Bronnie Ware ausztrál ápolónő, aki több évig dolgozott a palliatív ellátásban, megosztotta velünk, milyen megjegyzéseket tesznek az emberek életük végén, amikor megkérdezik őket, mit tettek volna másképp az életük során. Még könyvet is írt erről, A haldoklók öt legnagyobb sajnálkozása címmel. Talán legalább egy részét elkerülheted, ha elolvasod, mit változtatnának meg a haldoklók az életükben, ha tehetnék.

1. Bárcsak lett volna bátorságom úgy élni az életemet, ahogy én akartam, és nem úgy, ahogy mások elvárták tőlem, hogy éljek

Az ápoló szerint ez a sajnálkozás a leggyakoribb az összes közül. „Amikor az emberek rájönnek, hogy az életük már majdnem véget ért, és visszanéznek, könnyen észreveszik, hogy mennyi álmukat nem élhették meg” – magyarázza. „A legtöbb ember álmainak még a felét sem tudta megvalósítani, és úgy halt meg, hogy tudta, ez a saját döntései miatt történt, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert nem hozta meg azokat” – folytatja.

2. Bárcsak ne dolgoztam volna annyit

Egy másik gyakran felmerülő sajnálat a munkaterheléssel kapcsolatos volt. Ez a férfiak körében hangsúlyosabb. „Minden férfi, akit gondoztam, mélységesen megbánta, hogy életéből olyan sokat töltött a szakmájával járó munkamorálban” – mondta Bronnie Ware. Leginkább azt sajnálták, hogy a munkájuk rovására nem élvezték eléggé a gyermekeik fiatalságát és a partnerük társaságát.

3. Bárcsak lett volna bátorságom kifejezni az érzéseimet!

A nővér szerint az élet végén sokan sajnálják, hogy nem volt bátorságuk kifejezni az érzelmeiket. „Sokan elfojtották az érzéseiket, hogy megőrizzék a békét másokkal. Ennek eredményeképpen beérték egy középszerű létezéssel, és soha nem váltak azzá, amivé valójában válhattak volna” – magyarázza. A pszichoszomatika azonban beindult, és az egészség viselte a következményeket, mivel sokan a magukban elfojtott keserűséggel és haraggal kapcsolatos betegségeket fejlesztettek ki.

4. Szerettem volna kapcsolatban maradni a barátaimmal

A barátság gyakran szerepel a megvitatott témák között. „Sokan annyira belegabalyodtak a saját életükbe, hogy az évek során elfelejtették a régi barátságokat. Sokan mélyen megbánták, hogy nem fordítottak a barátságokra annyi időt és erőfeszítést, amennyit megérdemeltek volna. Mindenkinek hiányoznak a barátok, amikor a halál közeledik” – állapította meg a nővér.

5. Sajnálom, hogy nem engedtem meg magamnak, hogy boldogabb legyek.

Végül, az élet végén kifejezett egyik fő sajnálat az, hogy nem engedtük meg magunknak, hogy boldogok legyünk. „Sokan a végéig nem jöttek rá, hogy a boldogság egy választás. Megragadtak a régi mintákban és szokásokban” – állítja Bronnie Ware. „A változástól való félelem arra késztette őket, hogy mások és önmaguk előtt úgy tegyenek, mintha boldogok lennének, pedig legbelül arra vágytak, hogy valóban jól érezzék magukat, butaságokat csináljanak és nevessenek” – tette hozzá.

Talán még van elég időd ahhoz, hogy legalább néhányat ne kelljen megbánnod! Gondold végig, hogy nem kellene-e változtatnod valamin az életedben…

(zdravie-pluska)