Elsőként a Denník N hívta fel a figyelmet a jóváhagyott fogyasztóvédelmi törvényjavaslatra, melyen keresztül a képviselők módosították a polgári törvénykönyvet is. A kormányjavaslathoz észrevétlenül „hozzácsapott” változtatás beavatkozik a szólásszabadságba és a politikusok helyzetét erősíti a sajtóval szemben. Milan Vetrák (OĽaNO) két héttel a szavazást megelőzően, a parlamenti alkotmányjogi bizottság ülésén „csempészte” a módosítást a testület közös jelentésébe. A lap szerint szinte senki nem vett részt az online tárgyaláson, így senki nem is ellenezte a javaslatot. A plénumban külön nem szavaztak az OĽaNO képviselőjének kezdeményezéséről, a törvényhozók többsége azonban nem is sejtette, hogy a felhasználók védelméről szóló kormányjavaslaton keresztül a szólásszabadság szabályait is átszabják.

Óvni az egót

Jelen állás szerint tehát augusztustól az újságíróknak felelősséget kell vállalniuk más személyek kijelentéseiért is és jogellenes beavatkozásnak számít az is, ha a forrás hitelességére hagyatkoztak, és nem ellenőrizték az információ valóságtartalmát. Ez elsősorban az információ gyors áramlását akadályozza, hiába az idézet megjelölése, Vetráknak köszönhetően az sem elég, ha az állítást sérelmező fél nyilatkozatát is nyilvánosságra hozza az adott lap vagy portál.

A párt elnöke, Igor Matovič rendszeresen megalapozatlan állításokkal érvel, tavaly decemberben a bizalmi szavazás után például riválisára, Richard Sulíkra (SaS) húzott rá egy korrupciós botrányt. Részleteket nem árult el, de azt hangoztatta, konkrét bizonyítékai vannak arról, hogy a liberálisok elnöke korrupciót követett el. „Bizonyítékom van Richard Sulík súlyos korrupciós ügyeire, melyeket a választási kampány során nyilvánosságra fogok hozni” – jelentette ki a sajtótájékoztatón. Azt azonban nem pontosította, konkrétan miről van szó, és azt sem árulta el, milyen kompromittáló anyag van a tarsolyában. A Matovič állítását idéző újságírókat a módosítás értelmében perelni lehetne. Amennyiben tehát nem igazolódik be az információ, a sajtó képviselői felelősségre vonhatók Matovič hamis vádja miatt.

Vetrák azzal magyarázta lépését, hogy csupán pontosították a törvényt, így a személyiségvédelmi pert megnyerő felperesek akkor is bocsánatkérésben részesülnek, ha a hamis állítás terjesztője hiteles forrásból merítette az információt.

Čaputová menthet

A jogszabályt Čaputová visszaküldheti a parlamentbe, a házelnök szerint ha ez megtörténik, a képviselők korrigálják a korábbi döntésüket. „Azt gondolom, hogy az újságírónak ezért nem kellene felelősséget vállalnia, ki kell javítani a dolgot” – jelentette ki Boris Kollár, a parlament elnöke. „Önök nem felelhetnek azért, amit a politikus csinál. Önöknek a valóságot kell közvetíteniük a polgároknak, ez a feladatuk” – tette hozzá. Ha erre mégsem kerül sor rövid időn belül, az a választási kampány menetét is jelentősen befolyásolhatja – a szeptember végén esedékes előre hozott választás előtt jócskán gyengül az újságírók pozíciója a politikusokéval szemben.

Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter korábban már kritizálta Vetrákot, amikor képviselői javaslattal próbálta meg elérni a célját. Ez a kezdeményezés azonban elbukott, így az OĽaNO politikusa kiskapun keresztül nehezítette meg az újságírók dolgát. Kolíková a Denník N-nek belátta, ő maga sem vette észre, hogy ez a rész is bekerült a javaslatba. A jogszabályt egyébként a jelen lévő 130 képviselőből 118-an megszavazták – beleértve az SaS frakcióját is. A korábbi tárcavezető megjegyezte, Čaputová megvétózhatja a törvényjavaslatot. „Ez egy káros és helytelen módosítás” – mondta, majd hozzátette, ha az elnök nem él vétójogával, az ügy az Alkotmánybíróságon köt ki, mely alkotmányellenesnek nyilvánítja.

(ba, Denník N)