Az Eurostat legújabb kutatásában a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő személyek (angolul: NEET) arányát vizsgálták a 15 és 29 év közötti korosztályban. Az említett mutatót az uniós intézmények lényeges kiindulási pontnak tekintik a szociális egyenlőtlenségek felszámolása szempontjából.

„Fontos, hogy a fiatal felnőttek számára zökkenőmentesen biztosítva legyen az átmenet az oktatásból a munka világába, és fel kell hívni a figyelmet annak a kockázatára is, ha valaki nem dolgozik, illetve nem vesz részt oktatásban vagy képzésben. Mind az egyénre, mind a társadalomra nézve rizikót jelent hosszú távon, ha a fiatal felnőttek az oktatásból és a munkaerőpiacról egyaránt kiszakadnak”

– olvasható az Eurostat elemzésében.

A hatékony jóléti rendszer kiépítésére az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017-ben kihirdette a szociális jogok európai pillére nevű cselekvési tervet, majd a 2021-es portói szociális csúcstalálkozón a tagállamok elkötelezték magukat, hogy 2030-ra teljesítik a tervben szereplő három kiemelt célt. Ezek közül az egyik, hogy az NEET arányát 9 százalék alá csökkentik.

Összeurópai tekintetben az adatok biztató tendenciát mutatnak. 2023-ban az uniós átlag 11,2 százalékon állt, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. Tízéves összevetésben közel öt százalékpontos zuhanás figyelhető meg (2013-ban az NEET aránya 16,1 százalék volt). A mutató évről évre fokozatosan javult, kivéve a 2020-ban, a koronavírus-járvány kirobbanásának évében, amikor az addigi 12,6 százalékos adat 13,8 százalékra ugrott vissza, ezzel jelentősen visszavetve a hosszú távra kitűzött célokat.

Hogy áll Szlovákia?

Ami a hazai adatokat illeti, Szlovákiában az állástalanok és nem tanulók aránya 2023-ban százalékra pontosan megegyezett az uniós átlaggal (11,2%). Az utóbbi 10 évben azonban az EU-s átlaghoz képest még nagyobbat javítottunk, hiszen 2013-ban az NEET még 19 százalékon állt. A koronavírus-járvány hatása nálunk is érezhető volt (a 2019-ben mért 14,5 százalék 2020-ra 15,2 százalékra ugrott vissza), azóta viszont felgyorsult a fiatalok munkaerőpiacra és oktatásba való integrálása. Ha a tendencia idén is kitart, elképzelhető, hogy 2024-re sikerül az uniós átlag alá csökkenteni az említett mutatót.

Régiós összevetésben viszont kissé elmaradtunk a szomszédos tagállamoktól: Magyarországon az arány 10,9%, Csehországban 10,1%, Ausztriában 9,4%, Lengyelországban pedig 9,1%.

A legjobb mutatót tavaly Hollandia hozta 4,7 százalékkal. Rajtuk kívül Európában még nyolc olyan tagállam van, amely már 2023-ban is teljesíteni tudta a szociális jogok európai pillérében 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt: Svédország (5,7%), Málta (7,5%), Szlovénia (7,8%), Luxemburg (8,5%), Írország (8,5%), Dánia (8,6%), Németország (8,8%) és Portugália (8,9%).

A legrosszabbul teljesítő országok között van Görögország (16%), Olaszország (16,1%), a lista legutolsó helyén pedig Románia áll 19,3 százalékkal.

Hátrányban a nők

Az Eurostat adatai alapján szemmel látható eltérések vannak az állástalan és nem is tanuló fiatalok között a nemek tekintetében. Uniós szinten a 15 és 29 év közötti nők 12,5 százaléka tartozott az NEET kategóriájába, míg a férfiak körében ez az arány 2,4 százalékponttal alacsonyabb (10,1%) volt.

Az elemzés szerint a különbségnek több oka is lehet. Egyrészt említik a társadalmi konvenciókat, tehát a férfiak családfenntartó és a nők gondoskodói szerepkörét, másrészt pedig a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket: a munkáltatók gyakrabban vesznek fel fiatal férfiakat, mint nőket; a nők gyakran visszailleszkedési nehézségekkel néznek szembe a szülési szabadság után; a fiatal nők nagyobb valószínűséggel vállalják el az alacsonyabb fizetéssel járó, bizonytalan állásokat.

Szlovákiában az uniós átlaghoz hasonlóan 2,4 százalékpontos különbség figyelhető meg a férfiak (10%) és a nők (12,4%) helyzete között. Más tagállamokban azonban lényegesen nagyobb az eltérés. Érdekesség, hogy a legkirívóbb különbség a cseheknél jelenik meg, ahol a fiatal férfiak mindössze 4,6 százaléka tartozik az NEET csoportjába, szemben a nők 15,5 százalékával (10,9 százalékpontos különbség).

Az EU-n belül négy olyan ország van, ahol a nemek közti arány szinte azonos (0,1 százalékpontos eltérések): Portugália, Spanyolország, Finnország és Svédország.

Észtországban pedig 1,3 százalékponttal magasabb a nem tanuló és dolgozó férfiak aránya, mint a nőké.