Az új törvény a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges 40 év szolgálati időt a várható élettartam változásához kötötte – ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjkorhatár esetében. A gyakorlatban ez a korengedményesnyugdíj-korhatár fokozatos emelését fogja eredményezni. 

A Szociális Biztosító (SP) által 2024. május 14. után jóváhagyott járandóságokat – a szolgálati évek számától függetlenül – 0,5 százalékkal csökkenti minden olyan 30 nap után, amely a biztosítottnak a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig hátravan.

Korábban a csökkentés eltérő – 0,3 vagy 0,5 százalék – volt attól függően, hogy az ügyfél rendelkezett-e megfelelő biztosítási időszakkal. Most a „szükséges szolgálati időt” veszik figyelembe a korábbi „40 éves rögzített időszak” helyett. 

„Ezzel két kérésnek tettünk eleget. Egyrészt kielégítettük a munkáltatók igényét, ugyanis az idő előtti nyugdíjazás miatt sokan távoztak a munkaerőpiacról. Ez hatalmas problémákat okozott, különösen a közlekedési ágazatban. Nagyon jól tudjuk, hogy néhány helyen már szó szerint megszűntek a járatok” – mondta a szakminiszter, hozzátéve: a korkedvezményes nyugdíjba vonulók száma 2022-hez képest 200 százalékkal növekedett, és a kérelmezők közel 80 százaléka a kedvezőbb nyugdíj miatt vonult idő előtt nyugállományba. 

A tárcavezető szerint a tömeges távozások első hulláma után idén egy második hullámra lehet számítani. 

„Tehát a törvénymódosítás legalább egy kicsit korlátozni fogja a távozó alkalmazottak számát, de még így is sokak számára előnyös lehet a nyugdíj” – jegyzete meg Erik Tomáš.

Tavaly 17 764 korkedvezményes nyugdíjat hagytak jóvá, ebből 11 366-ot a 40 év szolgálati időre vonatkozó feltétel teljesítése alapján, 6 398-at pedig olyanoknak, akiknek legfeljebb két évük volt a rendes nyugdíjkorhatár betöltéséig. Az SP 2023-ban átlagosan 13 920, az idei év első három hónapjában pedig 23 173 korkedvezményes nyugdíjat fizetett ki.

Milan Krajniak korábbi munkaügyi miniszter rendkívüli helyzetet teremtett a munkaerőpiacon azzal, hogy bevezette a 40 év szolgálati idővel feltételezett korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. A szeniorok tömegesen kezdtek távozni a munkaerőpiacról, mivel az állam 2023 januárjától jelentősen enyhítette a szabályokat. Ettől az időponttól kezdve jogosultak voltak korkedvezményes nyugdíjra, ha legfeljebb két év hiányzott a nyugdíjkorhatárhoz, vagy legalább 40 évet ledolgoztak. Ugyanakkor legalább 15 évig kellett fizetniük a járulékokat. További feltétel volt, hogy a kiszámított korkedvezményes nyugdíj összegének magasabbnak kellett lennie, mint a létminimum 1,6-szorosa (jelenleg 268,88 euró). Vagyis idén június 30-ig a biztosított személy akkor jogosult a járandóságra, ha az összeg legalább 430,30 eurót tesz ki.

„A munkaadóktól kapott információk rendkívül aggasztóak. Az intézmények képtelenek munkavállalókat találni, óriási a fluktuáció. Az egyik létesítmény például tavaly 197 embert vett fel, de 196-an elmentek. Egy másik vállalat 90 embert vett fel, és 90-et veszített el” – mondta néhány hete Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek és Cukrászok Szakszervezetének (SZPCC) elnöke. 

Az alkalmazottak annak ellenére távoztak, hogy a cégek emelték a béreket. Az új alkalmazottak betanítása, az egészségügyi ellenőrzések és a képzés költségei jelentősek.

 „Feltételezhető, hogy mindez valószínűleg a termékeink árában is megjelenik majd. Ez történik, amikor a hozzá nem értő politikusok populista döntéseket hoznak” – mondta Lapšanský.

„Más ágazatokban is hasonló a helyzet. A munkaerőpiacról több mint 80 ezer munkavállaló hiányzik, és a munkaadók már régóta nem tudnak munkaerőt találni” – mondta a Trendnek Martin Hošták, a Munkaadók Országos Uniójának a képviselője. 

A helyzetet súlyosbította a korai nyugdíjba vonulás feltételeinek az enyhítése, minek hatására több vállalattól távozott sok tapasztalt és képzett munkavállaló.

„Meg kell állítani ezt a trendet, vagyis azt, hogy kifizetődőbb legyen a korai nyugdíjba vonulás, mint megvárni a rendes nyugdíjba vonulás időpontját. Lehetővé kell tenni, hogy azok, akik nyugdíjba mentek, legálisan dolgozhassanak, mert hiányoznak a munkaerőpiacról, még ha csak átmenetileg is, amíg a munkaerőhiány megszűnik” – tette hozzá Hošták. 

