Annak ellenére, hogy a város széléről, de igazából a belvárosi utcákról szemlélve sem tűnik fel az ide érkezőnek a település felett díszelgő építmény, a mintegy nyolcezer lakosú kisváros ma is egy igazi várral, vagy legalábbis annak megmaradt részeivel büszkélkedik. A 20. század elején megjelent megyemonográfia szerint már a 14. század elején állt itt vár, de ezt semmilyen forrás nem bizonyította. Annyi viszont feltételezhető, hogy a helyiek nem hagyták kihasználatlanul a kiváló terepadottságokat, és a város fölé emelkedő dombon minden bizonnyal a várost akkor uraló Pálóczi család 1414-ben a Csonkavár ősét, egy kisebb erődített udvarházat építtetett. 1526-ban a Pálóczi család utolsó férfi sarja elesett, a család kihalt és a birtokaikat Perényi Péter koronaőr vette át. 1558-után az épületet már csak romként említik Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a királyhelmeci Csonkavárat 2018-ban Gönczy Bertalan helyi származású fiatalember vásárolta meg Remák Sándor helyi vállalkozótól annak reményében, hogy helyi borászként majd a várrom alatti pincében fogja tárolni saját borkülönlegességeit, de soha nem hitte volna, hogy a várrom alatt olyan felfedezésekre bukkannak, mint amilyenekkel az elmúlt hét év során szembesültek.

Régi–új termek, falak és egy kút 

Mivel a 2018-ban útnak indult munkálatok előtt sohasem végeztek régészeti feltárást a Csonkavár területén és a szakemberek is sötétben tapogatóztak, a palotaépület alaprajza a föld alatti termek köz- és körfalainak köszönhetően sejlett fel előttük, ez adta az irányt a munka megkezdéséhez. Már pár centiméter mélyen új falakba ütköztek, és olyan faragott kőelemeket is találtak, melyekre a munka kezdetekor senki sem számított. Gönczyt és csapatát az eddigi feltárás során természetesen negatív meglepetések is érték, többek között rengeteg felhalmozott szemetet találtak a területen. Óriási földmennyiséget mozgattak meg, és évről évre új falakat, a falakból pedig egész termeket hoztak a föld alól a felszínre. Az eddig véghez vitt munkálatok meghozták eredményüket: az építmény korábbi formája jócskán megváltozott, a két kisebb kőfalként emlegetett várrom folyamatosan változik, jelenleg több szintből áll, és számos olyan része látható, amely eddig a föld alatt rejtőzött. Annak ellenére, hogy még csak márciust írunk, már az idén véghez vitt munkálatok is meghozták a gyümölcsüket. „Korábban azt hittük, hogy a Csonakvárhoz az a kút tartozik, amelyik a várrom feletti udvaron van, de nagyon meglepődtünk, amikor az előző napok során elvégzett talajmunkálatok során rátaláltunk a vár melletti kútra. Nem csak a kút létezése, hanem az állapota is meglepett bennünket. Miután leszedtük a kút tetejéről a faltörmeléket és a földet, lemértük a leleti mélységét, mely jelenleg 6,2 méter. De mivel a városban található kutakhoz képest itt jóval magasabban vagyunk, a meglévő kutak jelenlegi vízszintje szerint ez a kút legalább 34 méter mély lehet, persze több lehetőség is van. Az első az, hogy valóban ugyanaz volt a kút egykor szintje, mint a városiaké, a második az, hogy a várrom feletti hegyből egy föld alatti ér táplálhatta a kutat, a harmadik pedig az, hogy ez egy ciszternával összekombinált kút volt. Az utóbbi úgy értendő, hogy Királyhelmecnek ezen a részén főként tufás talaj van, és ahol mélyebbre ásva elérték ezt a réteget, ott egy masszívabb teknőt alakíthattak ki, amiben a víz lassacskán gyülemlett, s az egy biztosabb vízellátást biztosíthatott a Csonkavár lakói számára” – közölte lapunkkal Gönczy Bertalan.  

Mindig van lejjebb

A Csonkavár felújítását vezérlő fiatalember biztos benne, hogy egy kutat találtak, de mivel a szerkezet lefelé haladva egyre szűkül, újabb kérdésekre kell megtalálniuk a válaszokat. 

