Budapest rendőrfőkapitánya május 10-én 24 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el, amely a főváros teljes területére kiterjed. Ez a fokozott ellenőrzés annak szól, hogy Hszi Csin-ping személyében a világ egyik legnagyobb hatalmú embere jön Budapestre. Terjedelmes véleménycikket közölt a Magyar Nemzet nevű kormánylapban a kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Írásában az 1949 óta, vagyis 75 éve tartó kínai-magyar együttműködést dicsérte. Cikke szerint a Rákosi Mátyás óta tartó „kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós.”

Orbán Viktor kormányfő egyébként évek óta keresi Kína kegyeit a befektetések érdekében a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításától a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a BYD szegedi megjelenéséig. Ez egészen addig fajult, hogy a miniszterelnök még a a kommunizmussal szembeni fenntartásai is feladta, amelynek a jeleként a 2017-es pekingi látogatásán simán megkoszorúzta a kommunista emlékművet azon a Tienanmen téren, ahol 1989 nyarán a kínai néphadsereg vérbe fojtotta a diáktüntetéseket. Az összetűzésekben hozzávetőlegesen 1500-3000 ember halt meg. A magyar kormány kinyilvánított célja, hogy Magyarország legyen a régióba érkező kínai befektetések fő célpontja. Az Európai Unióval ellentétben sem kockázatként, sem fenyegetésként nem tekint Kínára, sőt, mára az unió leghangosabb Kína-barátja lett. A gazdasági és a kínai rendőrök közeljövőbeli érkezésével már közbiztonsági megállapodások sora mellett a kormány 2016 és 2022 között hat alkalommal akadályozott meg közös uniós állásfoglalást, többek közt a véres hongkongi beavatkozás miatt Kínát bíráló nyilatkozatot is blokkolta. Orbán az Új Selyemút összes hivatalos csúcstalálkozóján részt vett, inkább elment Pekingbe 2023 októberében, hogy végtelenül zavarba ejtő szituációban tárgyaljon Putyinnal, és nevezze ország-világ előtt különleges katonai műveletnek az ukrajnai inváziót, de a közös uniós bojkotthoz nem csatlakozott.

Hszi Csin-ping kínai elnök aktív kül- és belpolitikával globális nagyhatalommá tette Kínát, szakított elődei „szelíd” politikájával. A kommunista párt 2012-től hatalmon lévő elnök (2013 óta) Teng Hsziao-ping óta a legnagyobb hatású kínai vezető. Megjelenése a kínai bel-, gazdaság- és külpolitikában új korszakot hozott, aktivizálta a párt és az állam mindenhatóságát, összeegyeztetni igyekezett a gazdaság „kapitalista” alapjellegét a sajátos kínai szocializmus, a kommunista párt vezető, meghatározó szerepével. A külpolitikában pedig a két elnökelődje jellemző visszahúzódását a világ ügyeitől felváltotta egy némelykor agresszíven nyomuló, a kínai gazdaság hatalmas méretein alapuló, azt kihasználó stílus. Hiszi 11 éve elindította a mára a világot behálózó – politikai alapú – gazdasági, kereskedelmi, infrastrukturális hálózatot, az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést (más néven Új Selyemút). Felgyorsította Tajvan közelítését, az anyaországgal való egyesítését, amely hozzájárult a térségben az USA-val való közvetlen katonai szembenállás kiélezéséhez.

(Npsz, 444, Tlx, ú)