A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) már korábban felszólította valamennyi regionális szervezetét, hogy mérjék fel az elmúlt két hónapban lehullott nagy mennyiségű csapadék okozta károkat, és e hétre már összegezte is az előzetes becsléseket.

„Eszerint a vízzel elöntött szántóföldek területe meghaladja a 23 ezer hektárt. A legnagyobb károkat az őszi búza esetében tapasztaltuk. Az előzetes becsléseink szerint a belvíz okozta károk elérik a 13,5 millió eurót, miközben a legtöbb kárt Szlovákia délnyugati járásaiból jelezték”

– mondta el Emil Macho, az SPPK elnöke. „A legtöbb károsodott állomány esetében gyengül a növények regenerációs képessége, a tavaszi időszakban pedig a gombabetegségek fokozott előfordulására számíthatunk” – tette hozzá Jakub Mankovecký, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem (SPU) szakembere.

Jól jön a biztosítás

A gazdák az árvíz és a belvíz okozta károk ellen is bebiztosíthatják a terményeiket. Az Agra Biztosító (az SPPK tagja) szerint az ügyfeleik mintegy negyede veszi igénybe ezt a fajta biztosítást, és máris több tucat kárbejelentést regisztráltak. Ez több ezer hektárnyi elöntött területet jelent, ami december óta egyre nő. Néhány gazda ráadásul még nem is küldte el a bejelentését a biztosítónak, mivel nehezen jutott el a földjeire.

Csapadékos időszak

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) szerint a 2022-es évtől eltérően tavaly a csapadék jóval meghaladta a normális értéket. A csapadékösszegeket tekintve 2023 volt az ötödik legcsapadékosabb év Szlovákiában 1881 óta. Ennél is több csapadék csupán 1926-ban, 1937-ben, 1965-ben és 2010-ben hullott. Az egyes hónapok között azonban látványos különbségek voltak. Míg júliusban egyes régiókban jelentős vagy extrém szárazságot tapasztaltak, addig a tavalyi év második felében és az idei év elején már a szokásosnál több csapadék hullott.

„Az elmúlt 90 napban Szlovákiában felhalmozódott csapadéktöbblet eléri a 100–250 millimétert, az ország déli felében azonban 130–250 mm között mozog, ami az adott régió 3-5 havi csapadékátlagának felel meg. Jelenleg az ország nyugati felében van a legtöbb gond a belvízzel”

– figyelmeztet Lívia Labudová, az SHMÚ munkatársa. Szerinte a legnagyobb gond azonban az, hogy a mezőgazdaság számára szükséges csapadék nem azokban a hónapokban érkezik, amikor a gazdáinknak erre a legnagyobb szükségük lenne.

Rossz jogszabályok

Szlovákiában évente egyébként átlagosan 743 milliméternyi csapadék hull, ami körülbelül 36,4 milliárd köbméter vízmennyiséget jelent. Ebből mintegy 12,5 milliárd köbméter, azaz a víz 34,5%-a lefolyik. A fennmaradó 23,9 milliárd köbméter azonban nem párolog el vagy folyik le azonnal, hanem fokozatosan beszivárog és feltölti a talajvízkészletet. A gazdák számára így rendkívül fontos a hatékony vízgazdálkodás, amit azonban több tényező is akadályoz.

Jana Holéciová, az SPPK szóvivője szerint nemrég felhívták a figyelmet az eltömődött víztározókra is, amelyekben felesleges iszap halmozódik fel. A jelenlegi jogszabályok azonban megnehezítik a tisztításukat, a hatékonyságuk így elmarad a várttól.

„Az elmúlt 43 évben 195 kis víztározó épült Szlovákiában, elsősorban öntözési céllal. Ezek teljes vízmennyisége közel 66 millió köbméter és 2103 hektárnyi területet fednek le. A tározók teljes kapacitásának azonban csak az egyharmadát tudjuk öntözésre használni, a térfogatuk kétharmadát ugyanis ellepte az iszap, amit a jogszabályok hiánya miatt a gazdák nem távolíthatnak el”

– tette hozzá Holéciová. „Ha megfelelően alakítottuk volna ki a jogszabályokat, akkor megtisztíthattuk volna a tározókat, és a csapadékból többet tudtunk volna felfogni, mint most. A vegetációs időszakban több vízre van szükségünk az öntözéshez. Ez az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a jövőben növelhessük a vetésterületet” – magyarázza Jozef Šumichrast, a Szlovákiai Burgonya- és Zöldségtermesztők Szövetségének az elnöke.

Az uniós közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi, 2027-ig szóló stratégiai terve 38 millió euró értékben irányoz elő beruházásokat az öntözési és vízvisszatartási intézkedésekre. A zöldség-, burgonya- és gyümölcstermesztők elengedhetetlennek tartják, hogy idén nyílt pályázatot írjanak ki számukra a meglévő öntözési infrastruktúra felújítására és korszerűsítésére.