Jóváhagyta programnyilatkozatát a kormány
2023. 11. 13., h – 10:56
Hétfői ülésén jóváhagyta programnyilatkozatát a kormány, melyet ezután a parlament elé terjeszt és bizalmat kér a törvényhozástól.
Az alkotmány szerint a kinevezését követően minden új kormánynak 30 napon belül a parlament elé kell terjesztenie a programtervezetét és bizalmat kérni.
A programnyilatkozatról ITT írtunk bővebben.
Sajtóinformációk szerint a kormányprogramban nincs szó arról, milyen módon segítenék a nemzetiségi közösségeket. Ugyanakkor javítani szeretnék a romák munkaerőpiaci érvényesülését, de az azonos nemű párok életét is könnyítenék. Robert Fico (Smer) kabinetje csökkentené a korrupcióért járó büntetéseket, kettévágnák a közmédiát és megadóztatnák a bankokat, valamint az ingatlanokat, de a speciális ügyészt is menesztenék.
A kabinet hétfőn, soron kívüli ülésén tárgyalja a kormányprogramot, amely a Smer, a Hlas és az SNS alkotta koalíció következő négy évre vonatkozó vállalásait, ígéreteit, terveit tartalmazza. Az alkotmány szerint a dokumentumot a parlamentnek is jóvá kell hagynia, erre kedden kerülhet sor.
Az iratot jelen cikkünk megjelenéséig nem töltötték fel a kabinet hivatalos oldalára, de a Denník N-nek sikerült megszereznie a dokumentum egy munkaváltozatát. Az anyag elemzésében azt írják, a kormányprogram mindössze másfél oldalon foglalkozik a kisebbségekkel. De még ezen belül sem találni konkrét vállalásokat. Mindössze annyit írnak, hogy minden tekintetben támogatni szeretnék a nemzetiségi közösségeket. A romákkal kapcsolatban a kormány elítéli az ellenük irányuló gyűlöletkeltést, ugyanakkor fe-lül szeretné vizsgálni a közösségnek nyújtott segítséget. Egyben segíteni szeretne a romáknak abban, hogy a munkaerőpiacon érvényesüljenek, de erre vonatkozó konkrét intézkedést nem neveznek meg. A dokumentum a szexuális kisebbségekkel kiemelten nem foglalkozik, de a szociális intézkedésekről szóló részben azt írják, tiszteletben tartják az azonos nemű párok együttélését és készek az ebből adódó gyakorlati kérdéseket kezelni. Ugyanakkor az alkotmány azon pontjára is hivatkoznak, amely a házasságot egy férfi és egy nő kötelékeként határozza meg. A kulturális-etikai kérdésekben a jelenlegi állapothoz ragaszkodnak, „hacsak a kormány egyhangúlag nem dönt másként”.
A magyar közösséget ugyancsak érintő intézkedéstervezet, hogy a kormány ketté szeretné vágni a szlovák közszolgálati médiát (RTVS), hogy ismét önálló közrádióként és köztelevízióként működjön. De ezt sem szigorú vállalás formájában fogalmazták meg. Az RTVS-nek a vonatkozó törvény értelmében nemzetiségi, így magyar nyelvű műsort is sugároznia kell.
A kultúra tekintetében a kormányprogram a szlováknak mint államnyelvnek a szigorúbb védelmét ígéri és a népművészetet támogatja. Ennek érdekében a kultúra támogatását célzó alapokat is átalakítják. Ilyen a Kisebbségi Kulturális Alap is.
A lap szerint a kormányprogramban kizárólag olyan autópálya- és gyorsforgalmi-útfejlesztések szerepelnek, amelyek az ország északi felében valósulnának meg. A D1-es, D3-as autópályát és az R4-es gyorsforgalmi utat építenék tovább. Ezen túl a nagyon rossz állapotban lévő közúti hidakat is felújítanák. A Kassa–Pozsony vasúti korridor, vagyis az ún. északi vonal Kassa és Zsolna közti szakaszának egy részét is fejlesztenék, hogy ott a vonatok 160 km/h-s sebességgel közlekedhessenek.
