Hol él a kullancs?

A kullancsok elsősorban a lombhullató erdők aljnövényzetében élnek, de előfordulhatnak a bokrokon is, megbújhatnak nádasokban és a szántóföldi növények között, de városi parkokban, kertvárosokban és családi házak kertjeiben is. 

A kullancsok mesterei az álcázásnak, türelmesen várakoznak leendő gazdájukra az aljnövényzetben, legfeljebb egyméteres magasságban. Veszélyt jelentenek a füves területek, a bokrok, de még a lehullott falevelek is.

A kullancsszezon sokáig tart: március végétől késő őszig.

Mire ügyeljünk?

A kullancsok szívesen akaszkodnak olyan területekre, ahol vékony a bőr. A legkritikusabb testtájékok közé tartozik az ágyék, a hónalj és a nemi szervek környéke. A combok és a vállak kevésbé kedvelt helyek a kullancsok körében, de ezek is megérdemlik az alapos ellenőrzést, csakúgy, mint a fejbőr és a fül mögötti terület.

Hogyan távolítsuk el?

Ha kullancsot találunk magunkon, fontos minél hamarabb eltávolítani, mivel a fertőzés veszélye idővel növekszik. Az élősködőt tilos lekenni zsírral vagy olajjal, mert ennek hatására fuldokolni kezd, és fertőző nyálat ürít az áldozatába. A szakszerű eltávolítás eszköze a kullancseltávolító kanál. Ha ilyesmi nem áll rendelkezésünkre, akkor csipesszel vagy cérnával is eltávolítható akár. Bármelyik módszert választjuk is, a kullancsot a bőrhöz legközelebb eső részén fogjuk meg, az utótestét ne nyomjuk össze. Célszerű feljegyezni a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét, betegségtünetek esetleges megjelenésekor pedig tájékoztatni arról a háziorvost.

Milyen betegségeket terjeszt?

A kullancsok a fertőzést hordozó, vadon élő állatokból történő vérszívás során veszik fel a kórokozókat, majd azokat újabb vérszívás során az emberbe juttatják. Szlovákiában és Magyarországon a leggyakoribb betegség, amelyet a kullancs terjeszt, a Lyme-kór és a vírusos agyhártya-/agyvelőgyulladás (meningo-encephalitis).

Mi az a Lyme-kór?

A Lyme-kór első tünetei a csípéstől számított 3–30. nap múlva jelennek meg a bőrön: a csípés helyén kezdetben kis piros folt vagy barnásvörös, lencsényi nagyságú, bőrből nem kiemelkedő, enyhén viszkető és kissé fájdalmas elváltozás észlelhető. Ez később koncentrikusan terjed a bőrön, az elváltozás közepe feltisztul, a széli részeken pedig körkörösen terjed, elérve az 5–15 cm-t. A kokárda végül elhalványul és eltűnik, a bőrelváltozás megszűnése azonban nem jelent gyógyulást. A bőrtünetekkel párhuzamosan láz, egész testre kiterjedő bőrkiütés, csalánkiütés, nyirokcsomó-duzzanat, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, esetleg csontfájdalom is jelentkezhet.

A fertőzés második szakaszában idegrendszeri tünetek és ízületi gyulladás is felléphetnek. Változó hosszúságú tünetmentes szakaszt követően – évekkel később is akár – a betegség harmadik szakaszában lassan terjedő, bőrsorvadással kísért bőrfolt alakulhat ki, valamint állandósulhat az ízületi gyulladás. Előfordulhatnak központi idegrendszeri zavarok is, agyműködési zavar, zsibbadás, végtagfájdalom. A betegség antibiotikum adásával kezelhető.

Fontos tudni, hogy a Lyme-kór gyanúja esetén túl korán elvégzett laboratóriumi vizsgálat álnegatív eredményt adhat. Ez azt jelenti, hogy bár a teszt eredménye nem igazol fertőzést, ugyanakkor az mégis jelen van a szervezetben. A kullancscsípést követően ugyanis legalább két hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy a szervezet immunrendszere áthangolódjon, és jelezze a vérvizsgálati tesztekben a pozitivitást.

