A battyáni kolónia, új nevén Mécstelep országunk keleti csücskében, a Bodrogköz központi városától, Királyhelmectől a szlovák-ukrán határ irányába haladva nagyjából 10 kilométerre található. A mindössze egy utcából és 15 házból álló településrész jellegzetes ismertetőjele az a hat egyforma kinézetű nyeregtetős családi ház, melyet a környéken élők elmesélése szerint eredetileg az évtizedekkel ezelőtt fénykorát élő tiszacsernyői vasúti komplexum ide telepített munkásai kaptak. A szóban forgó településrész új magyar megnevezése azért is keltette fel az érdeklődésemet, mert valamilyen szinten az én gyökereim is innen erednek, az apai ágról származó nagymamám, aki a második világháború idejében született, ezen a kistelepülésen töltötte életének legelső éveit. S bár a kistelepülésnek a rendszerváltás óta (de a rendszerváltás előtt sem – a szerk. megj.) sohasem volt hivatalos magyar megnevezése, a Mécstelep felirattal ellátott helységtábla a környéken élőket is meglepte. „Bár sosem hallottam ezt a nevet, örülök, hogy végre itt is megjelentek a kétnyelvű táblák” – mondta lapunknak az egyik helyi lakos. „Nekem is feltűnt az új magyar megnevezés, de mivel még sehol sem találkoztam ezzel a névvel, bennem is felmerült a kérdés, hogy honnan ered” – mondta az Új Szónak Iván Béla battyáni lakos. A falu új megnevezéséről először a településrész fenntartóját, vagyis a szomszédos battyáni önkormányzatot kérdeztük. Ahogy azt Szabó Dénes, Battyán polgármestere elmondta, őket is meglepte az új név. „Számunka sem világos, hogy honnan vették ezt a nevet. Bennünket senki sem kérdezett, s igazából csak annyit tudok, hogy a táblákat a Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) alkalmazottai helyezték el az előző év során” – közölte lapunkkal Battyán és Mécstelep közös polgármestere.

Nem a megye dolga

Mivel a táblákat a megyei hivatal alkalmazottai helyezték ki a Battyán felé vezető út mentén, a magyar név eredetéről a megyei hivatalnál érdeklődtünk, de mint kiderült, a magyar nevekről nem ők döntenek. 

„A KSK útkezelő vállalatának tőketerebesi központja a kisebbségi nyelven feltüntetett közlekedési táblák használata során a battyáni kereszteződéshez tartozó III/3703-as út mentén is is a szlovák jogszabályok érvényes rendelkezése szerint járt el. Mivel a kereszteződés másik részét az I/79-es első osztályú út képezi, az ottani táblákat a Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC) helyezte el” – közölte lapunkkal Katarína Strojná, a megyei hivatal szóvivője azzal, hogy a települések jegyzékének kiadására hivatkozó kormányrendelet a hatodik sorban a Tőketerebesi járásban a Boťany, magyarul Battyán községet sorolja fel, a Boťany – Battyán településrész pedig kiegészült a Kolónia névvel, amely magyarul a Mécstelep megnevezést kapta. „A korábbi jelzőtábla a 20 százalékos nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosságból adódott, amit 2023-ban a fent említett kormányrendelet megváltoztatott” – tette hozzá Strojná.

 Mivel a település új magyar nevének eredetére sem a település polgármestere, sem a megye nem adott egyértelmű választ, kérdéseinket a kulturális minisztériumnak is feltettük.

Hiba a fordításban

Petra Bačinská, a tárca kommunikációs osztályának igazgatója elmagyarázta, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény, és így a szlovák kormány nemzeti kisebbségekért felelős kormánymeghatalmazottjának hivatala hatáskörébe tartozik azon települések jegyzékének kiadása, amelyekben a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai a lakosság legalább 15%-át teszik ki. „A listát a Nemzeti Kisebbségekért Felelős Kormánybiztos a Statisztikai Hivatallal és a belügyminisztériummal együttműködve készítette el. A kormány nemzeti kisebbségekért felelős meghatalmazottja 2023-ban erre a célra szakértői munkacsoportot hozott létre, amely az érintett kisebbségi nyelv szakértőiből áll. A rendelet mellékletének kidolgozásába kérdőíves felmérés útján az érintett községeket és városokat is be kellett vonni, ami azt jelenti, hogy a települések és járásaik nemzeti kisebbségek nyelvén történő megnevezéseinek jegyzékének a helyi elnevezések bevett és megszokott formáin kell alapulnia” – közölte lapunkkal a kulturális minisztérium kommunikációs szakembere, aki szerint fontos megemlíteni, hogy a kulturális minisztérium a földtani és térképészeti törvény értelmében csak a földrajzi objektumok szlovák neveinek formáját hagyja jóvá, melyet a Földtani, Térképészeti és Kataszteri Hivatal egységesít e törvény értelmében. „A szóban forgó település esetében azonban a mi – tudományos, nem hivatali – szempontunkból fordítástani, nyelvészeti problémáról van szó, melynek során a szakemberek  a fordítással nem tartották tiszteletben a helyi szokásokat, és nyelvileg tiszta, de helyileg használatlan kifejezéshez nyúltak” – mondta az Új Szónak Petra Bačinská.

Világháborús történet

Eredeti kérdésünkre, vagyis a Boťany – Kolónia településnév magyar megfelelőjének eredetérére végül Szabómihály Gizella, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének nyelvésze adott választ. „A kormányrendelet módosításakor (amely lehetővé teszi a településrészek kisebbségi nyelvű megjelölését is) a kisebbségi kormánybiztosi hivatal levélben kereste meg az érintett települések polgármesteri hivatalait, hogy írják meg, hogyan nevezik magyarul a településrészt. A kérdőívet a megkeresett települések 57%-a küldte vissza, ezek között nem volt a battyáni polgármesteri hivatal. A kormányhivatal Horony Ákos jogászt (jelenlegi kormánybiztos – a szerk. megj.) és engem mint nyelvészt bízott meg a jegyzék elkészítésével. A munkálatok során maximálisan elfogadtuk a települési önkormányzatok által küldött megnevezéseket, legfeljebb helyesírási vagy egyéb kisebb módosítást eszközöltünk. Ahonnan nem nem kaptunk választ, ott csak a térképekre és egyéb írott forrásra hagyatkozhattunk. Battyán esetében a szóban forgó településrész a két világháború közötti időszakban (első Csehszlovák Köztársaság) egy 1938-as térképen szerepel Boťany (časť) néven, a területnek a Magyarországhoz történt visszacsatolását követően az 1941-es katonai térképen Mécstelep néven szerepel, a későbbiekben pedig már csak az 1990-es térképeken található meg, ezek azonban csak szlovák neveket közölnek, és egyéb más szlovák forrásokban is csak a Kolónia név fordul elő” – nyilatkozta az Új Szónak a lingvista, akitől azt is megtudtuk, hogy a Kolónia nevet a helyi magyarság által használt névként elfogadták (pl. Szentmihályfa és Hegyéte esetében is), tehát ha ezt adta volna meg a polgármesteri hivatal magyar névként, akkor Battyán esetében is ugyanúgy jártak volna el.

 „A „kolónia” magyar megfelelője a régi térképeken rendszerint a „telep”, például nem egy esetben a régi magyar térképeken szereplő, „telep” utótagot tartalmazó nevet fordították le szlovákra kolónia-ként. Azt azonban 400 kilométeres távolságból nem tudjuk megállapítani, hogy az adott településrész esetében mi volt a helyzet” – zárta Szabómihály Gizella.