A kormány a programjában arról ír, nem fogadja el, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek avatkozzanak be az ország belpolitikájába. Nem világos azonban, hogy ez a Magyarországról támogatott szervezetekre is vonatkozik-e. A dokumentumban arra utalnak, hogy le akarják váltani Daniel Lipšic speciális ügyészt, aki Maroš Žilinka főügyésszel is konfliktusban van. A program szerint a helyzetet „az egyik fél távozásával” lehet megoldani. Itt érdemes felidézni, hogy Žilinka a Büntető Törvénykönyv hírhedt 363-as paragrafusára hivatkozva több politikus, köztük a Fico ellen zajló büntetőeljárást is megszüntette. A kormány egyben csökkenteni szeretné a korrupció és vagyoni bűncselekmények büntetési tételét. A koalíció több tagja ellen is büntetőeljárás folyik, ezzel együtt is a kormánytagokra, magas rangú tisztviselőkre vonatkozó etikai kódexet szeretnének elfogadni. A bíróságok hálózatának átalakítását is felülvizsgálják.
A kormány az oktatás tekintetében azt ígéri, folytatni fogják a megkezdett reformokat, nem tiltják ki az iskolákból a civil szervezeteket. Egyben növelni szeretnék a pedagógusbéreket, a tanulók után az iskolafenntartónak járó fejpénzt pedig minden évben az inflációnál nagyobb mértékben növelnék. Az óvodák normatív finanszírozását is bevezetnék. A felsőoktatási intézmények forrásait évente 10 százalékkal emelnék.
Azt szeretnék, ha 2026-tól egy tanulónak iskolapszichológusra vagy korrepetálásra lesz szüksége, azt az állam fizesse ki. Ez azonban rendkívül drága, több százmillió eurós intézkedés, nem is tettek erre vonatkozó szigorú ígéretet.
A 13. havi nyugdíjat a kabinet 2024 decemberében tervezi először kifizetni, de változtatnának magán a nyugdíjrendszeren is. Meg szeretnék vizsgálni, hogy mennyire hatékony a hárompilléres nyugdíjrendszer. Ha az érdekegyeztető tanács nem tud megállapodni, a minimálbért az átlagbér 60 százalékában határoznák meg. A lehető leghamarabb be szeretnék vezetni a bankadót, de csökkenteni akarják a jelzáloghitelesek kamatterheit.
Növelnék a magasabb keresettel rendelkező személyek adóterheit, ahogy a jelentősebb bevétellel rendelkező személyek által tulajdonolt második, harmadik stb. ingatlan adóját is megemelnék. A háztartásokra vonatkozó energiaárak tekintetében azt ígérik, ezek „megfelelő szinten” maradnak. Megemelik a dohány- és alkoholtermékek, valamint a szerencsejáték adóját. Ugyanakkor növelnék az orvosképzés kapacitásait, szűrővizsgálatokat vezetnének be, illetve a rendelőhálózatot is fejlesztenék.
Az európai uniós támogatásokat nagyobb mértékben irányítanák át az önkormányzatokhoz, de a falvaknak és városoknak arra is lehetőséget szeretnének adni, hogy ingyen átvehessék a használaton kívüli állami épületeket, hogy azokat közhasznú célokra fordítsák. A kabinet azt sem zárta ki, egy munkacsoportot hoz létre annak érdekében, hogy megvizsgálják, a parlamenti választás során jelenleg egy helyett érdemes-e több választókerületre osztani az országot. Az egykörzetes rendszert idén februárban, a Heger-kormány idején rögzítették az alkotmányban, így ennek megváltoztatásához 90 képviselői szavazat szükséges. A jelenlegi kormánykoalíciónak 79 mandátuma van. A 4. Fico-kabinet a programjában nem tesz ígéretet arra, hogy új kórházat épít, az optimalizációnak nevezett kórházbezárásokkal kapcsolatban úgy fogalmaz: „felelősségteljesen járnak majd el”.