Mit kell tudni az agyvelőgyulladásról?

A kullancs-encephalitis (agyvelőgyulladás) kórokozója nemcsak közvetlenül a kullancstól, hanem fertőzött állat (kecske, szarvasmarha, juh) forralatlan, nyers tejének fogyasztásával is elkapható. A lappangási idő 4–28 nap, amelyet követően influenzaszerű tünetek (láz, orrfolyás, rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, hányás, hányinger) jelentkeznek, majd egy hét alatt ezek megszűnnek. A nyolcadik nap táján a láz újra felszökik, fejfájás, hányinger és hányás kíséri. Gyermekeknél agyhártyagyulladás (meningitis), idősebbeknél súlyos agyvelő- vagy gerincvelő-gyulladás, a kettő kombinációja is felléphet akár. A betegség központi idegrendszeri tünetei (aluszékonyság, szédülés, a koordináció zavara, remegés, tudatzavar, epilepsziás görcsrohamok, kóma) mellett mozgászavarok is jelentkezhetnek. Megfelelő orvosi ellátás mellett a kullancs-encephalitis jól gyógyul, az életkor előrehaladásával azonban mind gyakoribbá válnak a maradandó tünetek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a csípés helyén legalább 5 cm átmérőjű vöröses vagy kékeslilás bőrpír jelentkezik! Ha bőrpír nem jelentkezett, de a kullancscsípés utáni néhány hétben egyéb tüneteket (pl. láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom stb.) észlelünk, szintén keressük fel az orvost.

„Kullancsokkal csak az erdőben találkozhatunk.” – Tévedés. Éppígy kedvelik a parkokat, a kerteket és a játszótereket is.

„Nyakunkba ugranak a fákról.” – Leggyakrabban azonban a magas fűből támadnak.

„Kenegetni kell, és magától kimászik.” – Ez a legrosszabb, amit tehetünk, a kullancs ugyanis fulladozni kezd, váladékot öklendez, s ezáltal növekszik a fertőzés veszélye.

„A fokhagyma és a B-vitamin távol tartja.” – Ami távol tartja, az a kullancsriasztó spray, a zokniba tűrt nadrág és a hosszú ujjú felső.

Hogyan védekezzünk?

Lehetőleg ne a reggeli és az esti órákban menjünk a természetbe, mert a kullancsok ezekben a napszakokban a legaktívabbak. Lehetőség szerint kerülendők a dús aljnövényzettel borított erdős, bokros területek. Kirándulások alkalmával vagy kerti munka végzése során javasolt a nadrág szárának zokniba húzása és a felsőruházat nadrágba tűrése, valamint bőrre felvihető kullancsriasztó szer használata, három-négy óránként megismételve.

A természetben történő kirándulás során és azt követően is egy-másfél óránként érdemes tetőtől talpig terjedő kullancsvizitet tartani, és az aktivitást követően a levetett ruhát is átvizsgálni. Nem ajánlott a táborozás kullancsok által fertőzött területeken, például vadetetők, -itatók és -pihenők környékén.

Kertünkben csökkenthetjük a kullancsok előfordulásának esélyét, ha a füvet rendszeresen rövidre nyírjuk, az avart pedig összegyűjtjük. Háziállatainknak érdemes kullancsirtó nyakörvet venni, vagy pedig spot-on készítménnyel kezelni őket, ezek a kisállat-kereskedésekből vagy az állatorvostól beszerezhetők.

Frissen fejt tejet ne fogyasszunk, előbb mindig forraljuk fel! 

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás megelőzése a tavaszi hónapokban beadott védőoltással történhet. Az immunizálást háromévenként ismételni kell.

Forrás: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