Véleménye szerint az állam nyilvánvalóan nem mérte fel, hogy mit fog okozni a szabályok enyhítése. 

Miriam Filová, a Szlovákiai Munkaadók Szövetségének (AZZZ SR) szóvivője is érzékelte, milyen problémát okozott a tapasztalt szeniorok idő előtti távozása a munkaerőpiacról. Ez minden ágazatban megtörtént.

„Amennyiben a munkavállalók nagyobb része úgy dönt, hogy élni kíván ezzel a jogával, az sok vállalat számára reális kockázatot jelent, hiszen a működésük biztosításához szükséges számú munkavállaló hiányozni fog. A probléma sok olyan céget érint, melyek az ún. kritikus infrastruktúra részét képezik. Ezeket az embereket nagyon nehéz gyorsan pótolni, tekintettel a tapasztalatukra és szakértelmükre” – mondta Filová.

Az AZZZ SR úgy véli, hogy az idén május közepétől bevezetett szigorítás miatt most megint kevésbé lesz vonzó korkedvezményes nyugdíjba vonulni, és sok szernior inkább marad dolgozni. „A demográfiai fejlődéssel összefüggésben is a lehető legszélesebb rétegeket kell majd a munkaerőpiacra vonzani, beleértve az idősebb munkavállalókat is” – tette hozzá hozzá Filová.

„A korengedményesnyugdíj-korhatár emelése és a szükséges szolgálati évek számának fokozatos meghosszabbítása segíthet a jövőben részben csökkenteni a nyugdíjba vonulók számát. Ez azonban nem fogja megoldani a problémát, amelyet már a tavalyi évben több ezer korengedményes nyugdíjas tömeges távozása is okozott” – mondta Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (APZD) képviselője. 

Ha az állam lehetővé tenné a korengedményes nyugdíjasok számára, hogy a korengedményes nyugdíj mellett dolgozzanak, az szerinte segítene enyhíteni az egyre nagyobb munkaerőhiányt egyes kulcsfontosságú szakmákban. Jelenleg a korengedményes nyugdíjasok megbízási szerződés alapján legfeljebb évi 2400 euró bevételre tehetnek szert.

„Azt javasoljuk, hogy ezt a limitet évi 2400-ról töröljük el, s engedjük meg, hogy havonta legfeljebb a havi átlegbérnek megfelelő jutalomban részesülhessenek. Így van ez az öregségi nyugdíjasok esetében is, akik korlátozás nélkül dolgozhatnak az öregségi nyugdíjuk mellett” – magyarázta az APZD elnöke.

„A nyugdíjkorhatár és a szolgálati évek számának emelése nem jó megoldás, különösen a fizikailag megterhelő szakmák esetében” – tette hozzá Zuzana Rumiz, a Perszonális Ügynökségek Szövetségének elnöke.

„Miért nem hagyjuk például, hogy ezek az emberek továbbra is részmunkaidőben dolgozzanak, és miért nem használjuk fel a bennük rejlő potenciált, készségeket, tapasztalatokat, tudást a munkavállalók új generációjának képzésére? Ez jó megoldás lehet a munkáltatók számára is, akik alkalmaznák ezeket a nyugdíjasokat” – véli Rumiz. Szerinte fontolóra lehetne venni azt is, hogy átmenetileg, amíg lezajlik a cégeknél a generációváltás, bizonyos járulékfizetési kedvezményt kapnának azok a vállalatok, amelyek nyugdíjasokat alkalmaznának.

Jozef Mihál egykori munkaügyi miniszter szerint is lehetővé kellene tenni, hogy a korengedményes nyugdíjasok is rendesen dolgozhassanak.

 „A munkavégzés tilalma elavult megoldás, és jelenleg teljes képtelenség, ahol még az állam is veszít bevételt, hiszen a munkavállaló szeniorok is fizetnek adót és járulékokat” – tette hozzá Mihál.

Natália Jachym Holubová, a munkaügyi minisztérium szóvivője szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg azok kérik az idő előtti nyugalmazást, akiknek csak pár hónapjuk van a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig, és fontos szempont, hogy minél közelebb legyenek ehhez a korhatárhoz, hogy a Szociális Biztosító minél kisebb összeget vonjon le a kiszámított járandóságukból. 

„Jelenleg a munkaügyi minisztériumban szakértői megbeszélések folynak, amelyek a nyugdíjrendszer felülvizsgálatával foglalkoznak, figyelembe véve a szociális partnerek igényeit is” – magyarázta a szóvivő. 

Ugyanakkor jelenleg a szaktárca nem mérlegeli a szociális törvény értelmében érvényes járulékkedvezmények növelését vagy kiterjesztését.

(Trend)