Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának közleménye szerint Izrael szombaton azzal vádolta meg a Hamászt, hogy nem érdekelt a megállapodásban, és lángba akarja borítani a térséget a jövő hét elején kezdődő ramadán alatt.

A közleményben azt is bejelentették, hogy pénteken találkoztak az izraeli és az amerikai hírszerzés, a Moszad és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetői, hogy a gázai övezeti fegyverszünetről tárgyaljanak.

Miközben a szárazföldi, illetve légi úton szállított segély jóval a palesztin terület szükségletei alatt van, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken reményét fejezte ki, hogy vasárnap tengeri folyosót nyithatnak, amelyen a Gázai övezettől mintegy 370 kilométerre fekvő Ciprusról szállítanának segélyeket.

Két civil szervezet – a spanyol Open Arms és az amerikai World Central Kitchen  (WCK) készül arra, hogy a földközi-tengeri sziget déli partján fekvő Lárnakából elindítsa az első hajót 200 tonna élelmiszerrel a fedélzetén. Az Open Arms szóvivője, Laura Lanza közölte, hogy a műveletet engedélyező izraeli hatóságok jelenleg ellenőrzik a szállítmányt, a WCK pedig a gázai embereivel „mólót épít” a kirakodáshoz.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelentette be ideiglenes móló építését Gázánál, amely segítségével a Pentagon szerint napi kétmillió adag élelmiszert lehet eljuttatni a palesztin terület lakói részére. A védelmi tárca szerint az építkezésben feltehetően több mint ezer katona venne részt és a munkálatok hatvan napig is eltarthatnak.

Az ENSZ szerint a súlyos víz- és élelmiszerhiánytól szenvedő terület 2,4 millió lakosából 2,2 milliót fenyeget éhínség, 1,7 millióan menekültek el otthonukból a harcok és a tömeges pusztítást okozó izraeli légicsapások miatt.

A „szinte elkerülhetetlenné váló általános gázai éhínségre” figyelmeztető ENSZ szerint a légi, illetve tengeri úton célba juttatott segélyek nem helyettesíthetik a szárazföldi szállításokat.

Svédország és Kanada szombaton bejelentette, hogy újból finanszírozza a palesztinokat segélyező ENSZ-szervezetet, az UNRWA-t, egy hónappal azután, hogy tizenöt másik országgal együtt felfüggesztette a hozzájárulást. Izrael súlyos tévedésnek nevezte a két ország döntését.

Az ENSZ-ügynökséget Izrael január végén azzal vádolta meg, hogy tizenkét alkalmazottjának köze volt az Izrael ellen október 7-én a Hamász által elkövetett véres támadáshoz.

A Gázai övezetet irányító Hamász egészségügy-minisztériuma szerint három újabb gyermek halálával eddig legkevesebb huszonhárom polgári személy halt meg alultápláltság és kiszáradás miatt a területen. A tárca adatai szerint az elmúlt 24 órában izraeli légicsapásokban legkevesebb 82 ember halt meg, a gázai háború kezdete óta így 30 960-ra nőtt a halottak száma.

Iszmail Haníje, a Hamász vezetője szombaton közleményében valamennyi határátkelő megnyitását követelte, hogy „véget vessenek a népe elleni blokádnak” és gyorsan tudjanak segélyt osztani.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a Hamászra hárul a fegyverszünet elfogadása, de a szervezet fegyveres szárnya közölte: nem tesz engedményt azokból a követeléseiből, amelyek szerint csak végleges tűzszünet és az összes izraeli katonának a Gázai övezetből történő kivonása esetén hajlandó megállapodni a túszok elengedéséről.