Mintegy 15 ezer jelölt verseng az egykamarás, 290 tagú törvényhozás képviselői helyeiért, ahol öt helyet a vallási kisebbségek képviselőinek tartanak fenn.

A jelölteket az állam iszlám jellegén őrködő Őrök Tanácsa hagyta jóvá előzőleg. A testület minden választás előtt utasít el indulni kívánókat, akik szerinte nem felelnek meg a feltételeknek.

A 85 milliós országban több mint 61 millióan jogosultak a szavazásra.
 

Helyszíni beszámolók szerint az elsők között adta le a voksát az ország legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah, aki szerdán, a választási kampány utolsó napján szavazásra buzdította az embereket. „Meg kell mutatni a világnak, hogy népünk tettrekész” – szögezte le az ajatollah.
 

Szavazásra szólított fel az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, Hosszein Szalami is, aki szerint „minden egyes voks rakéta a legerősebb ellenség szíve közepébe”.
 

Az ellenzék mindazonáltal a választások bojkottjára szólította fel az embereket. Otthonmaradásra szólított fel a 2021 óta börtönben lévő Nargesz Mohammadi aktivista is, színjátéknak minősítve a választásokat.
 

A belügyminisztérium közleménye szerint a biztonsági erők mintegy 250 ezer tagját mozgósították országszerte, hogy őrködjenek a szavazás zavartalan lebonyolítása felett.
 

Az irániak pénteken döntenek a Szakértők Tanácsának az összetételéről is, mely az alkotmány értelmében az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjét nevezi ki. A testület tagjait négy évre közvetlenül választják a legfelsőbb vezető által kinevezett, 12 tagú Őrök Tanácsa által jóváhagyott jelöltek közül, és nyolc évig tölthetik be tisztségüket.
 

Az előzetes eredményeket várhatóan szombaton teszik közzé.
 

A pénteki az első parlamenti választás a 2022-ben kirobbant kormányellenes tömegtüntetések óta.