A Csemadok Országos Tanácsának ünnepi ülése előtt a családi hozzátartozók jelenlétében megkoszorúzták Sidó Zoltán emléktábláját a Csemadok-székház csarnokában van. Még 2014-ben, Bárdos Gyula országos elnök javaslatára állították Sidó Zoltánnak, aki 1969-ben, harmincévesen került a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének élére, később a járási szervezetet irányította. 1981-től a Csemadok országos elnökeként, majd a szervezet főtitkáraként vált a hazai magyar kultúra és oktatási élet elkötelezett szervezőjévé és irányítójává. A Csemadok Érsekújvári Alapszervezetében végzett sokéves fáradhatatlan szervezőmunkájáért, gazdag publikációs tevékenységéért, társadalmi munkájáért és az érsekújvári polgárok kulturális életének gazdagításáért 60. születésnapja alkalmából Érsekújvárban Pro Urbe díjat kapott, 2008-ban neki ítélték a Pro Probitate – Helytállásért díjat. Úgy vélte, diktatúrával semmit sem lehet elérni. Tisztelni és Tisztelni és becsülni kell egymás véleményét, mindent meg kell beszélni. És az a nehezebb munka, nagy harcos volt. A koszorúzáson jelen voltak a jeles személyiség családtagjai. Megkoszorúzták Záhorszky Elemér emléktábláját is, aki a Csemadok érsekújvári szervezetében vezetőségi tagként, kultúrfelelősként, a színjátszó csoport, valamint a nagy sikert arató zenés színpad elhivatott vezetőjeként vált ismerté. 

Ünnepi ülés a Csemadok-székházban

A rendezvényt a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének éneklőkórusa nyitotta meg a Szózattal, majd Sztruhár Izrael Diána, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke szólt az egybegyűltekhez. Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke beszédében hangsúlyozta, már március 20-án létrehozták Érsekújvárban a Csemadok alapszervezetét, amelynek élére Tatárik Emilt választották. A kulturális szervezet elnöke történelmi összefoglalóban mutatta be a Csemadok évtizedeit, forradalmi időszakát és az elnyomás idejét. „A Csemadok hitelét a becsületes tagok közösségformáló tevékenysége, józan ítélőképessége határozta meg. A szövetség iránti bizalom és támogatás megmaradt. Jó döntésnek bizonyult, hogy a szervezet nem alakult párttá. Komoly kihívást jelentett, hogy szinte gombamódra jöttek létre a különféle szervezetek, de ezt az időszakot is kiállta a Csemadok és a mai napig képes hatékonyan működni. Az új szervezetek létjogosultságát nem vonjuk kétségbe. Szövetségünk közösségi szolgálatát azonban mindig azok az aktív Csemadok tagok biztosították, akiknek kormányoktól függetlenül mindig fontos volt az anyanyelv és a hagyományok megtartása” – mondta Bárdos Gyula. A Csemadok-székház nagytermében Szilva Emőke és Szilva József alkotását a Csemadok jubileumának a díjazottjai vették át, olyan személyek, akik szabadidejüket nem sajnálva hosszú éveken át tevékenykedtek a kulturális szervezetben. A díjazottak: Balajti Lajos, Tornaljáról, Bernáth Zoltán, Dunaszerdahelyről, Cseh Angéla, Jabloncáról, Duncsák Mária, Kassáról, Erdélyi Júlia, Szencről, Fehér Sándor, Pogrányból, Galcsík Károly, Losoncról, Bubenko György, Hímből, Kazán József, Berencsről, Lakatos Ferdinánd, Nagykaposról, Nagy Péter és Nagy Júlia, Gútáról, Ozsvald Norbert, Zsitvabesenyőről, Szabados László, Alsószeliből, Szegedy Mária, Borsiból, Szőllős Sándor, Csucsomból, Török Alfréd, Léváról, Tóth Csilla, Rimaszombatból, Vadkerty Katalin, Érsekújvárból, Zaťko Ervin, Csábról, Zsidek Veronika, Pozsonyligetfaluból. A plaketteket Bárdos Gyula országos elnök, Köteles László általános alelnök és Neszméri Tünde, az országos elnökség tagja adták át kedves, biztató szavak kíséretében. Néhány díjazott nem tudott személyesen részt venni a találkozón, nekik a napokban juttatják el az elismerést. 

