A Költségvetési Tanács nézőpontja több pontban is komolyan eltér a Ladislav Kamenický által vezetett pénzügyminisztérium hivatalos álláspontjától. Kezdhetjük rögtön a tavalyi évi állami költségvetés hiányával, mely a Költségvetési Tanács szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb a GDP 5,7 százalékát érheti el. A kormány szerint viszont a tavalyi hiány a GDP 6,5 százalékának felel meg, és ehhez képest kell mérni a 2024-re betervezett 0,5 százalékos költségvetési konszolidációt. A különbség döntően abból származik, hogy a Költségvetési Tanács szerint a pénzügyminisztérium hibásan könyvelte el az EU-ból érkező energiaár-támogatásokat, ezzel művileg növelték a tavalyi költségvetés hiányát. Erre azért volt szükség, hogy 2024-ben kijöjjön a 0,5 százalékos költségvetési konszolidáció, mely a Költségvetési Tanács számításai szerint reálisan nem létezik.

Ettől sokkal komolyabb probléma azonban, hogy a kormány az elfogadott költségvetésben nem tartotta magát a törvény által elvárt költségvetési kiadási korlátokhoz. Ezeket a Költségvetési Tanács határozza meg úgy, hogy az állami költségvetés kiadásai fenntarthatóak legyenek. A 2024-es költségvetés összeállításakor azonban a pénzügyminisztérium ignorálta az érvényben lévő kiadási korlátokat, és a szlovák parlament sem fogadta el eddig a Költségvetési Tanács által decemberben javasolt módosított kiadási korlátokat. Úgy tűnik, a Fico-kormány megpróbál úgy tenni, mintha a kiadási korlátok nem léteznének, pedig ezek az uniós újjáépítési alap céljai között is szerepelnek. A kormány kritikusai szerint ez az alapból származó pénzügyi források leállásához is vezethet, de a pénzügyminisztérium szerint ezt az Európai Bizottsággal meg lehet tárgyalni.

Alapjában véve azonban a legnagyobb gond, hogy az állami költségvetésből hiányoznak az ambiciózusabb költségvetési konszolidáció pontosabb körvonalai. A költségvetés ugyan említi, hogy 2026-ra a költségvetési hiány a GDP 4 százalékára csökken majd, ennek részleteit azonban hiába keressük. Lehet, hogy a kormány a gazdasági növekedésben is bizakodik, ami segíthetne csökkenteni a GDP-hez mért költségvetési hiányt. Az elkövetkező években azonban nem várható 3 százaléknál magasabb gazdasági növekedés, ezért a konszolidációt régimódian a költségvetési kiadások csökkentésével vagy a bevételek növelésével kell majd végrehajtani. Már a következő állami költségvetésből világosan látható lesz, hogy mennyire gondolja komolyan a Fico-kabinet a költségvetési konszolidációt. Jövőre ugyanis legalább 1,5 milliárd euróval kell majd csökkenteni a költségvetési hiányt, ami nem lesz egyszerű, hiszen az alacsonyan lógó költségvetési gyümölcsöt már az idén leszedte a kormány. Reálisan tehát állami kiadások csökkentésében és adóemelésben is gondolkodni kell majd, ami a kormánykoalíció választói között biztosan nem lesz népszerű. A Költségvetési Tanács ezért nem hisz a kormány konszolidációs terveiben, és azzal számol, hogy az elkövetkező években a költségvetési hiány továbbra is a GDP 6 százaléka körül fog mozogni. Ez valahol érthető, mert a kormánykoalíció eddig az osztogatásról ismert, és ebből nehéz lesz takarékossági módba váltani.