. Idén ez még nem hoz nagy bevételt, mert vasárnapra esik, de az üzletek már nyitva lehetnek.  
Betegállományba körzeti orvosok, nőgyógyászok és kórházi orvosok mellett januártól már a szakorvosok és fogorvosok is kiírhatják a betegeket. 

Drágább lesz a személyazonossági, az útlevél… 

Áprilistól jelentősen nőnek az okmányirodákban fizetendő illetékek a személyazonossági, fegyverviselési igazolvány, az autóvezetői jogosítvány vagy az útlevél kiadásáért. Aki addig szeretné elintézni az okmánycserét, annak a fokozott érdeklődés miatt érdemes a belügyminisztérium honlapján időpontot foglalnia.  

Mennyibe került és mennyibe fog kerülni?  

Személyazonossági igazolvány: 4,5 euró 7 euró 

Elveszített személyazonossági igazolvány: 9 euró 14 euró 

Útlevél: 33 euró 50 euró 

Útlevél 6 évnél fiatalabb személy számára: 8 euró 12 euró 

Útlevél 6-tól 16 éves korig: 13 euró 20 euró 

Gépkocsivezetői jogosítvány: 6,5 euró 10 euró 

Rendszám kiadása: 16,5 euró 20 euró 

Fegyvertartási engedély: 30 euró 45 euró 

Házasságkötés engedélyezése szlovák és külföldi állampolgár között: 70 euró   100 euró 

Névváltoztatás: 100 euró 140 euró 

Kiskorú gyermek vezetéknevének megváltoztatása: 33 euró 50 euró 

Állampolgárság megadása: 700 euró 1000 euró 

Állampolgárság megadása 15 évnél fiatalabb gyermeknek: 100 euró 140 euró  

Támogatást kaphatnak a hiteltörlesztők 

A jelzáloghitelek törlesztői már kérhetnek támogatást a részletek fizetésre. A maximum a havi törlesztőrészlet 75 százaléka, illetve legfeljebb 150 euró. A kérvényt a hitelező bank bírálja el.

Nem szabad láncon tartani a kutyát 

A parlament ugyan már két éve elfogadta azt a törvényt, amely szerint nem szabad láncon tartani a házőrző ebeket, de az átmeneti időszak miatt a jogszabály csak 2024. január 1-jétől kötelező érvényű. Az átmeneti időszakot azért hagyták jóvá, hogy minden kutyatartónak elég ideje legyen például kerítést húzni. A bolt előtt továbbra is meg lehet kötni a kutyát, de az udvarán senki nem tarthatja láncon. A törvénysértők több száz eurós büntetésere számíthatnak, ez vonatkozik arra az esetre is, ha nyári hőségben az autóban hagyják a kutyájukat.  

Vége a szilveszteri durrogtatásnak 

2023 szilvesztere volt az utolsó, amikor petárdák durrogásától voltak hangosak a települések. A hangeffektusokat kibocsátó pirotechnikai eszközöket végleg betiltotta a parlament, a tűzijáték pedig szintén csak szilveszter éjszakáján lesz engedélyezett, 18 órától hajnali kettőig.