A konfliktus apropója Michal Kovačič, a Testre szabva (Na telo) politikai vitaműsor vezetőjének megszólalása – az újságíró kijelentette, hogy a Markíza vezetése nyomást gyakorol a műsorvezetőkre és cenzúrázza a hírszolgáltatást. A Markíza szerint a műsorvezető etikátlanul cselekedett, mikor eltérve a műsorrendtől hangot adott a személyes véleményének, a kereskedelmi tévé csaknem száz munkatársa azonban kiállt Kovačič mellett. A tiltakozó alkalmazottak azt várják a tévé igazgatójától, Peter Gažíktól és a műsorszerkesztésért felelős Michal Kratochvíltól, hogy vállaljanak garanciát a műsor folytatására. A Markíza eredetileg azt tervezte, hogy a Testre szabva nyári szabadságra megy, majd meg is szűnik. Egyelőre nem látni, hogy miként végződik a konfliktus.

A Markíza hivatalos közleményben értékelte Kovačič megszólalását, a televízió vezetése szerint a nyilvános, műsoridőben elhangzott kritika sérti az újságírói kódexet és a médiaszolgáltatásról szóló törvényt is. A vezetés a kötelezettségszegés miatt azonnali hatállyal leállítja a műsor közvetítését. A Markíza menedzsmentje a nyilatkozatot már annak tudatában publikálta, hogy Kovačič mellett a televízió több tucatnyi alkalmazottja is kiállt és „kollektív ellenállást” helyezett kilátásba a műsor megszüntetése, vagy a műsorvezető leváltása esetén.

Maga Kovačič a nap folyamán egyeztetett a Markíza vezetésével és a szociális hálón tudatta a nyilvánossággal a találkozó részleteit. Eszerint személyesen is közölték vele a műsor megszüntetését, egyben tudtára adták, hogy nincs a számára további munkájuk, a további egyeztetésig otthon kell maradnia. A műsorvezető megköszönte a támogatást a Markíza alkalmazottainak.

A kormány részéről az első reakció Igor Melicher védelmi államtitkártól (Smer) érkezett, aki szerint a televízió valójában megtisztul a tudósításokat „eluraló liberális csoporttól.”

Egy furcsa bejelentés

Alaposan meglepődtek azok, akik a hétvégén – például a Berényi Józsefet is érintő vita miatt – megnézték a Markíza televízió Testre szava (Na telo) névre hallgató vitaműsorát. Az adás zárásaként Michal Kovačič moderátor hosszan kritizálta a televízió vezetését.

Az újságíró többek között elmondta, hogy Szlovákia televízióinak orbanizációja folyik – a Markíza vezetése ugyanis a műsort és a kereskedelmi tévé hírszolgáltatását is cenzúrázza. Kitért arra, hogy a szerkesztőség összezárt a nyomás alatt és egyelőre sikerült megőrizniük a műsor integritását, de amennyiben a csendes harcban nem tudnak gátat szabni a nyomásnak, az megsemmisítő hatással lehet a szlovákiai demokráciára nézve.

Bojkott és tiltás

Bár a műsor választási vitáinak szerkesztéséért pár napja Kovačič még megkapta a 2023-as Újságírói díjat, a televíziót az ősszel kormányra kerülő pártok huzamosabb ideje kritizálják állítólagos politikai elfogultságáért. A választások után előbb Robert Fico zárta ki egy időre a Markízát több más médiatermék társaságában a kormányhivatali sajtótájékoztatókról, majd a három koalíciós párt áprilisban bojkottot hirdetett a Testre szabva ellen – azóta nem jelennek meg a vitákon.

Bár Kovačič bejelentése szerint a vitaműsor hat éves fennállása alatt a legidézettebb és legkövetettebb politikai műsorrá vált Szlovákiában és ezen a koalíciós bojkott sem változtatott, a műsorrendben komoly problémákat okozott a kormány politikusainak döntése. Bár a Markíza szerkesztői hónapok óta tapasztalták a vezetés részéről érkező nyomást, Kovačič és a tévé menedzsmentje közötti, hónapok óta zajló konfliktust a Robert Fico elleni merénylet kezelésének módja újította ki. A műsorba ugyanis a támadást követően sem sikerült elhívni egyetlen koalíciós politikust sem, mire az újságíró saját hatáskörben Michal Šimečkával, az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) vezetőjével egyezett le egy beszélgetést. Ezt azonban a televízió vezetése arra hivatkozva, hogy a műsor nem lenne kiegyensúlyozott, letiltotta, helyette közéleti személyiségek beszélgettek a merényletről.

