Az államfő szerepe nagyrészt ceremoniális Pakisztánban, de Zardarit a béketeremtés mestereként ismerik, aki segíthet a kormánykoalíció pártjainak konszenzusra jutni hogy a megromlott gazdasági helyzetet stabilizálják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb mentőcsomagjának igénylése előtt.

Zardari lesz a főparancsnoka az ország fegyveres erőinek is, amelyek jelentős szerepet játszanak az ország kormányainak megalakításában vagy megbuktatásában.

A parlamenti szavazáson Zardari 411 szavazatot kapott, könnyedén legyőzve ezáltal a 181 voksot szerzett Mehmud Hán Acakzai nacionalista vezetőt, akit a korrupció miatt bebörtönzött Imran Hán volt miniszterelnök pártja támogatott.

Az államfőt a pakisztáni szövetségi parlament alsó- és felsőházának tagjai és a négy tartományi gyűlés tagjaiból álló elektori kollégium választotta meg.

Pakisztánban március elején választották meg miniszterelnöknek Sebaz Sarífot, akinek pártja, a Pakisztáni Muszlim Liga-Navaz (PML-N) nevű párt koalíciós megállapodást kötött történelmi riválisával, Bilaval Bhutto Zardari Pakisztáni Néppártjával (PPP) és több más kisebb párttal. Cserébe a PPP Aszif Ali Zardari volt államfőt és Bilaval apját jelölte közös elnökjelöltnek.

A 2007-ben meggyilkolt Benazir Bhutto pakisztáni kormányfő özvegye a felesége halála után lett igazán aktív a politikában, átvéve a PPP párt irányítását, mely a néhai felesége kívánsága volt. Zardari 2008 és 2013 között már betöltötte az államfői tisztséget.