„Nem kizárt, hogy a kút belseje a falára nehezedő föld súlyától megcsúszott és megváltozott, de az is lehetséges, hogy lefelé haladva megváltozott a talaj összetétele, nehezebb volt az ásás, s ebből kifolyólag már keskenyebb sávban ástak tovább, a legkevésbé reális lehetőség pedig az, hogy a lenti, szűkebb rész a kút eredeti része, de az évek során annyit emelkedhetett a Csonkavár körüli járószint, hogy mindig újabb részekkel toldották meg felfelé. Amióta elkezdtük a Csonkavár körüli munkát, folyamatosan azzal, hogy a vár körüli járószint állandóan változott. Azt a földmennyiséget, amit napokkal ezelőtt eltávolítottunk a kútnak is helyet adó udvarrészről, valószínűleg a várban élők hordták össze. Ez a földréteg egyébként az itteniek hulladéka volt, szinte mindent ide raktak le, amire nem volt szükségük. Az udvar járószintje ezáltal folyamatosan emelkedett, és feltehetően ezzel egy időben a kút gyűrűjét is módosították, hogy az továbbra is használható legyen. Éppen ezért feltételezzük azt a kútról, hogy a szépen, klasszikus formában megrakott kövek képviselik az eredeti szintet, a felső részben található nagyobb kődarabokat és a legfelső, ívekben kifaragott, vaskapcsokkal egybekötött kőtömböket pedig a későbbiekben tehették rá. Ezeket a találgatásokat az eredeti járószint megtalálásával tudjuk majd korrigálni és bizonyítani, melyet a talajréteg régészeti feltárásával szeretnénk biztosítani. Bármennyire is szenzáció és kuriózum a kút megtalálása, nem kevés fejfájást okoz, hiszen már évekkel ezelőtt azt hittem, hogy megtaláltuk a járószinten, de úgy tűnik, tévedtem. A királyhelmeci Csonkavár esetében ezek szerint mindig van lejjebb” – tette hozzá Gönczy Bertalan, aki szerint most két feladat vár rájuk.

Várromból látogatóközpont 

Az első tehát a kút melletti járószint végleges meghatározása, a második pedig a kút belső részének a kitisztítása, mely két részből fog állni. „Meg kell találnunk azt a vállalatot vagy azt az önkéntesekből álló csoportot, akik lemásznak a kút aljára és kipucolják, illetve, mivel egy középkori kútról van szó, a kút kipucolásához egy régészeti kutatásra is szükség lesz” – mondta Gönczy, majd viccesen megjegyezte, hogy bár sokan azt hiszik, hogy a kút mélyén aranyat és egyéb kincsek lapulnak, a történelem azt mutatja, hogy a használatlanná vált kutakba elsőként a kút legfelső szerkezetét dobják be, majd azt követően minden olyan szemétnek minősülő tárgyat, amit egy adott objektum lerombolása vagy hátrahagyása során a helyiek nem találnak szükségesnek. 

„A legfontosabb most az, hogy megtaláljuk a kút kitisztításának legmegfelelőbb módját. Ehhez majd egy árajánlatot is kérünk a munkára jelentkező cégektől. Mivel a Csonkavár helyreállítása nem kis feladat, s az eddigi munkálatokra saját és külső forrásokból már több mint 300 ezer eurót fordítottam, a most tervezett munkálatokra egy közösségi gyűjtést is szeretnénk indítani, hogy megkönnyítsük a folyamat finanszírozását. Bízom benne, hogy lesznek olyanok, akik támogatni fogják ezt a nemes feladatot” 

– mondta Gönczy Bertalan. 

A Csonkavár fennmaradt része a tőketerebesi járásbeli Királyhelmec területén található. Az első régészeti kutatása 2018-ban kezdődött, és idén már a 7. szakaszát is elindították. A cél a hatalmas, helyenként akár 4-5 méter vastagságú omladékok eltávolítása, és így a rom történelmi falainak föld alól történő modern kori felszabadítása. A végső cél a terület teljes megtisztítása és régészeti feltárása, valamint a várudvar eredeti szintjének visszaállítása, a Csonkavár falain belül pedig egy látogatóközpont, egy mini-múzeum és egy lapidárium létrehozása.