Sokan ezért kénytelenek emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy talpon maradhassanak az egyre bizonytalanabbá váló gazdaságban – írja az euronews.com.

Az AgeCalculator.com új tanulmánya, amely a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2000 és 2020 között gyűjtött adatait használja, azt mutatja, hogy a nyugdíjkorhatár több európai országban jelentősen megemelkedett ebben az időszakban.

Az első helyen Bulgária áll, ahol 13,26 százalékos növekedést mutat, a férfiak és a nők nyugdíjkorhatára a 2000. évi 56-ról 2020-ra 63 évre emelkedett. A második helyen Észtország áll 11,93 százalékos növekedéssel (2000-ben 58 évről 2020-ra 65 évre). Lettország és más kelet- és közép-európai országok, mint Magyarország, Románia és Szlovénia szorosan követik. Ugyanakkor a nyugat-európai országok is jelentős mértékben érintettek, ahol a nyugdíjkorhatár emelkedett: Portugáliában 7,92 százalékkal, Hollandiában pedig 7,65 százalékkal.

A másik fontos kérdés, hogy milyen körülmények között élnek a nyugdíjasok. 2017-ben a Schroders Global Investor Study, amely világszerte mintegy 22 000 ember megkérdezésével készült, megállapította, hogy még a befutott befektetők sem tesznek eleget félre a nyugdíjas éveikre, az európaiak pedig a rangsor végén állnak.

A tanulmány készítésekor az európaiak a fizetésüknek csak mintegy 9,9 százalékát tették félre nyugdíjcélra, míg az ázsiaiak 13 százalékot, az Egyesült Államokban pedig a fizetésük 12,5 százalékát takarították meg a befektetők.

(Trend)