A Markíza intézménye

A Markíza vezetése a szerkesztők véleménye szerint már huzamosabb ideje próbálja visszafogni a televízió politikai-tényfeltáró tevékenységét, helyette a bulvárosabb és könnyebb témákat részesíti előnyben. Erre üzleti okuk lehet, a Markíza cseh tulajdonosa, a PFF ugyanis többek között az állami megrendelésekhez is kötődő telefonszolgáltatás, útdíjbeszedés terén is érdekelt.

A televízió vezetésében több változás is történt, szeptemberben Peter Gažík vette át az intézmény igazgatását, decemberben pedig távozott a tudósításokért és publicisztikáért felelős Henrich Krejča tényfeltáró újságíró, akit a cseh Michal Kratochvíl váltott. A televízió munkatársai a központi utasítások ellen egységesen szerettek volna fellépni és szakszervezetet alapítottak, a következő hónapokban a konfliktusok a nyilvánosság előtt viszonylag rejtve zajlottak.

A televízió, hírműsorai és beszélgetőműsorai évtizedek óta a legnépszerűbbek közé tartoznak Szlovákiában. A tévét jóval többen követik a közszolgálati médiánál és a felmérések szerint népszerűbbnek számít a bulvárosabb hangvételű, közéleti témákkal könnyedebben foglalkozó JOJ televíziónál is. Emellett a Markízának fontos társadalmi státusza is van, a kereskedelmi televízió már a Mečiar-korszak óta közéletileg is aktív szerepet fejt ki, a HZDS bukásában is komoly szerepet játszott.

A Markíza vezetése határozottan cáfolja a cenzúrával kapcsoalatos vádakat, állításuk szerint objektív és független tájékoztatásra törekednek és a Testre szabva műsora mellett is kiálltak. Kovačičot ugyanakkor több szerkesztő és újságíró is a támogatásáról biztosította, a műsorvezető mellett álltak ki például a szlovák közmédia, az RTVS alkalmazottai is.

Más tévék is érintettek

A Markíza korántsem az egyetlen televízió, amit érint a politikai átrendeződés, a következő hónapokban alapjaiban változhat meg a vitaműsorok szerkezete és jellege. Míg korábban az összes ismertebb, országos televízió képes volt egy asztalhoz ültetni a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, idővel ez egyre nehezebb feladatnak tűnik.

A JOJ televízió még áprilisban megszüntette saját vitaműsorát, a Pengeélen (Na hrane) műsorvezetője, Jana Krescanko Dibáková távozott a tisztségéből. A JOJ nehézségei hasonlóak voltak a Markízához – a kormánykoalíciós politikusok nem voltak hajlandóak megjelenni a műsorban, így az ellenzék meghívottjai üres székekkel, illetve a moderátorral vitatkoztak, volt műsor, amely nem is került megrendezésre a hiányzók miatt. Egy másik szerkesztő, Júlia Zelenková szintén a hírszolgálatatás irányultságára hivatkozva távozott a televíziótól.

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) alapvető szerkezeti átalakítás előtt áll, amennyiben megszavazzák a közmédiáról szóló törvénymódosítást. Az RTVS alkalmazottai attól tartanak, hogy az intézmény igazgatójának és tanácsának lecserélése személyi változásokat is hoz magával, valamint olyan, alternatív nézeteket terjesztő programok is megjelennek a kínálatban, amelyeknek kevés köze lesz a professzionalitáshoz – egy hírhedt videón Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője azt fejtegette, hogy akár a laposföld-hívőknek is kijár a megszólalás lehetősége egy számukra releváns témában. Az RTVS műsoraira nem vonatkozik a kormánykoalíció bojkottja.

A TA3 hírtelevízió műsoraiban szintén megjelennek a koalíciós politikusok, de szintén akadnak elégedetlenkedő és távozó újságírók. A csatorna zászlóshajójának számító Politikában (V politike) nézettsége Richard Dírer és Rastislav Iliev érkezését követően lendült fel. Dírer májusban, a média szabadságára és a szólásszabadságra hivatkozva jelentette be, hogy ismételten távozik a vitaműsorból. Ekkor már Ilievet is eltávolították a moderátori székből – a másságát egyenes adásban felvállaló riporter tavaly novemberben jelentette ki, hogy a vitaműsor vezetése helyett más adások készítésére összpontosít majd.

A televíziók belső szerkezeti változásain túl a kormánykoalíció intézkedései is okozhatnak zavarokat a műsorok irányultságában. A koalíció a Fico elleni merényletet követően nyilvánvalóvá tette, hogy a médiára vonatkozó szabályozások szigorításán gondolkodik, például egy új médiahivatal felállításán. Hogy pontosan milyen hatáskörökkel és feladatokkal jöhet létre egy hasonló testület, az kérdéses, de az előzetes jelzések alapján minden bizonnyal keményebben szankcionálnák az elfogult és személyiségi jogokat sértő tudósításokat, vagy a törvénysértő módon szerzett információk felhasználását.