Ünnepi gálaműsor

Az országos jubileumi ünnepség délutáni részében még több vendég látogatott Érsekújvárba, a résztvevők között volt Balogh Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hrubík Béla a Csemadok volt elnöke, Forró Krisztián a Magyar Szövetség elnöke, továbbá Berényi József Nagyszombat megye- és Csenger Tibor Nyitra megye alelnöke. Novák Mónika és Kaszás Kornél műsorvezetők köszöntötték Nyitra megye önkormányzata képviselőit, Farkas Ivánt és Bolya Szabolcsot, Juhász Györgyöt, a komáromi Selye János Egyetem rektorát, Fekete Irént a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, valamint Mézes Rudolfot, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnökét és Gubík Lászlót a a Szövetség a Közös Célokért elnökét. A rendezvényre elfogadta a meghívást Eke Máté a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Hodossy Gyula a Szlovákiai Magyar Irók Társaságának elnöke. Nagy Péter, Érsekújvár alpolgármestere beszédében hangsúlyozta, ha a magyarság nem folytatott volna folytonos küzdelmet a fennmaradásáért, ma nem lehetne két magyar iskolát látogató gyermek büszke édesapja, a jövőt illetően kitartásra és elhivatottságra buzdította a magyarságot. Átadták a Fábry Zoltán-díjat, amit Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint Czimbalmosné Molnár Éva, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának osztályvezetője vett át. Czimbalmosné Molnár Éva felvidéki számazású, minden feladatkörében az itt élő magyarokat segítette, illetve segíti a mai napig. Tíz évet töltött diplomataként Szlovákiában, első megbízatása Pozsonyba szólt, 2000-2005 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként tevékenykedett. 2011-ben a Magyar Köztársaság kassai főkonzuljává nevezték ki, abban az időben, amikor Kassa elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, s amikor a kassai főkonzulátus erőn felül teljesített, hogy láttassa Kassa magyar múltját. Kassa után Pozsony következett, 2015-ben Magyarország szlovákiai nagykövete lett. A Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjeként napjainkban is gyakran megfordul a Csemadok rendezvényein. Potápi Árpád felszólalásában hangsúlyozta, a nemzeti együttműködés azt is jelenti, hogy az idős és fiatal egymásnak ad kezet, de jelenti azt is, hogy nemzeten belüli nemzetrészek támogatják egymást, illetve azt, hogy minden nehézség ellenére kitartunk, itt vagyunk, bizonyítván, hogy van magyar nemzeti jövő. Forró Krisztián megemlítette beszédében az érsekújvári, muzslai és gerencséri szervezetek létrejöttét, illetve azt, hogy már a megalakulás évében több mint 3 ezer tagja, 1 évre rá 16 ezer tagja, és a megalakulásától kezdve tíz éven belül több mint 50 ezer tagja lett a Csemadoknak, így több mint 500 településen lobogott a láng. Az ünnepi műsorban közreműködött a párkányi Szivárvány Énekkar, majd Zoboralja népdalait mutatta be Sándor Marianna népdalénekes és kislánya Olívia. Vastapsot kapott Zsapka Attila, Korpás Éva és Madarász András, akik a Csitári hegyek alatt népdallal indítottak, és megzenésített verseikkel tették teljessé a programot. Az érsekújvári járásbeli Nagykéri Mórinca, Hová a szívem gondolja című hagyományőrző műsorával nyerte el a közönség szívét. A mátyusföldi, Peredi Férfi Daloskör Bartók Béla csallóközi népdalgyűjtéséből hozott egy csokorra valót az ünnepre. A lévai járásbeli Kétyről érkezett Németh Enikő mesemondó, aki az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny országos fordulóján háromszoros aranyérmesként ezúttal egy herencsényi mesét hozott, A sajó kutya címűt. A komáromi járásbeli, perbetei Napraforgó Néptáncegyüttes szilágysági táncokkal ajándékozta meg a hálás közönséget. A zsitvabesenyői és a tardoskeddi citerások műsorával zárták az érsekújvári programot egy szatmári csokorral. A felszólalók közül Bárdos Gyulához hasonlóan többen kitértek a múltbéli eseményekre, arra, hogy a hontalanság éveit követő időszakban alakult meg 1949 márciusában a Csemadok, amikor az akkori pártállam már nem merte teljes mértékben figyelmen kívül hagyni a felvidéki magyarok anyanyelvhasználata és a magyar kultúra iránti igényét, ezért úgy gondolták, beterelik egy országos szervezetbe. „Egy olyan szervezet jött létre, amelyet nem olyannak képzelt el az akkori hatalom, mint amilyenné vált, de kénytelen volt megtűrni… A kulturális szövetség az 1968-as események során is meghatározó szerepet töltött be, hiszen a gyakran idézett Állásfoglalása, majd pedig az alkotmánytörvény-tervezete már az önigazgatás és az érdekérvényesítés alapjait rakta le. A szövetség nagy árat fizetett szókimondásáért az ún. prágai tavasz során. Az akkori politikai garnitúra félreállította a szervezet hiteles vezetőit. Fontos fordulópontot jelentett, amikor a nyolcvanas években a Csemadok vezetése és tagsága egy emberként állt ki a magyar nyelvű oktatás felszámolását célzó elképzelésekkel szemben” – hangsúlyozta Bárdos Gyula. A rendezvény alatt felvételeket láthatott a közönség, amelyen régi, kedves arcok tűntek fel, megelevenedett a múlt, sokan akarva-akaratlanul is elmorzsoltak egy könnycseppet viszontlátván szüleik, nagyszüleik, barátaik arcát. Újraélve az egykor közösen megélt felejthetetlen pillanatokat.